Jövő héten Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Brüsszelbe látogat, hogy ismét a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyéről tárgyaljon. Az Erasmus- és Horizont-programok esetében már vészesen közeledik néhány szerződéskötési határidő, de még mindig tisztázást várnak egymástól a felek, pedig még csütörtökön is egyeztettek.
Az Európai Parlament (EP) május 31-én plenáris vitát rendez a magyarországi jogállamiság és az alapvető jogok megsértéséről és ezzel összefüggésben a befagyasztott uniós forrásokról – tudta meg a Népszava.
Orbán Viktor kormányfővel, valamint Varga Mihály pénzügy-, Navracsics Tibor területfejlesztési és Varga Judit igazságügyi miniszterekkel tárgyalt kedden Budapesten Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa. A diplomata a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata miatt érkezett, de többnyire csak számonkérték, miután korábban megállapodtak az Orbán-kabinettel a kohéziós források nagyobbik részét felszabadító igazságügyi reformról.
Magyarország közel áll a megállapodás eléréséhez, amelynek köszönhetően 28 milliárd eurónyi uniós forrás szabadulna fel - jelezte a Bloomberg hírügynökségnek Orbán Viktor uniós megbízottja.
Hétfő este Orbán Viktor magyar kormányfő Párizsban találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel. Az esti találkozóról azonban csak szűkszavú tájékoztatót adtak ki.
A svéd politikusoktól származó információk alapján úgy tűnik, a NATO csatlakozás ratifikációjának "megvitatása" miatt Svédországba látogató magyar küldöttséggel folytatott tárgyalások elsősorban a kétoldalú kapcsolatok megerősítéséről szóltak, és a magyar részről korábban hangoztatott kritikák nem kaptak teret. A svéd fél úgy véli, hogy a március végi dátum a ratifikációra tarthatónak tűnik, amely egybecseng a magyar küldöttség korábbi nyilatkozataival - írja a Telex.hu.
A tervezett jövő heti időpontról március 20-ra csúsztatta a magyar Országgyűlés a finn-svéd NATO-csatlakozás tárgyalását – írja a HVG.
Az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy beperli Lengyelországot az Európai Unió Bírósága előtt, mivel meglátása szerint a lengyel alkotmánybíróság és annak ítélkezési gyakorlata megsértette az uniós jogot – közölte szerdán a brüsszeli testület. Mindez azután történt néhány nappal, hogy a lengyel elnök meglepetésre a lengyel alkotmánybíróságra küldte azt a törvényt, amely az igazságszolgáltatás terén hozott volna változásokat az EU-pénzek kiszabadítása érdekében. Az Európai Bizottság a mai perben lényegében azt állítja, hogy a lengyel alkotmánybíróság már nem felel meg a korábban törvényben meghatározott független és pártatlan bíróság követelményeinek, így tehát a különféle jogi csatározásoknak nagy jelentősége van és egyúttal komoly – egyelőre blokkoló – kihatása van a lengyel uniós pénzek folyósítására is.
A demokrácia, a jogállamiság, az egyenlőség és az alapvető jogok képezik az Európai Unió alapját, ezért is olyan fontos a védelmezésük minden szereplő részéről a kormányzattól a civil társadalomig - jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Brüsszelben kedden. Didier Reynders a Budapest és Brüsszel önkormányzata által szervezett, Városok a jogállamiságért címmel tartott konferencián hangoztatta: amennyiben a tagállamok és a közösség jogi alapját jelentő jogállamiság megszűnik, az Európai Unió szűnik meg.
Az Európai Bizottság üdvözli, hogy az ukrán hatóságok komolyan kezelik a korrupciós vádakkal kapcsolatos vizsgálatokat, azonban a korrupcióellenes küzdelemben több előrelépésre van szükség - jelentette ki Ana Pisonero, a testület szóvivője kedden Brüsszelben.
Az Európai Számvevőszék vizsgálatot indíthat, hogy az Európai Bizottság elég hatékonyan védi a blokk pénzügyi érdekeit a joglálamisági eljárások keretében. Brüsszel két tagállammal szemben kezdte meg a feltételességi eljárást, de Magyarország az egyetlen ország, amely egyelőre nem kaphat se kohéziós pénzeket és helyreállítási forrásokat. Mindez további nyomást helyez Brüsszelre, hogy erős kézzel bánjon az Orbán Viktor vezette kormánnyal.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai műsora. A mai adás első részében szó volt arról, hogy a magyar kormánynak sikerült kettős csapdába lavíroznia magát az Erasmus+ és Horizont ügyében. Az ellenállás pedig még tényleges forrásvesztéssel is végződhet. A témáról Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekért felelős elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében arról beszéltünk, hogy hamarosan kihirdethetik az európai kriptovaluta piacot egységesen szabályozó rendeletet, amelyet az egész szektor nagyon vár, ugyanis nagyban növeli a bizalmat a jelenleg alulszabályozott területen. Ezzel kapcsolatban Turzó Ádám, a Portfolio pénzügyi divíziójának informatika és fintech területért felelős elemzője volt a vendégünk.
