A rettenetes tavalyi év vége után hatalmas részvénypiaci rali vette kezdetét az idei év elején, ebből pedig a magyar befektetési alapok is jócskán részesültek. A magyar alapok közel 90%-a zárta pozitív hozammal 2019 első negyedévét, ebből majdnem 70 portfólió 10% fölötti hozamot ért el. Főleg a fejlett piaci részvényekbe fektető alapok szárnyaltak.
Kijött az MNB hivatalos ajánlása a nyilvános, nyílt végű ingatlanalapok forgalomba hozataláról. Ez alapján marad az eredeti terv, tehát az, hogy az új ingatlanalapok és sorozatok esetében a visszaváltási időt 6 hónapra hosszabbítják, emellett kiderül az ajánlásból az is, hogy a meglévő alapok és sorozatok esetében forgalmazási maximumot vezetnek be. Az alapkezelőknek május 15-től kell megfelelniük az ajánlásnak, amivel kapcsolatban nagy kérdés, mennyire akasztja meg az ingatlanalapok piacának eddigi növekedését.
Az ingatlanalapok által kezelt vagyon összege már 2017 végén elérte az 1000 milliárd forintot Magyarországon, tavaly év végén pedig már az 1500 milliárd forintot is meghaladta, ezzel (25 százalékos részesedéssel) mostanra az ingatlanalapokban van a legtöbb vagyon a hazai befektetési alapkategóriák közül. Hogy milyen szempontok játszanak szerepet az alapkezelői döntésekben, milyen várakozásokkal tekinthetünk a következő időszak ingatlanpiacára, arról dr. Tóth Nándorral, az OTP Ingatlan Alapkezelő vezérigazgatójával beszélgettünk.
Igazán aktív évet tudhat maga mögött a BIF, az első féléves jelentés alapján 55 százalékos volt a bevételnövekedésük, ősszel a részvényei bekerültek a prémiumkategóriába, 20 milliárdos hitelkeretről írtak alá szerződést az MFB-vel, illetve december 31-től váltottak SZIT vállalkozási formára. Az események a vállalat részvényeinek is nagy lökést adtak, január elején, két nap alatt több mint 10 százalékos növekedést mutatott az árfolyam. Arról, hogy milyen további terveik vannak, hogyan szeretnék az intézményi és a kisbefektetőket is elérni, milyen ingatlanpiaci lépésekre készülnek, illetve hogyan látják a piacot a jövőben, a cég gazdasági vezérigazgató-helyettesét, Hrabovszki Róbertet kérdeztük.
Az öt legnagyobb brit ingatlanalapban több mint 4 milliárd fontnyi lakossági befektetés van. A szakértők szerint 2019 végére a brit bevásárlóközpontok és áruházak akár 20%-ot is veszthetnek értékükből 2019 végére, ezt pedig az ezeket az ingatlanokat tartó alapok is megérzik majd - írja a Financial Times.
Augusztusban csupán 5,5 milliárd forinttal nőtt a hazai befektetési alapok által kezelt vagyon, miközben egyedül az ingatlanalapokba közel 33 milliárdnyi nettó tőke áramlott. Az abszolút hozamú alapok viszont szenvednek idén, folyamatosan vonják ki a pénzt a befektetők a kategóriából, aminek hatására második helyüket át is kellett adniuk a vegyes alapoknak.
Két éve, a Brexitről szóló népszavazást követően is jelentős likviditási problémák jöttek elő a brit ingatlanalapoknál, olyannyira, hogy hosszú időre fel kellett függeszteni az alapok visszaváltását. Hasonló történt a 2008-as válság idején is, akkor gyakorlatilag világszerte észlelhető volt ez a probléma, amire a briteknek a mai napig nem sikerült megoldást találniuk - írja a Financial Times.
Mintegy 20 milliárd forinttal csökkent a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon májusban, miután az értékesítés és a hozamok is mínuszba fordultak múlt hónapban. Mindebből az ingatlanalapok semmit sem éreznek meg: májusban további nettó 32 milliárddal nőtt a kezelt vagyonuk, ezzel pedig már átlépték az 1200 milliárd forintos határt.
