Idén még közel 1000 milliárd forintnyi uniós támogatást kell kifizetni és ha ez sikerül, akkor valóban egyetlen centnyi EU-forrást sem veszítünk el a 2007-2013-as időszakra rendelkezésre álló keretből - mondta el a mai Kormányinfo nevű sajtótájékoztató keretében Lázár János. A Miniszterelnökség vezetőjének szavai megerősítik azt a márciusi elemzésünket, miszerint már régóta nem 8200 milliárdos, hanem legalább 3-400 milliárddal több uniós keretösszegről beszélhetünk a menetközben bekövetkezett forintgyengülés miatt.
Összesen 221 ivóvíz projektet érint a kormány azon friss rendelete, amely egy 2012-es kormányrendelet hatósági ügyintézési szabályrendszerét pontosította a minél gyorsabb uniós forráslehívás érdekében. Gyors vizsgálatunk szerint mindez nem véletlen, hiszen a rendelettel érintett projektek jelentős részénél mindössze 50-70% körüli a megítélt támogatások kifizetési aránya, és még több tízmilliárdot kellene év végéig kifizetni ahhoz, hogy a befejezett projektek számláit Brüsszellel el tudjuk majd számolni. Enélkül az EU-források elvesztése válna realitássá, illetve ezzel párhuzamosan a magyar büdzsének kellene állnia a vízügyi fejlesztések utolsó számláit.
Az Európai Bizottság szakemberei 53 pályázatot vizsgáltak meg a 2007-2013-as ciklus Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának (GOP) ellenőrzése során és ebből 19 projekttel kapcsolatban találtak jellemzően túlárazási problémákat - írja a Világgazdaság a birtokába került dokumentum alapján. A lap szerint ezeket azonban nem szúrták ki a 2010 utáni pályázatok bírálói, így a magas, egyharmados problémás arány miatt gondolja úgy Brüsszel, hogy a projektek kiválasztási gyakorlatával kapcsolatban "jelentős rendszerszintű hiányosságok" vannak, és emiatt függesztette fel a pénzek kifizetését. A közbeszerzési gyakorlatban látható problémák miatt még zajlik a vizsgálat, tehát nem amiatt lépett most Brüsszel.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program mintegy 700 milliárd forintnyi támogatási kerete kapcsán függesztette fel a kifizetéseket az Európai Bizottság arra hivatkozva, hogy a projektek kiválasztási gyakorlata nem volt megfelelő - ezt jelentette ma be Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy a még tárgyalás alatt lévő ügyben legfeljebb 10%-os, azaz maximum 70 milliárdos pénzügyi korrekció kiszabása várható. Ezt a pénzt azonban nem feltétlenül bukja el Magyarország, mivel a tárgyalásokon kialkudott összeget akár újra meg lehet pályáztatni, vagy a tartaléklistán lévő projektekre kiosztani, esetleg a 7 éves pénzügyi keret túlvállalásából ez a fejlemény is segíthet visszajönni a 100%-os forráslekötésre.
"Az EU a magyarországi kifizetéseket jelenleg részben visszatartja 10 operatív program esetében a 15-ből, mert az ellenőrzések rendszerszintű szabálytalanságokat tártak fel. E szabálytalanságok elsősorban a közbeszerzési eljárások megsértését jelentik, illetve problémák vannak az értékelési rendszerrel is." - többek között ezt tartalmazza az az Európai Bizottság elnökének írt belső felkészítő, amelyet ma tett közzé a 444.hu a Miniszterelnökségtől kapott válaszokkal együtt. A cikk szerint tavaly decemberben a magyar kormány a brüsszeli pénzek visszatartása miatt a magyar büdzsé összeomlásának veszélyét hangsúlyozta.
Még az eddig jelzett, bőven új rekordnak számító összegnél is több uniós támogatást tervez idén kifizetni a kormány a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus keretére, sőt olyan magas kifizetési célt határozott meg, ami a Portfolio kalkulációi szerint akár még a 3 százalékos uniós költségvetési deficitplanfohoz is közeli hiányt okozhat. A rendkívül magas kifizetési cél másik kellemetlen következménye az lehet, hogy "hiába" dolgozik egész évben megfeszített ütemben a közszféra adott köre, végül nem lesz jogosult a minap beígért 4-8 havi plusz bónuszra. Egy másik friss kormányhatározat abba az irányba mutat, hogy akár százmilliárdos volumenben is felmondhat korábban kötött uniós támogatási szerződéseket a kormány azért, hogy a 2007-2013-as ciklusra járó összes EU-pénzt biztosan le tudjuk hívni.
Megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben az a kormányhatározat (1060/2015), amely azokat a szabályokat rögzíti, hogy a 2007-2013-as uniós forráskeret kifizetésének felgyorsítása érdekében milyen anyagi ösztönzőket vezet be a kormány. A fő cél, a 100%-os pénzkifizetés érdekében a teljesítményalapú bérezést lehetőségét már a január végi cselekvési terv előrevetítette, a késedelmes állami projektek most közzétett terjedelmes listája pedig a nyilvánosság erején keresztül készteti az érintetteket a felpörgetett idei munkavégzésre.
Néhány napja előrevetítettük, ma pedig be is következett: elérte a kerek 7000 milliárd forintos határt a kormány hivatalos pályázati oldalának támogatás kifizetési számlálója.
Vesztesből nyerésközeli helyzetbe hoztuk a 2007-2013-as uniós források teljeskörű lehívását, de ahhoz, hogy ez a kormányzati cél idén valóban teljesüljön, egyszerre kell cukorkát adni és korbácsot is alkalmazni - mondta el a csütörtöki sajtótájékoztatón bejelentett kormányzati cselekvési terv kapcsán a Portfolionak Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára úgy látja, hogy nagyobb az esély arra, hogy a rendelkezésre álló forrásokat túlvállaljuk, mint esetleg nem tudjuk azokat teljeskörűen lehívni. Elmondása szerint túlvállalás esetén több százmilliárd forintos nagyságrendről beszélhetünk majd, ami bár érdemben érintheti a magyar költségvetés helyzetét, de az így megvalósuló projektek idővel állami adóbevételek formájában megtérülhetnek.
Január végi határidővel azt a feladatot kapta Orbán Viktor kormányfőtől az uniós források felhasználásában leginkább érintett négy minisztérium vezetője, hogy készítsék el a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret idei évi munkatervéhez elengedhetetlenül szükséges részletes kifizetési terveket.
Szerdán fogadja el a kormány az európai uniós források idei kifizetésével kapcsolatos részletes intézkedési tervet - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kimagaslóan teljesítette az uniós kifizetéseket, amivel nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország 2014-ben rekordévet tudott zárni az uniós források kifizetésében - mondta Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hétfőn az MTI-nek. Az egész éves uniós kifizetés rekordjáról és további lényeges következményeiről, a 2007-2013-as forrásvesztés veszélyének elhárulásáról két korábbi cikkünkben részletesen is írtunk.
A Portfolio keddi elemzésével összhangban megerősítette mai, MTI-nek adott nyilatkozatában Csepreghy Nándor azt, hogy Magyarország 2014-ben rekord összegű (1845 milliárd forintos) uniós támogatás kifizetést teljesített. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint az adatok alapján szinte biztosra vehető az, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési időszak forrásainak 100 százalékát fel tudjuk majd használni, azaz nem lesz forrásvesztés.
2014 utolsó hónapjában extrém fokozatba kapcsolt a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer, hiszen egyetlen hónap alatt 297 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki a pályázóknak, így az egész éves kifizetés 1842 milliárdos összeggel új rekordot döntött - derül ki a Portfolio havi gyakoriságú vizsgálatából. Részletesebben megnézve a kifizetési adatokat, azt is látjuk, hogy a decemberi nagyon felpörgetett kifizetések mögött elsősorban nagy közlekedési és energetikai fejlesztési projektek állnak. Közben a legfrissebb jegybanki fizetési mérleg statisztika azt is jelzi, hogy az utófinanszírozással működő brüsszeli kifizetések is meglódultak az év végéhez közeledve.
A 2013-as év rekordkifizetését is túlteljesíti idén a Miniszterelnökség az EU-s támogatások lehívásában és az a cél, hogy "hogy hazánk legyen az első uniós tagország, amely 100 százalékban felhasználja a számára rendelkezésre álló forrásokat" - emelte ki délutáni közleményében a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya.
