A kormánynak múlt héten sikerült megállapodnia a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleteivel a minimálbér-emelésről és a járulékcsökkentésről, és ahogyan Varga Mihály mondta: elmentek a falig. Mit jelent mindez a dolgozóknak és a munkáltatóknak? És mit üzen a közmunkásoknak? Kiszámoltuk.
Ünnepélyes keretek között írták alá csütörtökön a béremelésről és a munkáltató terhek csökkentéséről szóló megállapodást, amelyről kedden született egyezség. A nyilvánosságra hozott dokumentum hét pontból áll.
A bérmegállapodásban aláírt számok magukban egy sokkal hatékonyabb gazdaságot feltételeznek, amit a kormány, a munkaadók, munkavállalók együtt tudnak csak megvalósítani - mondta a paktum ünnepélyes aláírásán Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, aki úgy véli, a kormány "nem ment el a falig". Mint mondta, idő hiányában nem volt lehetőség az intézkedések pontos modellezésére, így a jövő fogja eldönteni, hogyan érinti a megállapodás a kisvállalkozókat, egy multinacionális cég magyar gyárát, vagy a szolgáltatókat.
Épp a választások előtti két évben tapasztalhatnak a munkavállalók jelentős béremelkedést, ha minden a kedden megkötött megállapodás szerint megy végbe és a hazai munkaerőpiaci helyzet miatt a munkáltatók a járulékcsökkentés előnyét átadják. A kormány cserébe 600 milliárd forintot pakol át a költségvetésben.
A vállalkozóknak igazuk van abban, hogy a kifizetett bért túl nagy adó terheli, de ezért ajánlanak nekik egy 6 éves járulékcsökkentést a tárgyalásokon, amelyhez a nemzetgazdasági miniszter "kapott mozgásteret" - mondta el a Kossuth Rádió 180 perc műsorának adott interjúban Orbán Viktor. A gazdasági témákra fókuszáló interjúban a kormányfő világossá tette, hogy nem tervezik az iparűzési adó rendszerének megváltoztatását, a 9%-ra csökkenő társasági nyereségadó mellett pedig Orbán szerint mindenki nyugodtan bevallhatja, amije van.
Érezhető volt a feszültség a Nemzetgazdasági Minisztériumban a péntek délelőtti, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülését követő sajtótájékoztatón. A kormány és a munkaadói oldal álláspontja között ugyanis nem csökkentek az ellentétek. A kormány ragaszkodik a jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emeléshez, a munkaadók viszont ezt nem nyelnék le csak úgy. 2017-re a 4 százalékpontos járulékcsökkentés helyett 6 százalékpontos könnyítést kérnek és hangsúlyozták: a társasági adó kulcsának csökkentését nem ők kérték és ez nem akkora ajándék, hogy feloldaná az ellentéteket.
Garanciákat és szigorú ellenőrzést vár a kormánytól a tervezett munkáltatói járulékcsökkentésekkel, valamint a cefeteriát érintő jövő évi adóváltozásokkal kapcsolatban a vegyipari szakszervezet. A VDSZ ugyanis attól tart, hogy mindkét módosításnak a munkáltatók lesznek a nyertesei, ha a kormány nem épít be olyan kötelezettségeket, amelyekkel ezt megakadályozhatja, s a munkavállalókat helyezheti előtérbe.
Januártól 55 ezer forintos alapbéremelést, és évi 650 ezer forintos keretösszegű választható béren kívüli juttatási csomagot szeretnének a győri Audi-gyár dolgozói. Az Audi Hungária Független Szakszervezet a hétfőn megkezdődött bértárgyalások során adta át az erről szóló javaslatát a munkáltatói oldalnak.
Nem terhelné jelentősen az államkasszát a tervezett 4 százalékpontos járulékcsökkentés mellett a 15 százalékos minimálbér- és 25 százalékos szakmunkásbér-emelés a jövő évben, sőt az emelésből befolyó többletet osztanák vissza köztehercsökkentés formájában a munkaadóknak - derül ki a Magyar Idők birtokába került kormányzati kimutatásból.
