A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke úgy véli, hogy a 2013-ban megalkotott életpályamodell nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Horváth Péter az InfoRádiónak azt mondta, mára odáig jutottunk, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők béréhez kell felzárkóztatni a kezdő pedagógus béreket.
A teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó és nettó átlagkeresete is 8,8%-kal nőtt éves szinten tavaly októberben a KSH ma közzétett adatai szerint, ugyanannyival, mint szeptemberben, így a jelek szerint a koronavírus-járvány második hullámának erősödése sem okozott addig érdemi változást a kereseti trendekben. A reálkeresetek tehát októberben nemzetgazdasági átlagban 5,6%-kal, a versenyszférában 6,2%-kal nőttek, sőt: a rendszeres keresetekkel nézve még kissé gyorsabban is. Emellett az alkalmazásban állók létszámában is örvendetes visszaépülés látszik, így ahogy a tegnapi foglalkoztatottsági adatoknál, most a kereseti adatoknál sem látunk törést a járvány mellett.
Az elmúlt napokban mi is több cikkben foglalkoztunk azzal a Texas állam által indított, nagy tömegeket megmozgató keresettel, ami Joe Biden demokrata párti jelölt győzelmét akarta megakadályozni, de jogilag gyenge lábakon állt és most az amerikai Legfelsőbb Bíróságtól jött is az elutasító reakció a keresetre.
Az elmúlt négy évtizedben a legjobban kereső 1%-ban lévő amerikaiak bérjövedelme 160%-kal ugrott meg, míg a jövedelmi létra alsó 90%-ában lévők bére visszaesett – írja a Yahoo Finance az Economic Policy Institute-ra hivatkozva.
A gyors béremelkedés közepette elemzők arról írnak, hogy a keresetek számításánál a teljes munkaidősök keresetét veszik figyelembe, ami felfelé torzítja a statisztikát, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatás leginkább az átlagosnál alacsonyabb bejelentett jövedelmet biztosító szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban csökkent, illetve hogy inkább az alacsonyabb végzettségű, alacsonyabb termelékenységű munkaerő került leépítésre vagy részmunkaidős foglalkoztatásba.
A koronavírus pandémia megszűnésével a gazdaság remélt visszapattanását Magyarországon különösen megkönnyíthetné, ha az erre hajlandó és dolgozni képes nyugdíjasok minél nagyobb számban visszatérnének a munka világába. Emiatt érdemes áttekinteni e téren a jelenlegi helyzetet.
Szeptemberben a bruttó átlagkereset 392 300 forint volt, 8,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, írja a KSH. A bértömeg ennél bizonyára sokkal szerényebben alakul, ez az adat ugyanis csak a teljes munkaidős foglalkoztatottakra vonatkozik.
Egy új, kajmán-szigeteki program keretében több évet is a szigeten tölthet az, akinek fizetése legalább 100 ezer dollár évente. Ez több mint 31 millió magyar forintnak felel meg, tehát havi szinten mintegy 2,6 millió forintos fizetés kellene hozzá.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresete továbbra is kitartóan emelkedik Magyarországon a KSH adatai alapján, azonban a nemzetgazdasági bértömeg nem alakul ilyen kedvezően. Az adminisztratív adatközlés szerint a foglalkoztatás sem alakul olyan jól, mint ahogy a munkaerő-felmérés mutatja.
Habár a legtöbb menedzseri fizetés egymillió forint felett alakult a koronavírus-járvány közepette is, számos felsővezető keresete csökkent az időszakban – derült ki a Wyser Salary Guide 2020-as felméréséből. A költségcsökkentések miatt a leépítési hullám a vezető beosztású munkavállalókat sem kerülte el. A járvány azt is megmutatta, milyen fontos, ha egy vállalat élén határozott és rugalmas vezetők állnak.
