Szuperállampapír: itt az ÁKK válasza az IMF javaslatára
Módszertanilag vitathatók az ÁKK vezérigazgatója szerint az IMF országjelentésnek a MÁP Pluszról szóló pontjai. Nincs napirenden a szuperállampapír kondícióinak megváltoztatása.
Módszertanilag vitathatók az ÁKK vezérigazgatója szerint az IMF országjelentésnek a MÁP Pluszról szóló pontjai. Nincs napirenden a szuperállampapír kondícióinak megváltoztatása.
Egy sor külső és belső kockázat fenyegeti a magyar gazdaságot, elsősorban a nemzetközi környezet romlása jelenthet veszélyt – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön megjelent országjelentéséből. A szervezet azt is elárulta, hogyan tudna Magyarország védekezni az egyes kockázatokkal szemben, mit kellene tennünk, hogy csökkentsük azok lehetséges hatását.
Az IMF elemzése szerint a tranzakciós illeték 2013-as bevezetése miatt jelentős mértékben nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány, évente mintegy 100 ezer forinttal nőtt az egy főre jutó készpénz iránti kereslet az intézkedés hatására. A készpénzállomány növekedését ugyanakkor az utóbbi években a szürkegazdaság felszámolását célzó intézkedések, az online pénztárgépek bevezetése és az elektronikus számlázás valamelyest lassította. Megállapítják azt is, határozott szabályozói lépések híján a készpénz elektronikus alternatívái nem nyerhetnek gyorsan teret, és kíváncsian várják, a 20 ezer forint alatti tranzakciók tranzakciós illeték mentességének hatását.
Az egy ember által vehető szuperállampapír maximálása és a MÁP+ kamatának csökkentése – ez a két legfontosabb javaslata az IMF frissen megjelent IV. cikk szerinti országjelentésének a MÁP+-ra vonatkozólag. Az intézmény szerint a szuperállampapírral kapcsolatos célok nemesek, de lehet, hogy ezek a célok nem szolgálják a teljes megtakarítási piac érdekét, mint ahogy az is lehet, hogy inkább a gazdagabb magyarok profitálnak belőle. Ők úgy látják, 3%-os kamat mellett is ugyanúgy fogyna a MÁP+.
Az elmúlt években a magyar gazdaság kiemelkedő növekedési ütemet produkált, sokkal ellenállóbbá vált a külső sokkoknak – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön megjelent országjelentésében. 2020-ban komoly fordulat jöhet, hosszú évek után először eshet a növekedésünk a potenciális szint alá. A szervezetnek konkrét javaslatai is vannak Magyarország számára: fenn kellene tartani a költségvetési fegyelmet, és további reformokkal javítani a potenciális növekedésünket, hogy a kedvező tendencia fenntartható legyen.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint sikerült jelentős előrehaladást elérni Ukrajnával egy új, hároméves támogatási program beindításáról, de még lesznek egyeztetések a következő hetekben.
Guyana, a 780 ezer lakosú dél-amerikai ország gazdasága akár 86%-kal is nőhet 2020-ban és 2024-re akár háromszorosára növelheti a gazdaságának a méretét, így számol az IMF. A hatalmas növekedést egy tervezett olajipari beruházásnak köszönheti a kis ország, amely alapján 2020-ban megkezdődhet az olajkitermelés.
A globális pénzügyi vezetők egyetértenek abban, hogy a növekedés lelassult, de továbbra is reménykednek egy jövő évi szerény növekedésben, feltéve, ha nem súlyosbodnak a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek. Ez derült ki a világ 19 legfejlettebb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő országcsoport (G20) pénzügyminisztereinek és jegybanki elnökeinek pénteki washingtoni tanácskozásán.
Új fejezet nyílik Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kapcsolatában – jelentette ki Varga Mihály Kristalina Georgievával, az IMF új vezérigazgatójával való találkozó után Washingtonban.
Miközben mindenki a friss World Economic Outlook (WEO) kiadvánnyal volt elfoglalva, az IMF váratlanul kiadta szokásos éves vizsgálatának eredményét is Magyarországról. Az úgynevezett negyedik cikk szerinti felülvizsgálatban megállapítják, hogy a magyar gazdaság fenntartható növekedéséhez a versenyképességet kellene erősíteni, a költségvetésnek pedig közelítenie kellene középtávú deficitcéljához, hogy a későbbi nehezebb időszakra kellő puffert képezzünk.
