Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az Erasmus+ oktatási és kutatási program 2021-2027-es végrehajtásáról szóló jelentését, amelyben az EP-képviselők egyebek mellett felszólították a magyar kormányt, hogy haladéktalanul tegyen eleget a jogállamiság elvének – tájékoztatott az uniós parlament kedden.
Kedden az európai parlamenti képviselők szavaznak az Erasmus-program jövőjéről, de komoly vita bontakozott ki: a jobbközép Európai Néppárt (EPP) a szélsőjobboldali képviselők támogatásával kezdeményezte a jogszabály szövegének módosítását, amelynek célja az Erasmus-program előnyeinek kiterjesztése Magyarországra is, amely jelenleg nem fér hozzá a programhoz. Eközben Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter arra kérte Miskolc ellenzéki polgármesterét, aki a helyi egyetem kuratóriumának tagja, hogy álljon ki a közérdekű vagyonkezelő alapítványi rendszer mellett.
Navracsics Tibor területfejelsztési miniszter megvédte a nem régiben elfogadott szuverenitásvédelmi törvényt, amely szerinte nem fogja befolyásolni a Magyarországnak járó, még befagyasztott uniós forrásokról szóló tárgyalásokat. A tárcavezető szerint megrekedtek a tárgyalások az Európai Bizottsággal a modellváltott egyetemeket irányító alapítványok összeférhetetlenségi szabályairól, így még nem csatlakozhatnak a magyar hallgatók az Erasmus- és Horizon-programokba – derül ki a politikus PaP lengyel hírügynökség tett nyilatkozatából.
Három megoldási út is lehetséges az Erasmus-forrásokkal kapcsolatban a magyar egyetemek megkerülésére azért, hogy a források eljussanak a diákokhoz és a kutatókhoz – nyilatkozta a Politiconak Gwendoline Delbos-Cornfield. Az Európai Parlament (EP) legutóbbi jelentésének készítője, illetve John Morijn, a Princeton School of Public and International Affairs szakértője szerint ezekkel a megoldásokkal lehetne átvágni a konfliktust, hogy a magyar diákok ne maradjanak ki az uniós programokból amellett sem, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti viták továbbra is megmaradtak. A jelzések időzítése azért fontos, mert holnap, kedden lesz az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának ülése.
Az Európai Bizottság újabb kérdésekkel szembesíti a magyar kormányt a kohéziós források ügyében. A fő aggodalmak az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő törvénymódosítások végrehajtásával kapcsolatosak. Brüsszelnek három hónapja van a véleményezésre, majd további két hónap a kifizetések engedélyezésére, de még számos kérdés és bizonytalanság merül fel - tudta meg a Szabad Európa.
Az Erasmus-programról, a 2024 második félévében esedékes magyar tanácsi elnökségről, az egyelőre még mindig felfüggesztett RRF- és kohéziós forrásokról, valamint az unió hétéves költségvetésének felülvizsgálatáról is tárgyalt Navracsics Tibor területfejlesztési, illetve Bóka János EU-ügyi miniszter szerdán az Európai Bizottsággal. Minden kérdésben a tárgyalások felgyorsításában állapodtak meg a felek, de még lehet komoly politikai huzavona Budapest és Brüsszel között, ugyanis az MFF-felülvizsgálatot kész tárgyalási alapnak használni az Orbán-kormány.
Iliana Ivanova, az Európai Bizottság oktatásért, kutatásért, innovációért, kultúráért és ifjúságért felelős bolgár biztosjelöltje keddi EP-meghallgatásán a magyar kormánnyal fennálló Erasmus- és Horizont-programokat érintő vitáról is kérdéseket kapott. Ivanova hangsúlyozta a szabályok és előírások betartásának fontosságát, és kijelentette, hogy bár kész együttműködni a magyar kormánnyal, végső soron az ő felelősségük az ügy megoldása.