Sokat olvashattunk az elmúlt hetekben arról, hogy milyen jól élnek a románok. Van is igazság abban, hogy szépen gyarapodott keleti szomszédunk az elmúlt években, de mielőtt nekikeserednénk és elindulnánk Romániába munkát vállalni, érdemes egy pillanatra a dolgok mélyére nézni. Könnyen lehet, hogy nagyon rosszul jár, aki útnak indul.
A keresetek jelentősen, 9%-kal nőttek márciusban a teljes munkaidőben dolgozók esetében, miközben a leépítési hullám már a koronavírus-járvány első időszakában elkezdődött.
Januárban a bruttó átlagkereset 375 200 forint, a nettó átlagkereset 249 500 forint volt, mindkettő 9,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, jelentette a KSH. Ezzel megszakadt a 10% feletti bérnövekedés időszaka Magyarországon. A hivatal megjegyzi, hogy a koronavírus-járvány hatása a vizsgált időszakban még nem jelentkezett a keresetek alakulásában.
A koronavírus járvány rohamos világszintű terjedése és annak súlyos gazdasági következményei miatt a turizmusban 400 ezer ember munkája került veszélybe az ágazati vezető szerdai figyelmeztetése szerint, ma pedig arra hívja fel a figyelmet Essősy Zsombor, hogy nemcsak itthon ugorhat meg gyorsan a munkanélküliek száma, hanem akár 3-400 ezer frissen munkanélkülivé vált külföldi magyar is hazajöhet. Emiatt a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója egyre több olyan jelet lát, miszerint 1-2 hónap alatt akár 1 millióval is nőhet idehaza a munkanélküliek száma. Alábbi cikkében - amely röviddel Orbán Viktor kormányfő szerdai bejelentése előtt született - konkrét javaslatokat is megfogalmazott ennek a rendkívül negatív kilátásnak az elkerülésére, a hatások tompítására. Az alábbiakban az ő cikkét közöljük Szebeni Dávidnak, az Enrawell stratégiai igazgatójának tegnapi véleménycikke után.
Az UniCredit Bank Hungaryvel szemben benyújtott magyar devizahiteles ügyben hozott döntést a luxemburgi bíróság. A magyar magánszemély a szerződésben foglalt tisztességtelen feltételek miatt fordult bírósághoz, végül az ügyben a luxemburgi bíróság hozott ítéletet – derül ki az Európai Unió Bíróságának közleményéből.
Tavaly is kitartott a kétszámjegyű béremelkedés Magyarországon, amit a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, valamint a soha nem látott mértékű munkaerőhiány támogatott. A bruttó átlagkereset 368 ezer forint volt, a nettó 245 ezer forinton alakult. Az idei évben is érdemben nőhetnek a keresetek, de az emelkedés mértéke kissé elmaradhat az elmúlt években tapasztalttól, miközben az infláció is magasabb lehet a 2019-esnél.
A Hays szerint tavaly tovább növekedtek a bérek Magyarországon, saját felmérésük és tapasztalatuk alapján már nem ritka, hogy bruttó 1 millió forintos fizetést is elkérhet egy szenior munkavállaló.
A Lidl Magyarország az elmúlt két év során több mint 12 milliárd forintot fordított bérfejlesztésre. A vállalat tovább növeli munkavállalóinak bérét, melynek értelmében a 2020-as gazdasági évben további 7,3 milliárd forintot fordít béremelésre.
Megállapodott az Auchan Retail Magyarország a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével a 2020-as béremelésről. A 2020 során több mint 1,6 milliárd forint befektetést jelentő új javadalmazási rendszer a nem vezetői munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében 17%-kal emeli a belépő béreket.
2020-ban teljesen összecsúszott a bérskála a pedagógusoknál. Mostanra a mesterdiplomás, pályakezdő tanárok annyi pénzt keresnek, mint a szakmunkás minimálbér. Ennek kapcsán megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy terveznek-e béremelést a pedagógusoknál.
Péntek késő este érkezett a hitelminősítő bejelentése.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
