"Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" címmel egy 12 hónapos, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogramot valósít meg a Portfolio-t kiadó Net Média Zrt. az Európai Unió finanszírozásával, amely az uniós kohéziós politika hazai fejleményeinek, eredményeinek minél nagyobb ismertségét, a lakosság uniós projektek iránt való nagyobb tudatosságát célozza meg.
Az Ipsos pénteken közzétett felmérése szerint az olaszok 75%-a megtartaná az eurót és csak negyede térne vissza a lírához, ami azt jelenti, hogy jelentősen tovább nőtt az euró támogatottsága és csökkent a líra után vágyakozók aránya.
Egyre fontosabbnak tartják az Európai Unió polgárai a környezet, klíma- és energiaügyeket - derül ki az Eurobarometer legutóbbi, tavaly novemberben elvégzett közvélemény-kutatásából. A hazai eredmények azt mutatják, hogy a magyarok számára még mindig kiemelkedően fontos szempont az alacsony árak garantálása. A környezet védelmét a magyarok tartják a legkevésbé jelentős szempontnak az uniós energiapolitika tekintetében az egész EU-ban, ennek azonban némileg ellentmond, hogy a megújuló energiaforrások, például a nap- és szélenergia szerepének növelését és a globális felmelegedés elleni harcot kiemelten fontosnak tartjuk, és e téren nem maradunk el Ausztriától.
Tavaly októberről idén októberre 12%-ponttal 57%-ra nőtt azon olaszok aránya, akik szerint jó dolog országuknak az euró és 10%-ponttal 30%-ra csökkent azoké, akik szerint rossz - derült ki a minap publikált Eurobarométer felmérésből.
Magyarországon a férfiak és nők nemzetgazdasági szintű átlagos órabére közötti különbség 14%-os, ami bár kisebb a 16,2%-os uniós átlagnál, de úgy is felfogható, mintha a magyar nők még mindig csaknem két hónapig, 51 napig, ingyen dolgoznának a férfiakhoz képest - mutat rá az Egyenlő Díjazás Napja alkalmából kiadott összesítőjében az Európai Bizottság. Az erre a napra időzített Eurobarométer felmérésből továbbá kiderül, hogy a magyarok az egyik leginkább elégedetlen nemzet a munka és a magánélet egyensúlyát tekintve.
Egy év alatt 50%-ról 60%-ra nőtt Magyarországon azok aránya, akik szerint jó dolog az ország uniós tagsága, a 2014-es eredményhez képest pedig a mostani 60%-os arány duplázódást jelent - derül ki az Eurobarométer idén szeptember második felében végzett felméréséből. Az Európai Parlament által kiadott közlemény szerint ezzel párhuzamosan - látva a Brexit-tárgyalások nehézségét és az uniós tagság előnyeit - az elmúlt 25 évben még soha ennyien (62%) nem gondolták úgy, hogy országuk uniós tagsága jó dolog.
Míg a 2016-os fogyasztói elégedettségi eredménytáblához képest EU-szerte csak csekély, addig Magyarországon jelentős javulás volt tapasztalható és ez oda vezetett, hogy az uniós tagállamok között Magyarországon élnek a legelégedettebb fogyasztók - derül ki az Európai Bizottság ma közzétett fogyasztói piaci eredménytáblájából. A 2018-as felmérés arról ad számot, hogy az uniós fogyasztók miként értékelik 40 áru- és szolgáltatási ágazat működését.
Bár a vasúttal közlekedő magyarok többsége elégedett a menetrenddel kapcsolatos információk elérhetőségével, a jegyvásárlás egyszerűségével, illetve a rendelkezésre álló szabad ülőhelyekkel, vannak olyan területei a vasúti szolgáltatásnak, amivel nagy baj van. Az Eurobarometer közvélemény-kutatása szerint a magyar utasok alig fele elégedett az állomások és a vasúti kocsik tisztaságával, ami az egész EU-n belül az egyik legalacsonyabb arány: ebben a tekintetben csak Bulgáriában, Olaszországban és Romániában rosszabb a helyzet.
Közzétette friss tavaszi Euróbarométer felmérését az Európai Bizottság, amiből kiderül az is, hogy a magyarok mit tartanak a legégetőbb kérdésnek. Már az elején eláruljuk: változatlanul az egészségügy van az élen.
Közismert, hogy a magyarok európai összevetésben kevés nyelvet beszélnek, egy friss Eurobarométer felmérés pedig azt mutatja, hogy a lemaradásunk még a fiatal korosztályban is jelentős. Úgy tűnik azonban, mindezt nem érezzük nagy korlátnak: az Európai Unióban a magyar fiatalok között vannak a legtöbben azok, akik úgy gondolják, az anyanyelv tudása is bőven elég.
A magyarok közel kétharmada támogatja az euróbevezetést, ami a második legmagasabb arány a régiós országok között és 54%-uk szerint kedvező lenne a saját életükre a pénzcsere, ami minden eddiginél magasabb arányt jelent - derül ki az Eurobarometer mai felméréséből. Az anyag éppen az Európai Központi Bank euróérettséget vizsgáló jelentésével párhuzamosan jelent meg, amely szerint Magyarország az öt számszerűsíthető kritérium közül csak kettőt teljesít a két évvel ezelőtti három után:
A magyarok többsége szerint egyre jobb helyzetben van a magyar gazdaság, hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy ennyire kedvezőnek lássuk a helyzetünket - derül ki a legfrissebb, tavaly őszi Eurobarometer felmérésből. Ha lehet hinni a számoknak, akkor egyre több magyar elégedett a saját pénzügyi helyzetével is, illetve a legtöbben a munkahelyükkel is ki vannak békülve.