A magyar kormány 3,9 milliárd euró összegű kérelmet nyújt be ma az Európai Bizottságnak a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) hitelkeretének terhére - jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. A politikus szerint a Bizottság értékelésétől függ, hogy mikor történhetnek meg az első utalások, valamint szerinte nem egyértelmű, hogy a szupermérföldkövek teljesítése a hitel lehívásának is feltétele lenne, ami még vitás pont lehet Brüsszellel. Az Erasmus-tárgyalások kapcsán jelezte, hogy szeptember elején újra tárgyal Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosával, és nem tud határidőkről.
A magyarországi Erasmus-pénzek kiosztásáról döntő Tempus Közalapítvány (TKA) kuratóriuma csak feltételesen tudta támogatni a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek Erasmus-pályázatait – írja a hvg.hu. A 2024 őszi félévében induló hallgatói csereprogramokról velük csak akkor tudnak majd szerződést kötni, ha arra az Európai Bizottság november 23-ig engedélyt ad. A nem modellváltó egyetemekre nem érvényes a korlátozás.
A Válasz Online brüsszeli forrásoktól arról értesült, hogy az alapítványokhoz kiszervezett 21 magyar egyetem diákjai nagy valószínűséggel nem jelentkezhetnek a 2024-es Erasmus-ösztöndíjra, és a kutatási támogatások sem szabadulnak fel a tanárok előtt.
Márciusban az összes, tehát a modellváltott, magyarországi egyetem beadta az Erasmus+ pályázatát a Tempus Közalapítványhoz, amely holnap, csütörtökön dönt arról, hogy mely intézményeknek mennyi pénzt juttat a hallgatói mobilitási programra a 2024 őszétől induló tanévre – tudta meg a hvg.hu.
Július közepéig kellene dűlőre jutni az Európai Bizottságnak és a magyar kormánynak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályairól, hogy az Erasmus-programból ne essenek ki a magyar egyetemi hallgatók, de a határidőhöz közeledve sincs még megállapodás a felek között. A Portfolio értesülése szerint a kuratóriumi tagok kiválasztásáról szóló utolsó magyar ajánlatról egyeztet az Orbán Viktor vezette kabinet Brüsszellel.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében az ukránok tavaszi hadjáratáról volt szó, amelyet már segít a nyugati technika, de friss jelentések szerint nem minden alakul a tervek szerint. Vendégünk volt Huszák Dániel, lapunk Globál rovatának elemzője. A második blokkban az Erasmus-üggyel foglalkoztunk, ugyanis a megállapodási határidő nagyon szűk és félő, hogy a modellváltott egyetemek hallgatói elesnek a lehetőségtől, bár az Európai Bizottság dolgozik azon, hogy ezt elkerülje. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük.
Telefon egyeztetett a héten Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az Erasmus- és Horizont-programok ügyében. A magyar kormány május végén küldte el első törvénytervezetét Brüsszelbe, de még mindig várnak egy változtatást Budapestről. A határidő viszont egyre szorosabb, ami könnyen boríthatja az eredeti terveket.
Egy olasz orvostanhallgató, Riccardo Corradini nem mindennapi helyszínt választott Erasmus-ösztöndíja színhelyéül: a Hamász palesztin terrorszervezet által uralt Gázai övezetet, amely folyamatos háborút folytat Izraellel. Milyen lehet egy háborús övezetben egyetemre járni, és milyen lehet ott sürgősségi orvoslást végezni? Erről szól az Ösztöndíjjal Gázában című dokumentumfilm, amely már magyarul is megtekinthető az RTL+-on.
A kormány szerda estig megküldte az Európai Bizottságnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségéről szóló jogszabálytervezetet. A Portfolio úgy értesült, hogy a Brüsszel óta már régen várt normaszöveget el is kezdték értékelni, kormányzati forrásokból azt tudtuk meg, hogy az eddig ismerthez képest több pozíciót is kizárnak a kuratóriumi tagságból. Johannes Hahn biztos korábban azt ígérte, hogy a lehető leggyorsabban véleményt mondanak a tervezetről, hogy az Erasmus- és Horizont-programokba minél hamarabb bekapcsolódhassanak a modellváltott egyetemek és kutatóintézetek.
Óriási lehet az adatközpontok energiaigénye.
Erről tárgyalt Erdogan török elnök Irakban.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