Ismét jelentősen feljebb húzta a magyar gazdaság növekedési kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a szervezet közgazdászai szerint az idén 4,6 százalékkal, jövőre pedig 3,3 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság – olvasható a legfrissebb World Economic Outlook (WEO) kiadványban. Az ország külső pozíciója kapcsán viszont borúlátóbbak lettek a szakértők, már az idén deficites lehet a fizetési mérlegünk.
A globális gazdaság 2019-ben várhatóan csak 3%-kal fog nőni, míg 2020-ban a világ GDP-je 3,4%-kal fog bővülni, ami 0,2 százalékpontos csökkenést jelent az előző előrejelzéshez képest - írja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) World Economic Outlook 2019-es jelentése. A világ GDP-jének növekedése a pénzügyi világválság óta nem volt ilyen alacsony, és jelentősen elmarad a 2017-es 3,8%-os növekedéshez képest.
A nemzetközi kereskedelmi konfliktusok kumulatív hatása miatt 700 milliárd dollárral csökkenhet 2020-ra a globális GDP - hangsúlyozta Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új vezérigazgatója kedden első beszédében.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége kéthetes, pénteken véget ért ukrajnai látogatása alatt megkezdte egy új, három éves program megvitatását a kibővített finanszírozási mechanizmus keretében, amelyről a tárgyalásokat az elkövetkező hetekben folytatják - hozta nyilvánosságra látogatása befejeztével kiadott közleményében az IMF-küldöttség.
Mohamed El-Erian sztárközgazdász az egyik legnagyobb brit bank, a Barclays igazgatótanácsához csatlakozik 2020. január elsejétől.
Kristalina Georgieva váltja Christine Lagarde-ot az IMF élén – írja a valutaalap közleményében.
A Nemzetközi Valutalap (IMF) kiadta régóta várt közleményét az argentin csőd-közeli állapotról, és az argentin kormány arra adott intézkedéseiről. A jelenlegi ügyvezető igazgató, David Lipton szerint Mauricio Macri kormányának sikerült megnyugtatni a piacokat, és tovább fogják folytatni a tárgyalásokat a technikai segítségnyújtásról.
Az Európai Központi Bank (EKB) soron következő elnöke szerint a globális gazdaság "törékeny" és "veszélyben van".
Augusztus végén Argentína a csőd szélére került. Sőt, azzal, hogy a rövid lejáratú állampapírok törlesztését elhalasztották, a Fitch hitelminősítőtől kiérdemelték a részleges csőd besorolást. A Macri-kormány elvesztette a hitelességét a piaci szereplőknél. Argentína a 200 éves története során nyolcszor ment már csődbe, a mostani részleges csődesemény a kilencedik fizetésképtelenség előszele. A politikai elit tagjai egymásra mutogatnak, és azon ügyeskednek, hogy valaki más jelentse be a csődöt. Eközben a befektetők bizalma az argentin papírok irányában eltűnni látszik.
3 ezer milliárd dollárt tervez elkölteni infrastrukturális, digitális és kereskedelmi fejlesztésekre magánbefektetők, bankok és államok segítségével Kína az Övezet és Út programon keresztül 2030-ig. A projekt fontos részét képezi a Hongkong különleges közigazgatási terület is, ami lényegében összeköti Kínát a világ többi részével; nem véletlen, hogy itt rendezték meg idén a negyedik Övezet és Út csúcsot is, ahova alkalmunk nyílt ellátogatni. A csúcson elhangzott, hogy a projekt célja Európa és Ázsia infrastruktúrájának összekötése mellett az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó technológiai megoldások elterjesztése és a fenntartható energiaforrások, finanszírozás bevonása is a fejlesztésbe.
Május 21-től az HBO Max neve Maxra változik, vele az árazás is módosul.
A közel-keleti konfliktus nem tesz jót a forintnak.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Dmitrij Peszkov szóvivő elismerte a szigorításokat.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Rafah sorsa továbbra is lebeg a levegőben.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
