A forintot elemző írásokból és előrejelzésekből mostanában aligha szenvedtünk hiányt. Én sem birtoklom a Szent Grált, de mégis úgy gondolom, valamit mégis csak hozzá tudok tenni a nagyképhez, hogy megértsük, mi is zajlik most. Illetve rávilágítanék arra is, hogy bármit is tettünk eddig a forint stabilizálása érdekében, az csak tüneti kezelés volt. A megoldások pedig amennyire egyszerűek, annyira elképzelhetetlenek is.
Kedd reggel esni kezdett a forint az euróval szemben, miután kiderült, hogy az Európai Parlament jogi szakbizottsága beperli az Európai Bizottságot azért, mert tavaly karácsony előtt felszabadított 10,2 milliárd euró kohéziós forrást Magyarországnak. Az elinduló pernek elhúzódó hatásai lehetnek a magyar EU-s pénzek folyósítására, ez pedig a forint árfolyamára is negatív hatással van, már rövid távon is. A forintra nehezedő nyomás nem csökkent a keddi kereskedés későbbi szakaszában, melynek nyomán hajszálra került az euróval szembeni kurzus a 400-as szinttől.
Alapvetően a magyar kormány és a jegybank közötti ellentét felerősödése áll a forint elmúlt időszakban látott gyengülése mögött, az ugyanis elbizonytalanítja a befektetőket - olvasható a Reuters hírügynökség elemzésében, amely azok után született, hogy a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama megközelítette a 400-as szintet.
Kedden a brüsszeli hírekre tovább folytatódik a forint mélyrepülése: az euróval szemben már a 398-as szinten felett áll a jegyzés, így már csak egy karnyújtásnyira van a kritikus 400-as szint. Ráadásul most több tényező együttese is hozzájárulhat a további gyengüléshez. Éppen ezért megnéztük, hogy mi jöhet abban az esetben, ha az euró jegyzése átlépi a 400-as szintet.
394 felett kezdte a hetet a forint az euróval szemben, napközben 395 felett is járt. Ma délelőtt az MNB cáfolta azokat a híreket, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György jegybankelnök között megromlott a kapcsolat, ez nem segített a forintnak. Délután azonban hirtelen erőre kapott a hazai deviza. Gazdasági események szempontjából különösen a keddi nap hozhat nagyobb elmozdulásokat a forint piacán, hiszen kulcsfontosságú inflációs adat érkezik Amerikából, ami általában a devizapiacon is nagyobb hullámokat szokott vetni, ráadásul a jövő heti Fed-kamatdöntés előtt az adatközlések jelentősége megnő.
A forint koronavírus-járvány előtti többéves leértékelődési trendhez térhet vissza hosszú távon, ha nem jelentkezik valamilyen külső sokkhatás. A Magyar Nemzeti Bank várhatóan az év második felére lassabb kamatvágási ütemre térhet át, de akár tarthatja is a kamatszintet. Részben amiatt, ha a többi feltörekvő piaccal szemben megszűnik a kamatelőny, részben pedig az inflációs szint alakulása is indokolja, hogy lassabban csökkenjen a magyar alapkamat. A forint árfolyamban még benne lehet a jegybank és a kormány közötti konfliktus negatív hatása is – fejtette ki a Portfolio-nak Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makroelemzője a magyar deviza kilátásaival kapcsolatban.
Péntek reggel az euróval szemben a 395-ös szint felett áll a jegyzés, ami egy fontos szintnek mondható az EUR/HUF esetében. Ami a gazdasági eseményeket illeti, itthon a KSH az elemzői várakozásoknál kedvezőbb februári inflációs adatról számolt be, de egyelőre ez kevéssé mozgatta meg a kurzust. A sokkoló hiányadatra sem kezdtek csapkodni a befektetők, a délután érkező, a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak létszámának változásáról szóló amerikai adat még hozott egy erősebb kilengést, de lassan ennek a hatása is kikopik.
Vad csapkodás jellemzi a kereskedést a héten a forint piacán: ugyan erősödni tudott a hazai fizetőeszköz azt követően, hogy a hét elején közel egyéves mélypontra gyengült az euróval szemben, de a helyzet továbbra is meglehetősen feszült. Összeszedtük, hogy mely tényezők mozgatták a héten az árfolyamot, emellett pedig azt is megnéztük, hogy mire lesz érdemes figyelni a követező napokban.
Sokakat meglepetésként ér a gyenge hazai fizetőeszköz, különösen annak az időzítése. De mik lehettek most a kiváltó okok és meddig gyengülhet még a forint árfolyama? Az biztos, hogy óriási változás küszöbén áll a magyar fizetőeszköz, ugyanis a legfontosabb támaszt rántják ki alóla: a magas kamatokat.
Múlt hét óta újra nagyobb kilengések jellemzik a forint árfolyamát. Az euró ma a 395-396-os árfolyam környékén között, a forint 1-1,5 egységet gyengült délutánig a közös pénzhez képest. Eközben a lengyel zloty még mindig megállíthatatlannak tűnik. A hazai fizetőeszköz erejét pedig még jobban befolyásolhatja a jegybank és a kormány között újra kiéleződő viszony.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. Az első részben itt volt velünk Nagy Viktor, a Portfolio vezető részvényelemzője, akit arról kérdeztünk, hogyha valaki a részvénypiacokba akar fektetni, de nem Nvidiát vagy a Magnificent Seven más részvényeit venné, akkor milyen érdekes lehetőségei lehetnek. Az adás második vendége Árgyelán Ágnes volt, akit az elmúlt hetek forintpiaci eseményei kapcsán arról kérdeztünk: milyen várakozások esetén lehet érdemes forint helyett euróban lejegyezni magyar államkötvényt. A műsor utolsó részében pedig Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány vezetője volt a vendégünk, akit a 12. nemzetközi nőnapi konferenciáról kérdeztünk, melyet pénteken rendeznek Budapesten, és ahol a fő téma az lesz, hogy hol látjuk gyermekeinket 2034-ben.
