Kínában tavaly 8,0 százalékkal esett a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) értéke éves összevetésben, miután az első tizenegy hónapban 10,0 százalékos csökkenést mértek.
A keleti nyitás politikája miatt a magyar export a GDP 100 százalékára emelkedhet 2030-ig, miközben megduplázódik a jelenleg 100 milliárd eurót kitevő FDI állomány – jelezte a Davosi Világgazdasági Fórumon tartott pénteki beszédében Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter további előnyöket is kiemelt a közönségnek a keleti nyitás kapcsán, és újfent bírálta azt az uniós megközelítést, hogy visszatér a szigorú költségvetési szabályrendszerhez ahelyett, hogy költekezéssel élénkítene, és felvenné a versenyt az amerikai és kínai lazább fiskális, illetve támogatási politikával.
A klímaváltozás, a Föld túlnépesedésének réme, az élelmiszerbiztonság egyre inkább ráirányítja a figyelmet a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor fejlesztésének fontosságára, melynek forráshiányos helyzetére már az ENSZ is rámutatott. Bár az átfogó hitelezési kedv fellendítésére egyre több ösztönző indul, a magyar agráriumra vonatkozó statisztikák már most bizakodásra adnak okot. Számos példa mutatja, hogy banki hitelek mellett, de annak hiányában a tőkebevonás is jó alternatíva lehet egy vállalkozás helyzetének megerősítésére, terjeszkedésének támogatására. Az agrárszektor fejlődése pedig nemzetgazdasági szempontból is meghatározó, hiszen érdemben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez és a hazai élelmiszer-önellátás megerősítéséhez.
Jelentősen csökkent idén az ingatlanbefektetési forgalom és gyenge évet zár idén a globális ingatlanfejlesztési piac is, de a magyar piac az átlagnál kevésbé zuhant. A hazai 43 %-os visszaesés kisebb, mint a nagy, nyugat-európai piacokon, és a mostani mélypontról jövőre megkezdődhet a lassú kilábalás, amit 2025-26-ban felpattanás követhet – mondta el Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke a XI. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából tartott hagyományos évértékelő tájékoztatóján.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Audi Hungária 30 éves jubileumi rendezvényén és új elektromotor-gyáregységének termelésindításán vett részt, Győrben. A tárcavezető elmondta, hogy a kormány célja az, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi működőtőke állománya (FDI).
Magyarország továbbra is a kínai befektetők első számú célpontja szeretne lenni a régióban - mondta el Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a hatodik Kínai Nemzetközi Import Expón,Sanghajban. Kitért arra is, hogy a jelenlegi 100 milliárd eurós teljes FDI-állomány 2030-ra akár megduplázódhat.
Egyetemi és vállalati együttműködésen alapuló, innovációs fókuszú gazdaságpolitikára van szükség Magyarország versenyképességének javításához – véli Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. Az ambiciózus innovációs célok eléréshez szükséges lépésekről, a hamarosan elstartoló, alaposan megújított 35 milliárd forintos piaci pályázati programról és az innovációs ökoszisztéma szereplői közötti együttműködésről is kérdeztük az NKFIH március elején kinevezett elnökét.
A kínai államtanács vasárnap iránymutatásokat adott ki a külföldi befektetések növelésének és a külföldi befektetési környezet optimalizálásának érdekében. A 24 iránymutatást tartalmazó dokumentum hangsúlyozza a külföldi befektetők jogainak és érdekeinek fokozott védelmének szükségességét, beleértve a szellemi tulajdonjogok érvényesítését is. A külföldi befektetésekkel rendelkező vállalatok számára adótámogatást és adókedvezményeket is javasol, például a nyereség Kínában történő újrabefektetése esetén a forrásadó alóli ideiglenes mentességet.
