Tartós rivalizálásba csaphat át az amerikai-kínai viszony a tegnap tartott egyeztetések fényében, írja a Center for Strategic and International Studies elemzőjére, Scott Kennedyre hivatkozva a CNBC.
Az Ormuz-öböl térségében repkedő hipermodern amerikai F-35-ös felett az ellenség a távolból átveszi az irányítást és földre kényszeríti a gépet; Washingtonban az elnök tanácsadóját kínai tárgyalópartnere figyelmezteti az édesanyjától érkezett sms-re – s azt is megmondja, mi áll benne; a kormányzat teljes kommunikációs rendszere lehal, beleértve a hivatali telefonokat, hitelkártyákat, e-maileket; a Dél-kínai-tengeren felvonuló amerikai flotta pedig megsüketül, elnémul, megvakul egy kínai kibertámadás következtében – a hadihajók végül egymás közt zászlókkal jeleznek. A „2034 – a következő világháború” című, nemrég megjelent könyvben James Stavridis tengernagy, korábbi NATO-főparancsnok, és szerzőtársa vetítik előre ezeket a jeleneteket. Tökéletes időzítéssel. Mostanság ugyanis, amikor a Huawei, ZTE, Google, Facebook és techóriás társaik kapcsán egyre sokasodó, egyre nagyobb port kavaró döntések születnek, a politikusok gondolatmenetének végén éppen ilyen rémforgatókönyvek lebegnek.
A jövőre megjelenő összes iPhone 5G-képes lesz, beleértve az Apple két év óta először megújított olcsó készülékét, az SE-t is, írja iparági forrásokra hivatkozva a japán Nikkei.
Elindította saját operációs rendszerét a Huawei számos új készülékén, miután az amerikai szankciók következtében elesett az Android használatától. Többek között az egyik csúcstelefonja, a Mate 40, a hajtogatható Mate X2 okostelefon, a Watch Series 3 okosóra és a MatePad Pro táblagép működik mától a Harmony operációs rendszerrel és a régebbi készülékekre is telepíthető a Huawei saját operációs rendszere.
Joe Biden amerikai elnök kormányzása alatt egyelőre továbbra is feketelistán van a Huawei, ezzel elvágva a céget a kulcsfontosságú amerikai beszállítóktól és komoly nehézséget okozva az okostelefon-üzletágnak, ami egyébként rövid ideig világelső volt az eladásokban, köszönhetően vezető pozíciójának Kínában, messze a világ legnagyobb piacán. Most, miután a vállalat kifejlesztette saját, szabadalmaztatott operációs rendszerét, amelyet kezdetben laptopokon és tableteken alkalmaztak, a Harmony OS okostelefonokra szánt mobil verziójának piacra dobására készül a vállalat, hogy felvegye a versenyt a Google-lal és az Apple-lel.
A Gigabit Magyarország programmal a cél a gigabites társadalom megteremtése, melynek fő jellemzője, hogy 2025-re valamennyi közintézmény, 2030-ra pedig a háztartások 95 százaléka gigabites internetes kapcsolattal rendelkezzen - mondta Solymár Károly Balázs csütörtökön Győrben a Huawei airPON technológiájának bemutatóján.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy Kína gazdasági erejét kihasználva a világpolitika meghatározó szereplőjévé kíván válni, azt pedig szemlátomást nem veszi jó néven, ha egy-egy ország akadályozni próbálja céljai elérésében. Az alábbi példák segítségével azt vettük górcső alá, hogy milyen eszközöket alkalmazott az ázsiai ország vezetése, akaratának érvényesítése érdekében a közelmúltban.
Kína határozatlan időre felfüggeszt mindennemű magas szintű gazdasági egyeztetést az egyik legfontosabb kereskedelmi partnerével, Ausztráliával – írja a CNBC. A lépésre azt követően került sor, hogy az ország fegyverkezésbe kezdett annak érdekében, hogy hatékonyan fel tudjon lépni a csendes-óceáni régióban tapasztalható feszültségek kezelésében.
A Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalat segítségével a kínai kormány lehallgathatta a KPN Telecom NV holland távközlési vállalat ügyfeleit, közöttük a holland kormány több tagját - közölte a holland sajtó a KPN által tíz éve készített, nemrégiben kiszivárgott, titkosított jelentésére hivatkozva hétfőn.
Az amerikai-kínai kereskedelmi háború arra sarkallja Kínát, hogy erőfeszítéseit a tajvani technológiai ellopására és a tehetséges elcsábítására fókuszálja, hogy így tegye magát önellátóvá a félvezető-iparágban - idézi a tajvani kormány szerdai kijelentését a Reuters.