Az Európai Unió állampolgárai is érzik, hogy nagyon jól megy az EU és az euróövezet gazdaságainak - olvasható ki az Európai Bizottság kedden közzétett őszi Eurobarométer felméréséből. Az euróövezetben az euró támogatottsága 2004 óta nem volt ilyen magas.
Több megközelítésből is jelentősen romlott Magyarországon a korrupciós helyzet az elmúlt három évben, sőt két olyan témakör is van, amelyben a legrosszabb a helyzetünk az összes EU-tagállam között - derült ki a szombaton, a korrupció világnapján publikált Eurobarométer felmérésből.
A 2002-es fizikai bevezetése óta nem volt még ilyen magas az eurót használó 19 tagállam lakossága körében az euró támogatottsága, mint most (64%), de a litvánok, olaszok és ciprusiak még most is megdöbbentően pesszimisták a közös pénzzel kapcsolatban - derült ki az Eurobarométer szerdán nyilvánosságra hozott felméréséből. A történelmi csúcs és a gazdasági fellendülés lényeges hivatkozási alap volt a tegnapi brüsszeli bejelentések során arra, hogy most kell lépni az integráció mélyítésében, noha az elmúlt években csökkent a gazdaságpolitikai koordináció fokozását támogatók aránya. A szlovákok és a szlovénok döntő része szerint egyébként jót tesz az euró az EU-nak, de közben csak a lakosság töredéke érzi ettől jobban európainak magát. Közben eléggé látványos az az összefüggés, hogy ha kedvezőek a gazdasági folyamatok, akkor hirtelen optimistábban ítélik meg az emberek az eurót is.
Az Európai Unióban a magyar emberek a legkevésbé elégedettek az életükkel a saját országukban és ha konkrétan az EU-n belüli életükre kérdezünk rá, akkor is ugyanez az eredmény jön ki - derült ki egy ma közzétett Eurobarometer felmérésből. Jó hír mindemellett azonban, hogy öt év alatt jelentősen enyhült a pesszimizmusunk, és a gyermekeink EU-n belüli jövőjét is viszonylag kedvezően látjuk. A kutatásból az is látszik, hogy a magyarok a piacgazdaságot és a szolidaritást is fontosnak tartják, de közben az Európa motorjának számító németeknél a szolidaritás a legkevésbé fontos az összes tagállam között. Nyugaton egyébként a munkanélküliségtől sokkal inkább félnek, mint a menekültproblémától és a terrorkockázatoktól, noha a legtöbb menekült éppen a fejlett eurózóna tagállamokban van.
A németeknél tavasz óta megduplázódott, a franciáknál pedig háromszorosára ugrott azoknak az embereknek az aránya, akik szerint összességében jól mennek az országa dolgai - derült ki a Bertelsmann Alapítvány héten közzétett friss felméréséből. A hangulati fordulat jelei egyébként az Eurobarometer nyáron közölt éves felmérésében is látszanak valamelyest, ahogy az is, hogy a lengyelek, de különösen a csehek EU-val és euróval kapcsolatos megítélése meredeken romlott az elmúlt években.
Majdnem többségbe kerültek azok az uniós állampolgárok, akik elégedettek az országuk aktuális gazdasági helyzetével kapcsolatban - olvasható ki a szerdán megjelent legfrissebb Eurobarométer felmérésből. Emellett egy évvel a Brexit-népszavazást követően az EU-ban az emberek egyre növekvő többsége tekint derűlátóan az Európai Unió jövőjére.
Érezhetően javult a magyar gazdaság helyzetének megítélése az emberek körében, és talán részben ennek köszönhetően a kormányban is jobban bíznak a magyarok - derül ki a nemrég megjelent friss Eurobarométer felmérésből. Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban viszont továbbra is megosztottak a magyarok, vagyis egyelőre nem hiszünk a reformtervekben.
Úgy tűnik, hogy az EU-pénzek szempontjából gyengébb 2016-os év nemcsak a magyar gazdasági növekedés ütemén hagyott nyomot, hanem az emberek emlékezetén is. Az Eurobarométer tegnap közzétett felmérése szerint ugyanis jelentően, 67%-ról 60%-ra csökkent a 2017. tavaszi adatfelvétel idején azoknak a magyaroknak az aránya, akik bármilyen uniós hátterű projektet fel tudtak idézni. Ez egyébként teljesen szembemegy azzal a szintén idén tavaszi magyarországi felméréssel, amely szerint az elmúlt másfél évben 67%-ról 73%-ra nőtt azon magyaroknak az aránya, akik hallottak már valamilyen uniós finanszírozású fejlesztésről a saját környezetükben.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Egyetlen, rövid szó miatt áll a bál.
A közel-keleti konfliktus nem tesz jót a forintnak.
Donald Tusk felszólította a lengyel gazdákat, hogy távozzanak az ukrán határról.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
