Egy friss felmérés szerint a megkérdezett befektetők szerint idén ismét nagy jelentőséggel bír a készpénz a portfólióban, mivel jelentősen hozzájárulhat a jobb hozamokhoz – írja a Bloomberg.
Januárban még minden szépnek és jónak tűnt, februárban viszont jött a kijózanodás, amit a vártnál magasabb infláció és a jegybankok szigorúbb hangvétele is elősegített. A részvénypiacok kapcsán most már sokkal óvatosabbak a hazai potfóliómenedzserek, a többségük távolságtartással figyeli, mi lesz ebből. A kötvénypiaci befektetések viszont új virágkorukat élik, hiszen olyan helyzet állt elő, hogy gyakorlatilag kockázatmentesen lehet szép hozamokat zsebre tenni.
Sikertelen aukciók, elszálló hozamok – amikor ilyesmikről hallunk az állampapírpiacon, azok általában nem jó jelek. Az utóbbi hetekben a magyar piacon egymástól függetlenül két aggasztó tendencia jelent meg: egyrészt az MNB diszkonkötvényének változtatása kiszívja a keresletet a rövid oldalról, emiatt a felkínált diszkont kincstárjegyek nem is keltek el, másrészt van egy romló globális környezet, a befektetők hamar lemészárolták a januári bikát a kötvénypiacon. A kettő kombinációja pedig nem sok jót tartogat a magyar állampapírok számára.
Nagy átalakulásokat hozott az ingatlanpiacon is az orosz-ukrán háború. Szerencsére Magyarországon a közvetlen hatások kevésbé voltak erősek, legfeljebb az ukrán nemzetiségűek bérleti - és egyes esetekben vásárlói - oldalon történő megjelenésén keresztül voltak láthatók. Közvetett hatás azonban annál több volt. Leginkább a gazdasági bizonytalanságok, az emelkedő energiaárak, a forint gyengülése és az ezekkel összefüggésben megugrott infláció, valamint kamatemelések befolyásolták a lakások iránti keresletet, ami miatt egyre több helyen a lakásárak stagnálását, vagy enyhe visszaesését látjuk. A bizonytalanság ugyanakkor mindig lehetőség is egyben, különösen, ha valaki befektetési céllal vásárolna. Éppen ezért megnéztük, hogy a jelenlegi lakáspiacon hol, milyen hozamok érhetők el és ez alapján érdemes-e, és ha igen, hol érdemes ingatlant vásárolni.
Tegnap véget ért az 57. Super Bowl, az esemény pedig egy végletekig kiélezett párharcot hozott a Kansas City Chiefs és a Philadelphia Eagles között, melyből végül előbbi került ki győztesként. A világszerte nagy népszerűségnek örvendő esemény pedig a rajongók milliói mellett a befektetőket is vonzza, de mégis mi köze mindennek a tőzsdékhez?
Pár napon belül kapható az új, 2042/S jelzésű Babakötvény, amely a tavalyi 14,5%-os inflációra 3 százalékpont kamatprémiumot fizet, összesen tehát 17,5%-kal kamatozik idén. Jelenleg egy olyan lakossági állampapírt sem találunk, amely magasabb kamatot biztosítana a Babakötvénynél.
Évekig nem hallottunk róluk, de a kamatkörnyezet emelkedésével párhuzamosan ismét megjelentek az alapkezelők termékpalettái között a garantált alapok, amelyeknek többsége a tőke 100%-ára garanciát ad, gyakorlatilag tehát lehetetlen bukni velük. Vannak a tőkevédett alapok mellett hozamvédett konstrukciók is, de tényleg olyan nagy biznisz ezekbe tenni a pénzt?
Decemberben a befektetési alapok közel 360 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtöttek, ennél magasabb pénzbeáramlásra a szektorban eddig még sosem volt példa. Úgy tűnik tehát, hogy a magyar megtakarítások egy jelentős része decemberben ismét a befektetési alapokat mellett tette le a voksát a lakossági állampapírok helyett, ezen belül is elsősorban a kötvényalapok vonzották a friss pénzeket, ahol ugyancsak rekord eredmény született.
Szinte biztosra vehető, hogy 8,4% lesz a tavalyi átlagos infláció az eurózónában, és már azt is tudjuk, hogy Magyarországon ez a szám 14,5%. Az inflációs adatokat ismerve pedig felmerül a kérdés, melyik inflációkövető lakossági állampapírt érdemes megvenni, vajon a forintos PMÁP vagy az eurós kamatozású PEMÁP lenne a jobb választás? A kamat persze sokat számít a döntésben, de a forint árfolyama talán még többet. Alábbi cikkünkben annak jártunk utána, milyen forint árfolyam mellett érdemes egyik vagy másik papír mellett letenni most a voksunkat.
Több mint tíz éve nem látott hozamemelkedés ment végbe 2022-ben a magyar állampapírok piacán, ami a gyakorlatban tetemes veszteséget jelentett a befektetőknek. Ennek ellenére az év végére történelmi csúcsra emelkedett a külföldi befektetők magyar állampapír-állománya, vagyis egyáltalán nem maradnak távol a piactól, épp ellenkezőleg. Ez egyrészt azt jelentheti, hogy a devizás papírokat vásárolták nagyobb mértékben a forintkötvényekkel szemben, másrészt már a várakozások is hajthatják a tőkebeáramlást.