Novemberben az idei év csaknem legmagasabb összegét, mintegy 181 milliárd forintot fizetett ki a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer a pályázóknak - derül ki a Portfolio rendszeres vizsgálatának friss eredményéből. Ezzel az idei évi összes kifizetés már mintegy 1545 milliárd forintot tesz ki, ami azt jelenti, hogy 2014-ben nagy eséllyel megdöntjük a tavalyi egész éves 1708 milliárd forintos kifizetési teljesítményt.
Az nem egy minden áron elérendő kifizetési célszám, ami a februári kormányrendeletben benne van (2002 milliárd forint), így ha "csak" 1700 milliárd forint körül teljesül az összes idei uniós támogatáskifizetés, már akkor is elkerüli a kormány az idei forrásvesztést és nagymértékben csökkenti a jövő évi forrásvesztés kockázatát is - tudta meg a Portfolio egy az ügyre rálátó, névtelenséget kérő forrástól. Tájékoztatása szerint ha tehát az idei utolsó két hónapban felpörög a kifizetési tempó, de elmarad a tavalyi év végi nagy hajrától, már akkor sem kell aggódni. Csepreghy Nándor keddi szavai valóban ugyanezt a viszonylagos nyugodtságot tükrözték, igaz a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a Portfolio-nak adott rövid interjúban azt is érzékeltette: megfeszített munka vár mind a minisztériumokra, mind a fejlesztéspolitikai intézményrendszerre, hogy centre pontosan "be tudjuk lőni" a Magyarországnak járó összes uniós forrás teljes lehívását jövő év végéig. A helyettes államtitkár szavai szerint nem érzékelnek politikai nyomásgyakorlást Brüsszel felől az uniós támogatások kifizetésében és éppen kedden érkezett meg egy 32 milliárd forintos kifizetés az Európai Bizottságtól.
Októberben mintegy 139 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetését hajtotta végre a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer, így a tizedik hónap végéig 1370 milliárd forintot ért el az összes idei kifizetés - derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy most már csak kicsi az esélye annak, hogy az idei 2002 milliárd forintos egész éves kifizetési célt teljesíteni tudjuk. Ha idén valóban elmaradunk a céltól, akkor az egyúttal jelentősen növelné a veszélyét annak is, hogy a 2007-2013-as időszakra rendelkezésre álló támogatási keretből a jövő év végéig akár több százmilliárd forintot is véglegesen elveszíthetünk, mert nem tudjuk időben lehívni a forrásokat.
Három operatív programnál, a környezetvédelmet és energiahatékonyságot, a társadalmi megújulást, valamint a humán közszolgáltatások javítását célzó programoknál mutatkozik fokozott probléma, pontosabban elmaradás a rendelkezésre álló támogatási összegek kifizetésével - derült ki egy minap közzétett miniszterelnökségi prezentációból. Ezen programoknál ugyanis az átlagos pénzfelhasználásnál (mintegy 70%-os) jóval rosszabb, 60% körüli a felhasználás, noha egyre közelebb járunk a felhasználás végső határidejét jelentő 2015 végéhez. Nemcsak erre a dátumra, hanem a 7 éves fejlesztési ciklus közbeni teljesítésre is figyelni kell, és lényegében ugyanezen programoknál áll fenn az idei forrásvesztés veszélye is. Mindezekre tekintettel az csak részben lehet megnyugtató, hogy Magyarország egyébként egészen jól áll a régiós országok között a 2007-2013-as forrásának lehívásában.
A 2007-2013-as uniós fejlesztési időszakra rendelkezésre álló mintegy 8200 milliárd forint több mint 60%-át sikerült már kifizetnie és elszámolnia Brüsszellel a magyar pályázati rendszernek, ami a lengyelek után a második legjobb teljesítmény hat régiós ország között - mondta el a friss adatok alapján Pichler Balázs. A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya főosztályvezető-helyettese úgy fogalmazott, hogy bár a 8200 milliárdos keretet több mint 100% át lekötöttük projektekkel, de "jelentős erőfeszítések kellenek ahhoz, hogy a teljes keretösszeget kifizessük és elszámoljuk a Bizottsággal". A 15-ből 3 olyan Operatív Program mutatkozik, ahol idén fennáll még a forrásvesztés veszélye.
