Sosem volt még olyan meleg világszinten, mint most
A július 3. és 9. közötti volt a valaha világszinten mért legmelegebb hét - közölte az ENSZ meteorológiai szervezete hétfőn, miután több napi hőmérsékletrekord megdőlt.
A július 3. és 9. közötti volt a valaha világszinten mért legmelegebb hét - közölte az ENSZ meteorológiai szervezete hétfőn, miután több napi hőmérsékletrekord megdőlt.
A globális felmelegedés egyre kézzelfoghatóbbá kezd válni mindenki számára, elég, ha csak a tavaly nyári kánikulára és szárazságra gondolunk. Felmerül azonban a kérdés, mekkora a mi karbonlábnyomunk Magyarországon, hogyan tevődik ez össze, illetve mikorra és milyen szintre kellene csökkentenünk, hogy elkerülhessük az éghajlat drasztikus átalakulását. A GreenDependent Delphi szakértői műhelyén elhangzottak alapján bemutatjuk azt is, milyen egyéni és társadalmi megoldások közül lehet választani ahhoz, hogy esélyét se adjuk meg a legrosszabb forgatókönyv megvalósulásának.
Egy friss kutatás szerint a pénzintézetek gyakran nem értik a modelleket, amelyeket az éghajlatváltozás gazdasági költségeinek előrejelzésére használtak, és alábecsülik a hőmérséklet-emelkedés kockázatait – számol be a hírről a Financial Times.
Fokozatos felmelegedés kezdődik. Csütörtökön és pénteken is napos, gomolyfelhős, nyugodt idő lesz, majd hétvégén egy hidegfront érkezése okozhat csapadékosabb időjárást, de mindeközben napról napra egyre melegebb időben lesz részünk - írja az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).
Minden korábbinál nagyobb, évtizedenként 0,2 Celsius-fok feletti sebességre gyorsult az ember okozta globális felmelegedés - mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés.
Újabb hőhullám éri el Kínát, amely ezrek halálát okozhatja a következő hetekben. Klímaszakértők szerint már a következő években 1,5 fokkal melegebb lesz a globális átlaghőmérséklet, az éghajlati károk legnagyobb elszenvedője pedig az ázsiai térség lesz. A legnagyobb probléma az, hogy az ország továbbra is masszívan a szénenergiára támaszkodik, ráadásul az emberek nem is hallanak a klímatudatosság fontosságáról.
Meleg idővel indul a június, majd kisebb mértékű mérséklődés jön a hétvégére - írja az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán közzétett előrejelzése szerint jelenleg 66 százalék az esély arra, hogy 2027-ig átlépjük az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt – számolt be róla szerdán a BBC News brit közszolgálati portál.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb összefoglalója újra ugyanazt az egybites üzenetet közvetíti, amit az elmúlt években már sokszor hallhattunk. Ugyanakkor a jelentés számos tudományos tényt figyelmen kívül hagy. Nagy kérdés, hogy az emberiség mikor ébred fel, és a zöld lufik eregetése helyett szembenéz-e a valósággal. El kell gondolkodnunk ugyanis azon, hogy az emberi élet feltételeit – ha a mainál lényegesen szerényebb anyagi körülmények között is – miként tudjuk biztosítani a jövőben.
A globális tengerszint több mint kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a mérések első évtizedében, 1993-2002 között - közölte pénteken a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a tendencia a következő évtizedekben folytatódik.
Az éghajlatváltozás és az El Niño időjárási jelenség várható visszatérése miatt már akár idén megdőlhet az átlaghőmérsékleti rekord - írja az időkép.
Enyhébb az idei tavaszi pollenszezon a tavalyinál. Februárban az éger és a mogyoró, márciusban a ciprus- és tiszafafélék, a nyár, a kőris, illetve a juhar pollenszemei uralták a légkört, mostanra ezeknek a növényeknek a pollenkoncentrációja fokozatosan csökken, ugyanakkor egyes napokon még elérhetik a tüneteket okozó szintet - írta a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK)
Kínai tudósok nemrég kiszámolták, hogy ha a globális hőmérséklet 1,5-2 Celsius-fokkal emelkedik, akkor annak hatására felére csökken a vizes élőhelyek képessége az üvegházhatást okozó gázok megkötésére. A vizes élőhelyeknek nagy széntartalmuk miatt fontos szerepük van az éghajlatváltozás mérséklésében. Az azonban bizonytalan, hogy a globális felmelegedés közepette az egyes élőhelyek gázelnyelőként vagy éppen kibocsátóként működnek.
Az emberiségnek van még esélye arra, hogy elejét vegye a klímaváltozás legsúlyosabb káros következményeinek, de ehhez 2035-ig csaknem kétharmadával csökkenteni kell a karbonszennyezést és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását - figyelmeztetett hétfői jelentésében az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC).
Egy új tanulmány szerint az emberi táplálkozással kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás 2100-ig csaknem 1 Celsius-fokkal járulhat hozzá a felmelegedéshez.
Hideghullám és havazás várhat Európára az enyhe tél végén, amely az átlag alatti hőmérséklettel növelheti a fűtési igényt is - írja a Bloomberg.
Az építőiparban egyre többen ismerik fel a környezettudatos építkezésben rejlő lehetőségeket. A sűrűn lakott területeken kialakuló városi hőszigetek jelensége nem újkeletű, ám univerzális, bármelyik tetőn alkalmazható megoldás eddig még nem létezett. A fehér színű kerámia tetőcserepek hűvösebbé, így energiahatékonyabbá is tehetik az épületeket - áll a Wienerberger közleményében.
A városok globális átlagban 29 százalékkal gyorsabban melegszenek fel, mint a vidéki területek - derült ki egy kínai kutatásból.
A grönlandi jégtakaró olvadása még abban az esetben is emelni fogja a tengerek szintjét, ha megállna a globális felmelegedés - figyelmeztet egy, a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmány, mely szerint jelenleg alulbecsülik ennek kockázatát.
A globális felmelegedés elleni harcból mindenkinek ki kell vennie a részét - és itt most nem megint a közemberekre akarjuk hárítani a felelősséget, hanem a vállalati szektorra és az államra. A felmelegedés megfékezése érdekében jelentősen fel kell pörgetni a klímával kapcsolatos beruházások mértékét, a magánszektorban pedig hatalmas összegek állnak rendelkezésre, amit csak fel kéne szabadítani. Az összegek felszabadításában az IMF szerint is megkülönböztetett szerepe van az államnak, aminek egyre inkább be kell emelnie a fenntarthatóságot a gazdaságpolitikába. Hogy pontosan miként is lehetséges mindez - főleg napjaink válságos időszakában - arról a Sustainable World 2022 konferencia első szekciójában lesz szó részletesen.
A pályázók töredékével számolt csak el a hatóság.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Vannak, akik már alig várják az önállóságot.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.