Miután a múlt héten az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi is pozitívan nyilatkozott a kriptopénzekről, most a Bank of England konferenciáján a Világbank vezetője, Christine Lagerde is megszólalt a témában, szerinte hosszú távon a bitcoin és más kriptopénzek helyettesíthetik a nemzeti pénzeszközöket, míg a mögöttük álló technológia megkérdőjelezheti az egész hagyományos bankrendszert.
Az IMF bejelentette, hogy nincs szükség a teljes görög bankszektor eszközeinek minőségvizsgálatára, illetve a pénzügyi rendszerre már nem leselkednek kritikus kockázatok. A kijelentésükre emelkedéssel reagáltak a görög bankrészvények. A valutaalap úgy véli, hogy az EKB stressztesztjei elegendőek a kockázatok felmérésére - írja a Financial Times.
Ha már a görög csődveszély és a francia elnökválasztás kimenetele miatt nem kell aggódni, a folyamatosan aggódók új célpontot kerestek és Olaszországban meg is találták, hiszen több hír szerint is ők most a legnagyobb veszély Európára. De tényleg indokolt ez, vagy csak mítoszok alapján aggódnak egyesek? - tette fel provokatív kérdését minapi elemzésében az UniCredit londoni vezető elemzője, és számokkal alátámasztva levezette, hogy a leggyakrabban emlegetett kockázati tényezők nem igazán megalapozottak. Pár napra rá az IMF is kijött az országelemzésével, ami lényegében ugyanezeket vetítette előre. Azért ne essünk át a ló túloldalára se: nyilván nem nyugodhatunk meg teljesen az olaszok miatt.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden azt javasolta, hogy minél gyorsabban szabadítsák meg az eurózóna bankjait a nem teljesítő hitelektől, hogy ne akadályozzák a hitelezést és ne lassítsák a gazdasági növekedést.
A tavalyi 3,2%-ot követően idén 3,5%-kal, jövőre pedig 3,6%-kal növekedhet a világgazdaság - olvasható a Nemzetközi Valutalap (IMF) júliusi World Economic Outlook kiadványában. Bár az összesített 2017-es és 2018-as előrejelzések megegyeznek a három hónappal ezelőtti WEO-ban szereplőkkel, országok szintjén azért történtek változások: míg az Egyesült Államokkal kapcsolatban pesszimistább, addig például az eurózónát illetően optimistább lett az IMF.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa elviekben 1,6 milliárd eurós (1,8 milliárd dolláros) készenléti hitelt hagyott jóvá csütörtökön a pénzügyi világválság által súlyosan érintett Görögországnak, csatlakozva az európai intézmények által nyújtott támogatásokhoz. A most zajló görög hitelprogrammal kapcsolatban született megállapodásról és a görög adósságpálya fenntarthatóságáról éppen egyik tegnapi cikkünkben írtunk bővebben:
Németország összesen 1,34 milliárd eurót keresett az első, még 2010-2012 között lebonyolított görög mentőcsomagon - számolt be róla a La Tribune lap. Mivel azóta volt már egy második és most zajlik egy harmadik görög mentőcsomag, a "megkeresett" összeg ennél jóval nagyobb lehet, de erről nem szól a lap cikke.
Nem zárja ki, hogy még az ő életében jön egy újabb pénzügyi válság - mondta Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója kedden a CNBC-nek. A szakember ezzel Janet Yellen szavaira reflektált, a Fed elnöke ugyanis nemrég arról beszélt, hogy szerinte az ő életében már nem lesz újabb nagy összeomlás.
Folyósította a görög mentőcsomag következő, 7,7 milliárd eurós részletét hétfőn az euróövezeti állandó mentőalap (ESM), miután néhány nappal ezelőtt jóváhagyták a kifizetést a közös valutát használó uniós tagállamok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapodása nyomán.
