Kevés a bádogos Magyarországon, sokan vállalnak külföldön munkát, a szakmai szervezet szerint pedig csak jelentős béremeléssel, 600 ezer forint körüli havi átlag nettóval lehetne a szakembereket Magyarországon tartani.
Áprilisban hosszú idő után már csak egyszámjegyű béremelkedést mért a KSH a nemzetgadzaságban, ami az állami szféra számlájára írható. Nem csoda, hogy a költségvetési szektorban egyre nő a munkaerőhiány: a keresetek emelkedése először lelassult, mostanra a nominálbérek már alig nőnek, a reálbérek ennek hatására jelentősen csökkentek ebben a hónapban.
Két éve nem nőttek olyan lassan a reálbérek Magyarországon, mint idén áprilisban. Ez azzal függ össze, hogy a béremelkedés kissé lelassult, miközben az infláció több mint hatéves csúcsra emelkedett.
Az idei első negyedévben 1115 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére - derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez több mint 16 százalékos növekedést jelent 2018 hasonló időszakában tapasztalt 959 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban is gyorsult a béremelkedés üteme: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében ugyanebben az időszakban 5,2 százalékos bérnövekedést tapasztalt, szemben az egy évvel korábbi, 4,5 százalékos emelkedéssel.
Nincs vége a magyar bérrobbanásnak a magyar gazdaságban - írtuk kedd reggeli cikkünkben a februári kereseti adatokról. Kivéve két ágazatban - tehetjük hozzá azonnal. Az egészségügyi ágazatban ugyanis egy év alatt csupán 2,2%-kal emelkedtek a bérek, ami még az éves inflációtól is elmaradt, de az oktatásban sem sokkal jobb a helyzet.
A magyar vállalatok bérköltsége nem tér el a cégek termelékenységétől, azonban a külföldi tulajdonú vállalatok képesek még bért emelni - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből. A bérek gyors emelkedése idén is fennmaradhat a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus növelése és az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt, így könnyen megeshet, hogy egyes vállalatok nem fogják bírni ezt a nyomást.
Idén sem ért véget a bérrobbanás Magyarországon, a KSH adatai szerint januárban 10% feletti emelkedést láthattunk. Milyen hatása lesz a kitartóan gyors béremelkedésnek? Mire számíthatnak a munkavállalók és mire a vállalatok? És mekkora béremelkedést várhatunk a következő években? Videónkból ez is kiderül!
Az utóbbi hónapokban számos közgazdász hívta fel a figyelmet a bérnövekedésről számot adó statisztikák ellentmondásaira. A munkaügyi statisztikák - amelyek a gazdasági híradások alapjául szolgálnak - a mögöttünk lévő nyolc évre olyan mértékű bérnövekedést mutatnak, ami a gazdasági teljesítményünk alapján a valós béremelkedésnek a közelében sem lehet. A nemzeti számlás béradatok ezzel szemben jóval kisebb növekedést jeleznek, ám ezekkel kapcsolatosan Oblath Gábor a közelmúltban arra mutatott rá, hogy ezek az adatok valószínűleg némileg alábecsülték a tényleges bérnövekedés mértékét. Minderre tekintettel érdemesnek tűnik a közgazdasági elméletre támaszkodva a bérnövekedés felső határát megbecsülni, s az egyes statisztikák adatait ahhoz viszonyítva vizsgálni. Ez alapján pedig meglehetős biztonsággal leszögezhetjük:
A KSH módszertani újításának köszönhetően képet kapunk arról, hogy miként alakul a nők és a férfiak keresete, valamint az is kiderül ezentúl a havi tájékoztatókból, hogy az egyes korcsoportok mennyi pénzt keresnek.
Januárban a bruttó átlagkereset 343 500 forint, a nettó átlagkereset 228 400 forint volt, mindkettő 10,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - derült ki a KSH friss számaiból. Az adatok alapján elmondható, hogy a hazai béremelkedési ütem továbbra is nagyon erős. Az idei évben a legkisebb bérek növekedése (a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8%-os emelése és az egyre fokozódó munkaerőhiány hajtja felfelé a kereseteket.