Tavaly eddig sosem látott szintre, 6000 milliárd forint fölé nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, miközben a kötvényalapok mellett az ingatlan, abszolút hozamú és vegyes alapok is beléptek az ezermilliárd forintos körbe. De vajon a lakossági vagy sokkal inkább az intézményi befektetők keresletének köszönhető a befektetési alapok felfutása? Kik veszik igazából az ingatlanalapokat és kik "tehetnek" arról, hogy a pénzpiaci alapok mélyrepülése még mindig tart? Alábbi cikkünkben ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.
Amellett, hogy szeptemberben ismét átlépte a 6000 milliárd forintos határt a magyar befektetési alapokban kezelt vagyon, az ingatlanalapok és a vegyes alapok is csak egy ugrásra vannak attól, hogy a kötvény- és az abszolút hozamú alapok után belépjenek az 1000 milliárdos klubba.
Egyre inkább szűkül a megtakarítók lehetősége a kevésbé kockázatos, mégis pár százalékos hozamot ígérő befektetések piacán. A hozam nélküli bankbetétek helyett, népszerűbbé váltak az ingatlanbefektetések, különös tekintettel az ingatlanalapok által kínált lehetőségekre, amik már egy kisebb összeg befektetésével is elérhetőek. Csak úgy ömlik a pénz az ilyen ingatlanokkal foglalkozó alapokba, amit a vagyonállományuk növekedése is igazol. A hozamtermelő képesség fenntartásához folyamatosan új vásárlásokra van szükség, így egymás elől kapkodják el a legjobb áron kínált irodaházakat, ipari létesítményeket, kiskereskedelmi egységeket vagy akár a lakóingatlanok.
A lakásárak jelentős növekedését látva sokak fejében fogalmazódhat meg a gondolat, hogy szívesen kihasználná a kínálkozó lehetőségeket, és lovagolná meg az ingatlanpiaci hullámot. Ahhoz azonban, hogy egy jó befektetést sikerüljön megvalósítani megfelelő piacismeretre van szükség, illetve bizony komoly tőkét, 10-20 millió forintot kell beletenni az üzletbe, amivel azonban sokan nem rendelkeznek. Nekik jelenthetnek megoldást az ingatlanalapok, amelyek elmúlt egy éves hozamai felveszik a versenyt akár a befektetési célú lakásvásárlással nyerhetővel is.
Most először haladta meg a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon a 6000 milliárd forintot, ehhez a kedvező értékesítési számok mellett a befektetések összességében jó teljesítménye is hozzájárult. Májusban az ingatlanalapok mellett az abszolút hozamú és a vegyes alapok meneteltek nagyot, miközben a pénzpiaci alapokat a sorozatos vagyonvesztés miatt a vegyes alapok is megelőzték a kezelt vagyonban.
Ahogyan azt vártuk, a pénzpiaci alapok szenvedése áprilisban sem csökkent, sőt, most az ingatlanalapok előzték meg őket a kezelt vagyonban. Ha az ingatlanalapok így folytatják, pár hónapon belül a legnagyobb vagyont kezelő kategóriává válhatnak a piacon. Áprilisban a teljes szektor is jól teljesített, az értékesítési számok és a befektetéseken elért hozamok is segítettek abban, hogy a piac megközelítse a 6 ezer milliárd forintos vagyonállományt.
Miközben a jó kereslet hatására márciusban 45 milliárd forinttal nőtt a hazai alapokban kezelt vagyon, egy nagy, de meglepőnek már kevésbé mondható fordulat következett be múlt hónapban: az abszolút hozamú alapok átvették a pénzpiaci alapok helyét és ezzel a második legnagyobb vagyont kezelő kategóriává váltak. A pénzpiaci alapokat az ingatlanalapok is "veszélyeztetik", áprilisban valószínű, hogy újabb fordulatot látunk, miközben az abszolút hozamú alapok versenybe szálltak a még a kötvényalapok kezében lévő első helyért is.
A januári emelkedés után februárban ismét csökkent a hazai befektetési alapokban kezelt összvagyon, múlt hónapban összesen nettó 14 milliárd forintot vontak ki a befektetők, a legtöbbet a pénzpiaci alapokból. A legtöbb pénzt az év második hónapjában is az abszolút hozamú és az ingatlanalapok zsebelték be.
Óriási lehet az adatközpontok energiaigénye.
Erről tárgyalt Erdogan török elnök Irakban.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