A munkavállalóknak és a szakszervezeteknek is kedvező a kormány javaslata a minimálbér és a garantált bérminimum felzárkóztatására, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ismertetett pénteken a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülésén - közölte a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) hétfőn.
A járműgyártásban működő 50 legnagyobb magyarországi cég a termelékenységéhez képest régiós összevetésben igen alacsony bért fizet dolgozóinak, ami az elvándorláson keresztül érdemben hozzájárulhat a szektorra jellemző munkaerőhiányhoz. Mivel cégméretenként és régiónként igen eltérő a hazai járműipari cégek versenyképessége, a megoldást rövid távon elsősorban a munkáltatói járulékok csökkentése, míg hosszabb távon az oktatási rendszer átalakítása hozhatja el- derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) elemzéséből, mely azt is állítja: a minimálbér jelentős emelése csak növeli a munkaerő-piaci problémákat.
A kormány megfelezné a munkáltatói járulékokat hat év alatt, és a program már jövőre indulna. Megnéztük, mennyibe kerülhet ez a költségvetésnek és hogy mit jelent ez az emberek zsebében, ha a munkaadók a kormány elvárásainak megfelelően átadják a járulékcsökkentésből fakadó hasznot a munkavállalóknak.
A kormány ajánlata alapján 10%-kal emelkedhet jövőre a bruttó minimálbér, a munkaadóknak pedig 5%-os járulékcsökkentést adnának - értesült a Magyar Nemzet. Ezzel indul a kormány a péntek délután folytatódó bértárgyalásokra. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkavállalói és a munkáltatói oldallal történő egyeztetések után - a tervek szerint - délután 4 órától sajtótájékoztatót tart, amiről a Portfolio élőben tudósít.
A járulékcsökkentés jelentős mérséklésére lenne szükség Magyarország versenyképességének javítása érdekében az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint.
A kormány kész mérsékelni a járulékokat, ha a vállalkozások megtartják a minőségi munkaerőt és bért emelnek - mondta a Magyar Időknek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Azonnal meg kell kezdeni a munkához kapcsolódó vállalkozói adóterhek érdemi csökkentését a gazdasági növekedést leginkább segítő szektorokban, az iparban és a mezőgazdaságban - véli a Vállalkozók és Munkaáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).
Lesz egy alap járulékcsökkentés, amelyet esetleg két év után követ a járulékszint olyan csökkenése, amelyik már a béremelést honorálja - mondta tegnap este Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Ez alapján kezd kirajzolódni a kormány elképzelése, de a részletek még mindig nem igazán világosak.
A kormány tervei szerint 2-3 évre elhúzott járulékcsökkentés valósulhat meg, összekapcsolódva egy olyan rendszerrel, amely a bérnövekedéshez ad többlettámogatást a járulékcsökkentésen keresztül - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1-en csütörtökön este.
Jövő januártól elindul a több éves járulékcsökkentési program, a Figyelő információja szerint azonban ennek valamiképpen feltétele lesz, hogy a cégek emeljék a foglalkoztatottak bérét. Vagyis nem nyelhetik le az alacsonyabb közteherrel náluk maradó összeget.
A kormány költségvetési szemlélete a felminősítések után is változatlan marad, következetes és fegyelmezett gazdálkodás jellemzi majd a jövőben is. Ha van költségvetési mozgástér (és a várakozásokat meghaladó költségvetési bevételeknek köszönhetően jelenleg ilyen a helyzet), akkor mérlegelnie kell a kormánynak, hogy a többletbevételeket mire fordítja, ezek között fontos helyen vannak a gazdaságélénkítő, növekedést erősítő intézkedések - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban.
Cikkünket folyamatosan frissítjük a miniszterelnök legfontosabb megszólalásaival.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Jemen körül csapódott a földbe egy Reaper.
Itt a veszélyjelzés.
Csak a patthelyzetben bízhatnak.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