Várhatóan márciusban, vagy áprilisban tűzi a svéd soros uniós elnökség az Európa-ügyi miniszteri ülés napirendjére a magyar jogállamiság helyzetéről szóló megbeszélést, de egyelőre még nem eldöntött, hogy ez csak egy újabb egyszerű véleménycsere lesz a 7-es cikk szerinti eljárás során, vagy hosszabb és a témák alaposabb megvitatására alkalmas találkozó – jelezte a svéd Európa-ügyi miniszter brüsszeli tudósítók csoportjának, köztük a Népszava tudósítójának nyilatkozva.
Az Európai Unió általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácsa azt javasolta a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsnak, hogy már a hét második felében tervezett csúcsértekezletén adja meg a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának - közölte az uniós tanács kedden.
Percekkel ezelőtt tette közzé a cseh soros elnökség a Twitteren, hogy melyek lesznek a napirendi pontok, illetve milyen sorrendben következnek egymás után a ma este 6-kor kezdődő uniós tagállami nagyköveti ülésen.
Ma este 6-kor kerül sor egy kulcsfontosságú uniós tagállami nagyköveti ülésre Brüsszelben, amelyen döntenie kell Magyarországnak, hogy támogatja-e az Ukrajnának szánt finanszírozást a közös adósságvállaláson keresztül, illetve támogatja-e a globális minimumadó kezdeményezést, és ezzel együtt a magyar helyreállítási terv tagállami jóváhagyása is terítékre kerül – írja a Politico reggeli hírlevele. Csak ezután kerül majd sor egy másik ülésen arra a döntésre, hogy mi legyen a Magyarországnak szánt helyreállítási források felfüggesztése ügyében. Így tehát a koreográfia úgy néz ki, hogy előbb megkérik az árát, aztán adnak majd a tagállamok az EU-pénzes vitáink kapcsán.
Még mindig komoly hiányosságokat és gyengeségeket lát az Európai Bizottság az Integritás Hatóság szabályainál, az ügyészi vizsgálatok bírósági felülvizsgálati folyamatában és a vagyonnyilatkozati rendszer tartalmi elemeinél, ezért december 9-i, pénteki levelében továbbra is azt javasolta a tagállamoknak, hogy vagy 7,5 milliárd eurónyi, vagy akár 11,4 milliárd eurónyi magyar felzárkóztatási forrást függesszenek fel, illetve tiltsák meg, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok EU-pénzt kaphassanak – derül ki abból az 5 oldalas levélből, amely a Portfolio birtokába jutott.
Egyszerre két fronton, Brüsszelben és Budapesten, is nagy jelentőségű fejlemények történnek kedden a magyar EU-pénzek kapcsán, amelyek meghatározzák majd a következő két hét végkifejletét, azaz azt, hogy konkrétan mennyi felzárkóztatási forrásunkat függesztik fel a tagállamokat tömörítő Tanácsban, illetve hivatalosan is megkapjuk-e a jóváhagyást a magyar helyreállítási programra – ez rajzolódik ki a Portfolio számos háttérinformációja és a nyilvánosan elérhető információk összedolgozása alapján. Az alábbiakban bemutatjuk a szövevényes ügyhalmazt és a potenciális kivezető utakat.
Jóváhagyta az Európai Bizottság Magyarország 5,8 milliárd eurós helyreállítási programját, de mivel nem ért el kellő haladást a magyar kormány a 17 közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedés eddigi végrehajtásában, ezért 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás felfüggesztését is javasolja egyúttal a tagállamokat tömörítő Tanácsnak – hangzott el a Bizottság ma déli sajtótájékoztatóján. A helyreállítási program forrásaihoz csak azután tud hozzáférni a kormány, hogy 27 féle szupermérföldkövet maradéktalanul teljesít, benne négy komoly igazságügyi reformmal, a felfüggesztett felzárkóztatási pénzek pedig csak azután nyílnak meg, hogy a 17 féle közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedést maradéktalanul végrehajtja, illetve a nem felfüggesztett rész csak azután nyílik meg, hogy az uniós alapértékeknek is megfelel Magyarország. A szerdai bejelentések lényegében megegyeznek a Portfolio kedd este részletesen megírt értesüléseivel, amely cikkben azt is bemutattuk, hogy miért nem lehet egyelőre megmondani: mikor jöhetnek az új EU-pénzek Magyarországra. Ez ugyanis elsődlegesen a magyar kormányon, a bevállalt feltételek teljesítésének minőségén és sebességén múlik, másodlagosan pedig a brüsszeli értékelés tartalmán. Az alábbiakban a mai fontos fejleményeket mutattuk be hírfolyamunkban.
Egy új, eddig itthon a kormány által nem hangoztatott információt, is bemondott a ma déli brüsszeli sajtótájékoztatón az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Valdis Dombrovskis, amikor bejelentette, hogy a testület elfogadta az 5,8 milliárd eurós magyar helyreállítási programot. Szavai szerint ugyanis abban a kormány szélerőművekre is kért támogatást.
Összefoglalta szerzőnk a maastrichti esemény tanulságait.
De vajon mennyire megy ez szembe az európai trenddel?
Ománban ült össze Amerika egyik legnagyobb ellenségével.
Elindul a Keleti Pajzs.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