Bár jó pár éve már nem tudnak érdemi összegeket megmozgatni a hazai ingatlanalapok, aki ezekbe az alapokba fektet, nem csalódik nagyot. Egyre meggyőzőbb hozamokat tudnak felmutatni az új ingatlanalap-sorozatok is, aki elfogadta a féléves befektetési korlátozást, bőven 10% feletti teljesítményt is elérhetett 2022-ben. A legnagyobb ingatlanalap továbbra is az Erste Ingatlan alapja több mint 600 milliárd forintos vagyonával.
2018 óta nem látott rossz teljesítményt nyújtottak tavaly a hedge fundok, főként a részvénybefektetések húzták lefelé a hozamokat. A makro hedge fundok viszont felülteljesítették társaikat – számol be a HFR adatairól a Reuters.
Két dolog sem könnyítette meg a vegyes alapok számára a hozamszerzést tavaly: egyik oldalon ott voltak a gyengén teljesítő tőzsdék, a másik oldalon pedig az elszálló infláció és a kötvényhozamok nehezítették meg a helyzetet. A legjobban teljesítő sorozatok között a 9% volt a legjobb elérhető hozam, de a legjobb alapok többségének teljesítménye inkább a nullához konvergált. Ezek után nem annyira meglepő, hogy 2021-ben még a legkeresettebb kategóriának számító vegyes alapokért tavaly már nem kapkodtak annyira a befektetők.
Felesleges szépíteni: siralmas évet zártak 2022-ben a hazai részvényalapok, mindössze négy sorozat tudott 10% feletti hozamot elérni, ezeken kívül hat sorozat volt pluszban tavaly és itt a vége, a többi lakossági, 87 forintos sorozat mínuszban zárta az évet. Csodálkozni mondjuk nem kell, tavaly szinte a világ összes tőzsdéje is siralmasan teljesített, ez pedig rányomta bélyegét a hazai részvényalapok hozamaira is. Az biztos, hogy nem a megszokott piacokon lehetett pénzt keresni tavaly.
Nem volt könnyű év hozamszerzési szempontból 2022 az abszolút hozamú alapoknak, a részvénypiacok visszaesése, a kötvénypiaci hozamok emelkedése, a geopolitikai feszültségek, az inflációs nyomás és a recessziós félelmek a hazai profik által kezelt alapok teljesítményére is rányomták a bélyegüket. De még ezekkel együtt is volt pár alap, amelynek sikerült 10% felett hoznia tavaly. A legnagyobb abszolút hozamú alap most is az OTP Supra, amely több év szenvedés után ismét szép hozamot tudott felmutatni a befektetőknek. A legjobban teljesítő alap pedig az lett, amelyik a kötvényhozamok emelkedésére fogadott.
Az inflációs félelmek, a geopolitikai viszályok, a hozamemelkedés, a részvénypiacok gyengülése és a recessziós aggodalmak is mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy idén inkább pénzt vesztettek a nyugdíjra gyűjtők. Ennél rosszabb évet a szektor 2008-ban zárt, de azért voltak 2022-ben is kiemelkedőbb teljesítmények. Most nagyon úgy tűnik, 2023 első hónapjai is rázósnak ígérkeznek, utána viszont jöhet egy kis fellélegzés is.
Bár még nincs vége az évnek, várhatóan az elmúlt 14 év legrosszabb hozamát fogják elérni idén a hegde fundok, igaz, a teljesítményük még így is jobb lesz, mint a részvény- és kötvénypiacoké – számol be a hírről a Reuters.
Az OECD előzetes, 2021-re vonatkozó adatai szerint a legtöbb vizsgált országban, így Magyarországon is nőtt a nyugdíjvagyon tavaly, de még így is csak a sor vége felé kullogtunk. Az inflációval kiigazított nyugdíjhozamok itthon voltak a legrosszabbak Törökország és Csehország után, ebben szerepet játszhat az egyre emelkedő infláció mellett az is, hogy a hazai nyugdíjmegtakarítások nagyobb része kötvényekbe van fektetve.
Először még úgy tűnt, hogy októberben sikerült megfogni a hónapok óta tartó lejtmenetet a forintos lakossági állampapírok állományában, de a november ismét csalódást keltő számokat hozott: további 350 milliárd forinttal csökkent az állomány, ezt elsősorban a MÁP+-ból kiáramló pénzek hajtották. Az inflációkövető prémium állampapír és a bónusz állampapír sem tudta ellensúlyozni a folyamatot, ezekbe mindössze 100-100 milliárdnyi friss nettó tőke érkezhetett.
Novemberben tovább meneteltek a befektetési alapok: múlt hónapban több mint 200 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a szektorba, ezzel és a jó hozamokkal együtt a kezelt vagyon új csúcsra, 9000 milliárd forint fölé nőtt. Ez azt is jelenti, hogy a befektetési alapok szektora így már több pénzt kezel, mint amennyi megtakarítás lakossági állampapírokban van. A befektetők kedvencei továbbra is a kötvény- és pénzpiaci alapok, a legjobb hozamokat viszont nem itt, hanem ezúttal az ingatlanalapoknál kell keresni.
Különösen nagy értékű vesztegetés elfogadásával vádolják.
Informatikai berendezéseket, telefonokat foglaltak le.
Hamarosan szavaz a Szenátus a segélycsomagról.
Óriási lehet az adatközpontok energiaigénye.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