Nem csak az okostelefonok piacán, de a cég számára kiemelten fontos hálózati eszközök piacán is teret veszített a Huawei tavaly a nyugati riválisokkal szemben Kínán kívül egy friss iparági elemzés szerint, ami azt jelzi, hogy az amerikai szankciók és a kínai vállalat elleni hadjárat kezdi éreztetni hatásait.
Az amerikai szankciók miatt szenved a Huawei okostelefon-üzletága, ezért a kínai technológiai óriás új területek, például a sertésfarmok és szénbányák felé fordul, újabb bevételi források után kutatva.
Kínának komoly költségeket okoz, hogy Ausztráliával szemben importkorlátozásokat hozott, míg Ausztráliában egyelőre nem érezhetők jelentős pénzügyi következmények. Ennek fő oka, hogy a jelenlegi világpiaci trendek miatt a kétoldalú kereskedelemben elsősorban Kína tűnik kiszolgáltatottabbnak Ausztrália felé, míg utóbbi könnyedén talált alternatív piacokat a Kínában kvázi betiltott termékeinek.
A kínai Huawei már hónapok óta folytathat tárgyalásokat egy, a sanghaji kormányzat által támogatott befektetői konzorciummal a Mate és P prémium okostelefonok márkajogainak eladásáról két névtelenséget kérő forrás szerint. Az ügy hátterében a Honor eladásához hasonlóan a korábbi amerikai szankciók állhatnak, amelyek megtiltották, hogy a szállítók amerikai technológiájú chipeket adjanak el a telekommunikációs óriásnak, illetve elestek a Google szolgáltatásaitól is.
Az elmúlt félévben közel tucatnyi ausztrál termék behozatalával szemben vetett ki korlátozó intézkedéseket Kína, miután a canberrai kormány tavasszal nyíltan felvetette azt, hogy nemzetközi vizsgálatot kellene indítani a koronavírus-járvány vuhani forrásának felderítésére. A Huawei-nek az ausztrál 5G hálózat kiépítéséből történő kizárásával azonban Canberra már korábban is Peking tyúkszemére lépett, amely az Ausztráliával szembeni drasztikus kereskedelmi lépésekkel – a „meg kell ölni a csirkét a majom megijesztéséhez” kínai közmondás jegyében – a többi nyugati országnak is üzen, mire számíthat, ha magára haragítja Kínát. Peking a példastatuálásra nem is találhatott volna jobb célpontot Ausztráliánál, hiszen annak legfőbb exportpiacát jelenti Kína.
Szabályos hadjáratot indított Donald Trump elnökségének második felében a kínai technológiai vállalatok ellen: cégek százait bénította meg korlátozásokkal vagy tiltotta ki egy az egyben az Egyesült Államokból. Súlyos pofonokat kapott a Huawei, a ZTE, a Tiktok és az SMIC is, Kína ellentámadása viszont eddig igencsak enerváltra sikerült. Joe Bidennek, az Egyesült Államok következő elnökének egyelőre esze ágában sincs feloldani a szankciókat, hosszabb távon viszont kompromisszumkészebbnek bizonyulhat, mint elődje.
Figyelmeztette az Egyesült Államok a Csendes-óceán apró szigetállamait annak veszélyeire, hogy ha engedik Kínának, hogy tenger alatti internetkábelt építsenek a régióba – írja a Reuters bennfentes forrásokra hivatkozva.
A kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau legesélyesebb kihívója csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy keményebben fellépne Kínával szemben, akár egyes kínai termékek bojkottjával. A választásokat jövő évben tartják Kanadában.
Eladta a Honor okostelefon üzletágát a Huawei kínai telekommunikációs óriáscég, hogy ezáltal kivonva a Honort az anyacégre vonatkozó amerikai szankciók hatálya alól, biztosítsa a márka túlélését - adta hírül a vállalat egy keddi közleményben.
Már korábban is felröppentek hírek arról, hogy a Huawei tárgyalásokat folytat a Digital China Grouppal a Honor nevű okostelefon egységének eladásáról, akkor az ügylet összértékét még 3,7 milliárd dollárra taksálták. Ehhez képest az Honor végül 15 milliárd dollárért kel el most, amit több szereplő számára értékesítenek, köztük van a már említett Digital China Group is.
Van olyan forgatókönyv, hogy egyikőjük sem nyer egyértelműen.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