Az elmúlt napokban minden a forintról szólt. Számos érdekes elemzést olvastam a hazai deviza árfolyamát befolyásoló hírekről, adatokról, de van egy olyan tényező, amiről még nem esett szó. Cikkemben annak járok utána, hogy a piac milyen sztoriban hisz a forinttal kapcsolatban.
Felkavarta az állóvizet az MNB a forint piacán, miután átmenetileg gyorsított a kamatvágási tempón, miközben egyre inkább úgy néz ki, hogy a költségvetési hiány kellemetlenül alakul. Elemzők szerint nem világos, hogy az MNB miért lépett a gázra, ha végül nagyobbat kell fékezni: vagyis a nyárra valójában ugyanoda érkezhet meg a kamat, mint az átmeneti gyorsítás nélkül. A forintpiac idegessé vált, az árfolyamingadozás megnőtt, a hazai deviza pedig közel egyéves mélyponton is járt. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy milyen tényezők befolyásolhatják az árfolyam alakulását, akik arról is beszéltek, hogy 400 felett alakul-e majd az árfolyam a várakozásuk szerint.
A forint egyéves mélypontra gyengült az euróhoz képest, a 396 feletti tartományokat is megjárta az árfolyam, amely tükrözi a piacok aggodalmát a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti egyre nagyobb feszültség miatt. A befektetők a jegybanki függetlenség sérülésétől tartanak, mivel a kormány növelné az MNB-hez tartozó alapítványok feletti felügyeleti jogköreit. Az elhúzódó feszültséget a piacok aggasztó fejleménynek tartják.
Történelmi csúcsokat döntögetett a BUX index februárban, miközben a forint gyengülésbe kezdett az euróval szemben. Március elején is megkérdeztük a hazai alapkezelőket havi rendszeres felmérésünkben, hogy mit várnak a magyar részvénypiacon, és merre mehet tovább a forint árfolyama.
Szerda reggel egészen 393-ig erősödött vissza a forint az euróval szemben, a délelőtti órákban azonban hirtelen ismét gyengülni kezdett a magyar deviza, rövid időre pedig a 394-et is átlépte a jegyzés. Reggel a KSH közölt ipari és kiskereskedelmi adatokat, melyek egyaránt csalódást keltőek lettek. Délután aztán fordult az irány, és a forint nagyobbat vesztett erejéből, mint amennyit délelőtt összeszedett.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a csalódást keltő szerdai makroadatokról, valamint a kedden nyilvánosságra hozott részletes 2023. negyedik negyedévi GDP-adatról kérdeztük Madár Istvánt, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjét. Az adás második részében arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mi mozgatja a forintpiacot, és milyenek a magyar fizetőeszköz kilátásai, ezzel kapcsolatban Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője volt a vendégünk, aki kedden cikket is közölt a témában a Portfolio-n.
Kedden délelőtt 396,3-ig, új egyéves mélypontra esett a forint az euróval szemben azután, hogy a KSH megerősítette: tényleg megállt a magyar gazdaság növekedése a tavalyi negyedik negyedévben. A délutáni kereskedésben előbb kismértékben, aztán hullámszerűen erősödött a forint, amiben egy vártnál gyengébb amerikai makroadatnak is volt hatása. A délután második felére nagyon meglódult a forint: az euró jegyzései 394 alá buktak. Közben érdekes, hogy az állampapírok másodpiacán nem volt érdemi hozamváltozás az egyéves mélypontra bukó forint mellett sem.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a forint gyengülése volt a téma, ugyanis az MNB kamatdöntését követően a magyar deviza fontos technikai szinteket lépett át. Arról is szó lesz, hogy nem volt-e elhamarkodott a jegybank döntése a kamatcsökkentés felgyorsításával kapcsolatban. Vendégünk Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az adás második részében Váradi Péter, a Prémium Pénztárak vezető stratégiai tanácsadója volt a vendégünk, akit egy nemrégiben megjelent, a hazai járóbeteg-ellátás megítéléséről szóló kutatásról kérdeztünk. A harmadik blokkban arról volt szó, hogy mennyire kell megijedni a Németország válságáról szóló hírek hallatán és mennyire lehet tartós az ország gazdasági stagnálása? Erről Zsoldos Ákost, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
Közel egy éve nem volt olyan gyenge a forint, mint most. Ezért érdemes áttekinteni, hogy milyen külső és belső tényezők mozgatják az árfolyamot. A következő időszakban kulcsfontosságúak lesznek a kormányzati gazdaságpolitikai lépések, a jegybanki kamatpolitikája, illetve a jegybank és a kormány közötti, valamint a kormány és az EU intézményei közötti kapcsolat minősége.
Anthony Radevet, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökét kérdeztük.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Egységről-egységre, de egyre közelebb a 400-as szint.
Erről Csicsmann László egyetemi tanár beszélt a Portfolio Checklistben.
Mi kell az építőipar fellendüléséhez?
Tényleg ennyit számít a magyar makropályában az amerikai elnökválasztás?
