„Fájdalmas, elismerem, de nem annyira rossz azért” – jelezte egy névtelenséget kérő francia kormányzati forrás a Reutersnek azt, hogy a magyar és a lengyel költségvetési vétó miatt milyen legális megoldásban gondolkodnak, azaz az egyhangúságot igénylő döntést hogyan kerülnék meg.
Nem látszanak újabb államadósság-válság jelei az euróövezetben az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) vezetője szerint.
A koronavírus-járványban leginkább érintett országok számára olcsó hitelkeretek elérhetővé tételéről egyeztek meg az eurózóna pénzügyminiszterei – írja a Reuters.
A koronavírusjárvány előtt az eurózóna reformjainak idejét éltük, amelyek még évekkel a 2010-2012-es adósságválság után is a pénzügyi megrázkódtatások kivédését, a valutaövezet sokkellenálló képességének megerősítését célozták. E reformhullám olyan kiemelkedő változásokat hozott, mint a pénzügyi stabilitási feladatokat központilag ellátó bankunió felállítása vagy a makroszintű egyensúlytalanságok uniós nyomon követése. Ám sokaknak feltűnhetett, hogy 2014 után megtört a lendület: számos kritikus kérdésben tartós nézetkülönbségek akadályozták az előrelépést. Legutóbb, amikor még senki sem sejtette a küszöbön álló pandémiát, éppen az eurózóna pénzügyi mentőalapjának átalakítása világított rá az ellentétekre. Cikkünkben megmutatjuk, hogyan tárultak fel ez esetben is azok a törésvonalak, amelyek most a koronavírus elleni küzdelemben osztják meg a valutatömb országait.
Az Európai Bizottság által javasolt válságkezelő eszközökről esett szó az uniós pénzügyminiszterek legutóbbi videókonferenciás tanácskozásán – tájékoztatott Varga Mihály az ülést követően. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a magyar tárcavezető elmondta: az Európai Unió egészének érdeke, hogy az euróövezeti országok részére biztosított hitelkereten túlmenően a nem eurózónához tartozó országok támogatására is kellő figyelmet fordítsanak.
Bár első ránézésre tekintélyesnek mondható az eurózóna 540 milliárd eurós friss mentőcsomagja, de annak mérete valójában elégtelen és belső összetétele sem elég jó – hangsúlyozzák friss posztjukban a világ legnagyobb kötvényalapjának szakértői.
Egyre közelebb kerülnek az eurózóna pénzügyminiszterei ahhoz, hogy megállapodjanak a valutaövezet közös mentőalapjáról a koronavírus-járvány kezelése érdekében – tudta meg a CNBC. A lap forrásai szerint ettől még továbbra is tervben van a „koronakötvények” ötlete, a most alakuló mentőalap ezen felül jelentene megoldást.
Nem közös euróövezeti kötvény kibocsátásával kell forrásokat szerezni a koronavírus-járvány gazdasági kárainak enyhítéséhez, hanem az övezet állandó válságkezelő eszközét, az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) kell mozgósítani - hangsúlyozták a német kormány szóvivői hétfőn Berlinben.
A jövő héten kerülhetnek az eurózóna pénzügyminiszterei elé azok a tervek, melyek a koronavírus gazdasági és piaci hatásait küszöbölnék ki – mondta szombaton Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke. A politikus azt is elárulta, hogy már a testület is komoly gazdasági visszaeséssel számol a valutaövezetben.
"Mindent megteszünk, hogy támogassuk Európát" a koronavírus által okozott negatív gazdasági helyzetben és ehhez a beavatkozáshoz az elmúlt évek többletes költségvetése és csökkenő adósságrátája jó alapot ad – hangsúlyozta a német Handelsblatt-nak adott, kedd reggel megjelent interjúban a német pénzügyminiszter.
Védeni az eurót válság idején (Safeguarding the Euro in Times of Crisis) címmel Klaus Regling, az Európai Stabilitási Mechanizmus (European Stability Mechanism, ESM) ügyvezető igazgatója (képünkön) megírta az intézmény történetét és a könyv megjelenésének alkalmával Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszterrel (az ESM székhelye Luxemburgban van) együtt a történeti áttekintés mellett a jövendő lehetőségeiről és feladatairól is véleményt mondtak.
Előzetes politikai megállapodást ért el az Európai Parlament és az Európai Tanács a bankunió véglegesítését célzó 2016. novemberi bizottsági javaslatról. A meglévő tőkemegfelelési és egyéb szabályokat felerősítő új követelményekkel fogják ellenállóbbá tenni a bankokat. Úgy döntöttek, hogy az ESM válságkezelő alap nagyobb felelősségi kört kap, így például hitelezheti a bankszanálásokat is, ugyanakkor a közös eurózónás költségvetésről és az egységes betétbiztosítási rendszerről egyelőre nincs megállapodás.
Stabilról pozitívra változtatta a Moody's Investors Service az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) minősítéseinek kilátásait. A felminősítést valószínűsítő lépés mellett megerősítette Aa1 hosszú távú kibocsátói minősítést.
Franciaország után rövidesen Németországban is elindul az Európai Unió jövőjéről szóló társadalmi párbeszéd és a reformtervek megvitatására fontos esemény lesz egy a június közepi közös német-francia kormányülés, aztán a június 28-29 EU-csúcsig elkészülnek a közös reformtervek - lényegében ezeket jelezte a következő hetek teendői kapcsán a francia elnökkel közösen tartott mai berlini sajtótájékoztatón Angela Merkel. A német kancellár nem rejtette véka alá, ami egyébként már az elmúlt hetek sajtójelzései alapján is látszott, hogy az EU stabilizálásával, megújításával kapcsolatos francia és német tervek között van különbség, ami miatt van némi súrlódás is. Ez főként abból ered, hogy a németek vonakodnak a jelentős további költségvetési tehervállalásoktól például a mentőalap kapcsán.
Görögország akár még idén kiléphet a korábbi mentőcsomagból - vetítik előre az HSBC elemzői. Arra is rámutatnak, hogy a dél-európai államnak kevesebb külső forrásra volt szüksége, mint tervezték.
Nem lesz külön eurózóna költségvetés a 2020 utáni uniós ciklusban, hanem a nagy közös büdzsén belül egy alfejezet jön létre és ennek lesz része egy olyan előcsatlakozási támogatás, amelyből konkrét kérésre kaphatnak pénzt az eurót még nem használó tagállamok - tudta meg a Bruxinfo megbízható forrásból. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nem fogja ránk erőltetni sem az euróbevezetést, sem az ahhoz járó plusz pénzt, csupán belengeti a lehetőséget (cukorka). Azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy ennek az eurózónás alfejezetnek mekkora lesz a pontos mérete és az alább jelzett beruházási funkció mögé mennyi felzárkóztatási EU-pénzt "csomagolnának be". Így tehát egyelőre az sem világos, hogy ha Magyarország még sok ideig nem vezeti be az eurót, akkor azzal mennyi ilyen támogatás lehetőségétől esik el.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Korábban egy darabot sem szállítottak belőle.
Csaknem 1900 milliárd forintnak megfelelő összeget bukott.
Nem is szavazták meg az erről szóló javaslatot.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