Az elmúlt években olyan gyors béremelés valósult meg Magyarországon, amit nem bírnak ki a cégek - értettek egyet a Videoton konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén résztvevő vállalatvezetők. Már jellemző, hogy maradnak el beruházások a bérrobbanás miatt, mert kiszámíthatatlan lesz a megtérülés, így nem jönnek létre tervezett munkahelyek. Ha viszont mindent automatizálunk, akkor otthon is maradhat a tőke. Miután nem lehet megmondani, hogy mikor áll meg a bérrobbanás, így a külföldi tulajdonosok egyre kevésbé szívesen hozzák ide a tőkét, egyre kevésbé lehet őket meggyőzni arról, hogy Magyarországot válasszák. Végső soron ez a folyamat munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni.
A Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) 2019. március 25-i ülésén a MÁV Zrt. és a képviselettel rendelkező szakszervezetek megállapodtak az 5%-os bérfejlesztés végrehajtásáról - közölte a MÁV.
Az MLBKT friss kutatása szerint a nem reprezentatív, bruttó havi átlagkereset 578 ezer forint az ellátási lánc területén dolgozók esetében, ami alapján kijelenthető, hogy a logisztika a top területek közé tartozik a fizetések tekintetében.
Tavaly jelentősen nőttek a keresetek a KSH friss, 2018 egészére vonatkozó adatai szerint. Ebből azt is összegyűjtöttük, hogy melyik ágazatban mennyit lehet keresni, és azt is, hogy hol milyen gyorsan nőttek a bérek. A legtöbbet a pénzügyi, biztosítási tevékenységben dolgozók vihették haza, míg a legkevesebbet a szociális ellátásban lehetett keresni. A béremelés mértékével azonban már nem lehettek elégedettek a pénzügyi szféra munkavállalói, ahogy az oktatásban vagy a szakmai, tudományos tevékenységben dolgozók is a sereghajtók között voltak. Az egészségügyben dolgozók kiugró béremelésével azonban a szektor a nemzetgazdasági átlag fölé emelkedett a korábbi, híresen alacsony fizetés után.
Decemberben is kitartott a keresetek emelkedése, így az év egészében dinamikus, 11,3%-os béremelés valósult meg Magyarországon - derült ki a KSH friss adataiból. A reálkeresetek jelentősen, 8,3%-kal nőttek az év egészében, miután az infláció viszonylag alacsony volt tavaly, habár ősszel - amikor hatéves csúcsra nőtt - azért érdemben erodálta a keresetek reálértékét. Idén folytatódhat a keresetek jelentős emelkedése, miután a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8%-kal növekszik, miközben a munkaerőhiány is felfelé hajtja a béreket.
A frissdiplomások 287 ezer forintot kereshetnek, a műszaki és az informatikai képzésen végzettek azonban ennél sokkal magasabb fizetésben reménykedhetnek.
A győri Audi-gyárban látott események következménye hosszabb távon akár az is lehet, hogy a Volkswagen-csoport nem Magyarországra hozza a termelést, hanem a régió más országaiba. Most azonban még nem tart itt a dolog, Túry Gábor, az MTA kutatója szerint a győri üzem erős bástyája az Audinak, és a magyar bérek kifejezetten alacsonyak a konszern gyárai között. Azonban ha sztrájkok akadályozzák a termelést és Ingostadtban azt látják a vezérek, hogy romlik a profitráta és Magyarországon nagyon nehéz megegyezni a szakszervezetekkel, akkor átgondolhatják a további fejlesztéseket. A helyzetből még jól is kijöhet az Audi, hiszen javulhat a tárgyalási pozíciója a magyar kormánnyal szemben.
Visszajelzések alapján az idén a vállalatoknál általában 10 százalék körüli, vagy ezt egy picit meghaladó bérnövelésre törekszenek - mondta Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán.
Számos országban kimutatták az anyák bérhátrányát és az apák bérelőnyét a gyermektelenekhez képest, egy friss kutatás pedig most Magyarországon is rávilágított arra, hogy az anyák sokkal alacsonyabb bérre számíthatnak, már a gyermek születése előtt is. A kutatás szerint a nyugati országokban kisebb a különbség, míg Magyarországon, Csehországban és Olaszországban nagyobb.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