Az adatsor 25 évvel ezelőtti indulása óta idén a második negyedévben volt a legalacsonyabb, mindössze 4,9 milliárd dollár, a közvetlen külföldi működőtőke-befektetés Kínába, ami óriási átalakulást jelent, és ez még komolyan megviselheti a kínai fizetőeszközt is, amelynek az FDI volt az egyik fontos támasza – mutat rá körképében a Reuters. A blokkosodás, a Kína és a Nyugat közti szembenállás, illetve a kemény kínai politikai fellépés együtt vezetett ehhez az eredményhez, és a hírügynökség által megszólaltatott egyik ügyvédi iroda szakértője azt mondta: egyetlen ügyfelük sincs most, amely kínai befektetést tervez, sőt az összes ügyfelük kifelé gondolkodik Kínából, ez pedig drámai változást jelent a néhány évvel ezelőtti állapothoz képest is. Közben a kínai cégek külföldi tőkebefektetése nőtt, és ez a nettó FDI-egyenleget rekordméretű mínuszba tolta, fokozva a jüanra nehezedő leértékelődési nyomást.
Már az idei első hat hónapban több beruházás érkezett Magyarországra, mint a tavalyi rekordév egészében, így jó esély van a 2022-es adatok duplázására - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Nyírbátorban.
Annak ellenére, hogy az Európai Unió egyre szkeptikusabb és keményebb álláspontot képvisel Kínával szemben. Bár még intenzív a kereskedelem a felek között, egyre több EU-s cég fordít hátat az ázsiai országnak, de Peking gyorsan változtatna ezen.
A Kínai Európai Kereskedelmi Kamara jelentése szerint a kínai és a világgazdaság lassulása a legjelentősebb probléma, amely az európai cégeket Kínában érinti, megelőzve az Egyesült Államokkal kapcsolatos politikai feszültségeket. A kamara éves helyzetértékelő dokumentumából kiderült, hogy a Kínát a jövőbeni befektetések szempontjából a három legfontosabb célországnak tekintő európai vállalatok száma elérte a valaha mért legalacsonyabb értéket - számolt be a Reuters.
A kormány az elmúlt időszakban egyre többször nyilvánult meg úgy, hogy az uniós források helyett a külföldi működőtőke beáramlásával érdemes biztosítani a magyar gazdaság tőkeigényét. A EU-támogatások és a külföldi működőtőke teljesen csereszabatosak, hiszen mindkettő külföldi devizában van és mindkettő vissza nem térítendő forrás - állítja. Ennél azonban a kép jóval árnyaltabb, és úgy tűnik, a kormány által hangoztatott álláspont inkább az uniós támogatásokról szóló tárgyalások kudarcát próbálja kisebb veszteségnek beállítani.
Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő szakértője szerint Magyarország fokozatosan kicsúszhat az EU-ból, ami végzetes lehet a magyar kormány számára. Úgy látja, az EU-támogatások hiánya azt jelzi, hogy az ország kevésbé tartósan tagja az EU-nak. Ez a hitvesztés befektetők tőkemenekülését eredményezheti, ami veszélyeztetheti a magyar gazdaságot. Nincs távol egy de facto Huxit?
A kamatcsapda kiszárította a hazai hitelpiacot, így elképzelhető, hogy ősszel lesz egy második szakasza a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramnak – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter a vg.hu-nak. Szerinte a magyar gazdaságnak át kell állnia egy uniós forrás nélküli létre, ami a külföldi működőtőke-beruházások, illetve a hitel-, és tőkeellátottság előtérbe helyezését jelenti. A lakossági kamatstop kivezetése két lépcsőben történhet meg.
A nyugati cégek egyre kevesebb tőkét fektetnek be Kínában, eközben pedig Peking is visszafogta az aktivitását a nyugati gazdaságokban. Az FDI-adatokból az látszik, hogy Magyarország szinte az utolsó ország, amelyik még Kínában kilincsel, ráadásul Peking és Brüsszel kölcsönösen olyan szabályokat dolgoznak ki, amelyekkel kiszoríthatják egymást a gazdaságaikból. Mindezek alapján a tőkebefektetések dimenziójában a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése egyértelműen megállt.
Van olyan forgatókönyv, hogy egyikőjük sem nyer egyértelműen.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.