Románia feltétel nélküli hitelmegállapodásokat akar kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), hogy a koronavírus-járvány idején célirányzott intézkedéseket hozzon a gazdaság megsegítése érdekében - jelentette ki Florin Citu román pénzügyminiszter a Bloombergnek adott interjúban.
Megint a csőd szélére sodródott Argentína, melynek ráadásul most kellene megállapodnia adósságának átstrukturálásáról, amikor a befektetők a koronavírus miatt aggódnak. Ráadásul a gazdasági hatások miatt éppen élénkíteni kellene a gazdaságot költségvetési lazítással, amit viszont valószínűleg csak államcsőd árán tehet meg a dél-amerikai ország.
A koronavírusnak köszönhetően a világgazdaság már most is recesszióban van – figyelmeztetett pénteken Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. A szakember szerint nem szabad minimális intézkedésektől várni a javulást akkor, amikor tudjuk, hogy egy gigantikus válságban vagyunk.
A pillanatnyi devizaárfolyamok mellett érdemes fél szemmel figyelni a volatilitást és az országkockázati felárakat, melyek a magas külső adósság mellett akár komoly problémát is okozhatnak – olvasható a Commerzbank elemzésében. Mindez azért érdekes, mert példaként éppen Magyarországot hozzák fel Törökország mellett, a bank szakemberei szerint a Nemzetközi Valutaalapnak előrelátó módon kellene most beavatkoznia.
A Nemzetközi Valutaalap elnöke szerint a jelenlegi gazdasági visszaesés hatásait csak az országok koordinált fellépésével lehet mérsékelni. A megkezdett költségvetési és monetáris intézkedések jók, ennél azonban sokkal többre lesz szükség, és a pénzügyi rendszernek is ki kell vennie a részét. Ha arra van szükség, az IMF kész mozgósítani az 1000 milliárd dolláros hitelezési kapacitását és egyébként is tárgyal már több tucat országgal az esetleges segítségnyújtásról.
Irán, amely a koronavírus által a Közel-Keleten leginkább érintett ország, csütörtökön pénzügyi támogatásért fordult az IMF-hez a járvány leküzdése érdekében.
Argentínának államadósság-megújítási problémákkal kell szembenéznie, miután hamarosan lejárnak a kötvényei, és a nemzetközi tartalékokból sem tudja finanszírozni a lejáró összeget. A gazdasági miniszter szerint jelentős engedményeket kell kapnia az országnak – a kamatfizetést például pár évig nem tudják teljesíteni, a fiskális szigort viszont nem fogadják el.
Célzott intézkedésekkel kellene védekezni a világ kormányainak a koronavírus gazdasági hatásaival szemben, a jegybankoknak pedig fel kell készülniük, hogy szükség esetén likviditást nyújtsanak a bankoknak és a vállalatoknak – olvasható abban a blogbejegyzésben, amit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főközgazdásza jegyez. A szervezet konkrét javaslatokat is tesz a kormányoknak a lehetséges lépésekre.
50 milliárd dolláros támogatást biztosít az IMF a koronavírus és a járvány gazdasági hatásainak megfékezésére – jelentette be Kristalina Georgieva, a szervezet elnöke.
Az IMF és a Világbank a világon gyorsan terjedő koronavírus miatt úgy döntött, hogy a tavaszi szokásos közös ülésszakot virtuálisan, telekonferencia keretében tartja meg - áll a két szervezet együttes közleményében, amelyet kedden este hoztak nyilvánosságra.
Immár a valutaalap is elismerte, hogy az argentin államadósság fenntartatlanná vált. Az adósság összességében a GDP 90 százalékának megfelelő összegre nőtt, a nyár közepe óta 13 százalékponttal lett magasabb. A problémát az államadósságon belüli magas devizakitettség aránya, az alacsony lejáratú kötvények jelentik, ráadásul a reálgazdasági kilátások sem jók. Az IMF felhívja a figyelmet, hogy valamilyen „adósságműveletre” van szükség, és további egyeztetésekre hívja a pénzügyminisztert.
Szerdán zárulhat le a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első hivatalos tárgyalása a tavaly ősszel megválasztott argentin kormánnyal, mely az utóbbi hetekben kemény üzeneteket küldött a szervezetnek. A szakemberek szerint jó esély van arra, hogy az államcsődben világbajnok ország 2020-ban újra bedőljön, hiszen komoly adósságlejáratok jönnek már tavasszal.
A következő két hét kulcsfontosságú lesz a koronavírus gazdasági hatásait illetően – mondta Kristalina Georgieve, az IMF vezérigazgatója a CNBC-nek. A szakember kiemelte azt is, hogy a Valutaalap folyamatosan vizsgálja a vírus terjedését, a legnagyobb kockázat, hogy a gyenge egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező afrikai országokban is megjelenik a fertőzés.
“Közelről figyeli” a koronavírussal kapcsolatos fejleményeket az IMF, de még úgy látják, „túl korai felbecsülni a járvány gazdasági hatását” - nyilatkozta a szervezet szóvivője a Reutersnek.
Középtávon kockázatokat jelenthetnek a világgazdaságra a pénzügyi rendszer olyan sebezhető pontjai, mint az adósságállomány növekedése, és a további monetáris lazítás nem megoldás a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magas rangú vezetői szerint.
A globális gazdaság kilátásai jelentősen javultak az elmúlt hónapokban - mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője az 50. davosi Világgazdasági Forum pénteki zárónapján.
A tavalyira becsült 2,9% után idén 3,3%-os, jövőre pedig 3,4%-os gazdasági növekedést produkálhat a világgazdaság - áll a Nemzetközi Valutalap (IMF) most megjelent előrejelzésében. A nemzetközi szervezet 2019-2020-as becslése 0,1 százalékpontos, a 2021-es prognózisa 0,2 százalékpontos csökkentést jelent a korábbi számaihoz képest, vagyis az IMF borúlátóbbá vált a kilátásokat illetően.
Viszonylag csendes hétre számíthatunk, amit a nagy jegybankok döntései határoznak meg. Elsősorban az EKB-ra kell figyelni, de Japánban és Kínában is a napokban döntenek a monetáris politikáról. Itthon alig jelenik meg fontos adat, a tavalyi költségvetés részletes beszámolója érdemel említést.
Horvátországnak meg kell reformálnia a közszférát, többet kell fektetnie az infrastruktúrába, beleértve a digitális szolgáltatásokat is, hogy elkerülje az adósság növekedését - közölte hétfőn éves zágrábi felülvizsgálati látogatását követően a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
A jövő pénze lényegében digitális, de hogy a jegybankok milyen szerepet fognak játszani az átállási időszakban, azt az elkövetkező 20 év dönti el – mondta el Tobias Adrian a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Monetáris és Tőkepiaci Osztály igazgatója és Tommaso Mancini-Griffoli az osztály helyettes vezetője a Portfolionak adott interjúban. A két szakértő egy szintetikus megközelítést javasol a jövő pénzére: egy állami-magán partnerséget a digitális jegybankpénz (CBDC) bevezetésére. Hogy fog 2040-re megváltozni a bankolás a digitális készpénzzel a forgalomban? Mennyire lesz elterjedt a CBDC a mindennapi életben? Milyen előnyei lesznek a fogyasztók számára a digitális készpénznek?
Még nem késő regisztrálni az AI in Business rendezvényünkre!
Figyelmeztetést adott ki a WHO.
Már holnap szavazhat a szenátus.
Nemzetbiztonsági aggályokra hivatkoztak.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A légvédelmet erősítik meg.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