Az őszi választásokra készülő politikusok egyszerűen szeretnének elrejteni azokat a fenyegetéseket, amelyek a német bankrendszerre leselkednek - vélik a CNBC által megszólaltatott elemzők. Miközben a német politikusok az EKB által fenntartott nagyon alacsony kamatkörnyezetre panaszkodnak, a hajózási portfólión elszenvedett veszteségektől a válságból visszamaradt jogi ügyekig egy sor egyéb probléma rontja a német bankok hatékonyságát.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legalább az őszig kénytelen elhalasztani az Ukrajnának felajánlott pénzügyi támogatás újabb részletének a folyósítását - közölte az ukrán miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) rontotta az Egyesült Államok gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését, lemondva arról az előfeltevéséről, hogy a Donald Trump elnök vezette kormányzat adócsökkentéseket és a költségvetési kiadások növelését ígérő tervei a hazai össztermék (GDP) erősebb bővülését eredményezik.
Mostanra talán kijelenthető, hogy az utóbbi években tartósan csökkenni tudott Magyarország GDP-arányos adósságrátája, ami jelentősen mérsékelte az ország sérülékenységét. Ennek ellenére meglepő, hogy az éves finanszírozási szükségletünk gyakorlatilag állandó, továbbra is az éves nemzeti össztermékünk mintegy ötödét kell bevonnunk forrásként. Ez pedig a nemzetközi szakértők szerint is növeli a sérülékenységünket, vagyis kioltja az adósságcsökkentés pozitív hatásának egy részét. Ennek oka pedig a lakossági állampapírok lassan megállíthatatlan terjedése, hiszen ezek jellemzően egy évnél rövidebb értékpapírok, melyeket évről évre meg kell újítani.
Ha az államadósság kerül szóba, akkor gyakran a súlyos eladósodottsággal küzdő országok jutnak először eszünkbe, mint Japán, vagy Görögország, pedig bőven akad ellenpélda is. A tíz legalacsonyabb államadóssággal rendelkező ország között több olajhatalom is van, azonban tartogat meglepetéseket is a lista.
Az ukrán nyugdíjreform és földreform végrehajtásának a sikerességétől teszi függővé a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az újabb hitelrészlet folyósítását Kijevnek.
Miután a görög kormány múlt héten átnyomta a parlamenten az újabb megszorításokat tartalmazó reformcsomagot, a figyelem a tegnapi Eurogroup-IMF találkozóra irányult, ahol azonban nem sikerült tető alá hozni az egyezséget az euróövezeti hitelezők és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között. Wolfgang Schäuble a német pénzügyminiszter viszont kiemelte: ha minden jól megy, a következő, júniusi találkozón megszületik a megállapodás.
Miután a görög kormány múlt héten átnyomta a parlamenten az újabb megszorításokat tartalmazó reformcsomagot, most a figyelem a mai Eurogroup-IMF találkozóra irányul, ahol van esély rá, hogy sikerül megállapodni egy görög adósságkönnyítésről. A Valutaalap keményen lobbizik érte, a korábban kérlelhetetlen német álláspont pedig enyhülni látszik.
Tegnap késő este elfogadta a görög törvényhozás azt a reformcsomagot, amiben - a mentőcsomag újabb részletének lehívása érdekében - még május elején megállapodott az európai hitelezőkkel. A megszorításoktól valószínűleg azt remélik, hogy így az IMF segítségével sikerülhet kiharcolni valamilyen adósságkönnyítést, esetleg részleges adósságelengedést.
Egy teljes évtizeden át kell majd "szűk esztendőket" elviselnie a görögöknek az államadósság törlesztése érdekében, ha a parlament elfogadja a legújabb megszorító csomagot.
Alapvetően pozitív hangnemet ütött meg szokásos éves elemzésében a magyar gazdaságról a Nemzetközi Valutaalap (IMF) stábja, ugyanakkor látnak még problémákat és kockázatokat, melyeket a kormánynak orvosolni kellene konkrét intézkedésekkel. A növekedést illetően kifejezetten pesszimista a szervezet, mely az idén 3 százalék alatti, és 2018-ban is csak minimálisan élénkülő bővülésre számít.
Az eseményről élőben tudósítunk.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
