A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége megbízásából készült VOSZ Barométer Index felmérés szerint a tavalyi negyedik negyedévben tovább romlott a cégek üzleti hangulata Magyarországon. A kutatás legfrissebb eredményeit pénteken mutatta be Kozák Ákos, a felmérést elvégző Egyensúly Intézet társalapítója, valamint Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
A barcelonai Tomorrow Mobility World Congress rendezvényen megjelent a világ innovációs ökoszisztémájának színe-java, viszont fájóan kevés kelet-közép-európai regionális szereplő mutatta be a fejlesztéseit, Budapest standja viszont üdítő kivételt jelentett. Az EIT Urban Mobility szervezésében (is) létrejött eseményen a Portfolio, a hazai hírportálok közül egyedüliként vett részt, és helyszíni riportot készített Dervalics Ákossal és Lőrincz Andrással a szervezet hazai partnere, a Green Brother vezetőivel, illetve Traian Urbannal az EIT Urban Mobility kelet-közép-európai régióvezetőjével. Az interjúkból kiderült, hogy a magyar startupok miként tudnak belépni a hazai városok mobilitási kihívásainak megoldásába, hogyan lett európai szinten is elismert város Ajka, és hogy miért nem tudnak sokszor kilépni a régió startupjai a világpiacokra.
Három éve vezették be Magyarországon az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR), amelynek célja, hogy piaci alapokra helyezze az energiamegtakarításokat mind lakossági, mind vállalati szereplők esetén. A hagyományos világítótestek lecserélésétől kezdve a dolgozók szemléletformálásáig, a fűtéskorszerűsítéstől, a nagy ipari energetikai beruházásokig rengeteg projekt auditálható és elszámolható a rendszerben. Az idei első negyedévben pedig lehetővé válik, hogy a hitelesített energiamegtakarításokkal (HEM) már egy erre speciálisan létrehozott tőzsdén lehessen kereskedni. Bár a piac most is működik, történnek tranzakciók, de az igazi felfutás a közeljövőben várható, és minden jel szerint keresleti nyomás alakulhat ki, amely akár a HEM-ek árát is felfelé tolhatja. A Portfolio Kádár Mártont, a magyar energiatőzsdék értékesítési vezetőjét, az EKR szervezett piaci projekt vezetőjét, és Garai Dánielt a CEEGEX vezérigazgatóját kérdezte az EKR rendszer működéséről, a hitelesített energiamegtakarítások elszámolhatóságáról, a tőzsdei kereskedés elindulásáról, illetve a HEM-ek piaci értékesíthetőségéről.
A hazai építőipar gyenge teljesítménye ellenére a Schneider Electric üzleti eredményei emelkedő pályán maradtak, forgalmazói és gyártói tevékenységén túl többszáz fős csapat dolgozik a régiós beszállítók felkutatásán, de a fenntarthatósági tanácsadás is egyre nagyobb szerepet kap. Az alapvetően energiamenedzsment rendszereiről és elektronikai termékeiről ismert vállalat az ipari automatizációs megoldásaival is részt vesz a vállalatok termelésének modernizálásában. Saját működésében kulcsszerepet kap a fenntarthatóság, jövőre nyílik meg az ötödik magyar üzemük Dunavecsén, amelyben olyan középfeszültségű kapcsolóberendezéseket gyártanak, amelyek – az iparágban az elsők között - már nem tartalmazzák a légkört súlyosan károsító kén-hexafluorid vegyületet. 2020-ban indította el regionális beszállító programját, amelynek célja, hogy Kelet- Közép-Európa vállalatai még nagyobb arányban jelenjenek meg a termelési láncban. Nem lehet azonban akárki partner: olyan cégekkel kívánnak együttműködni, amelyek szintén elkötelezettek a fenntarthatóság mellett. A Portfolio Veres Zsoltot, a Schneider Electric országigazgatóját kérdezte a vállalat eredményeiről, a villamosenergia elosztó hálózat fejlesztési lehetőségeiről, fenntarthatósági törekvésekről és a beszállítói programban résztvevő cégek felé támasztott követelményekről.
Amikor a magyar vállalkozások előtt álló kihívásokat soroljuk, legtöbbször olyan tényezők jutnak eszünkbe, mint az infláció, a magas energiaárak, a munkaerőpiaci nehézségek, vagy az emelkedő alapanyag- és beszállítói költségek.
A kormány nevében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Széchenyi Kártya Program MAX Plusz újabb kibővítéséről döntött - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Alapvetően az idei feltételek maradnak életben a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de négy változást bejelentett a kormány.
Talán eddig még nem is volt az aktív pályázati ciklusok fennállása óta olyan, hogy két év teljen el folyamatosan pályázati kiírások nélkül. Az elmúlt két évben egy-egy esetet leszámítva nem úszkáltunk a különböző pályázati lehetőségekben. Ez a kedvezőtlen időszak zárulhat le 2024 elején, miután múlt héten az Európai Bizottság úgy döntött: nem blokkolja tovább a Magyarországnak járó kohéziós forrásokat. Ahogy elérhetővé válik a visszatartott forrásokhoz való hozzáférés, úgy nyílhatnak meg a különböző támogatási lehetőségek is. El fog jönni majd az a pont, amikor csak kapkodjuk a fejünket, mert hetente jönnek ki újabb, jobbnál-jobb lehetőségek. Ez a különböző pályázat keretrendszerek miatt amúgy reális félelem is, hiszen ezek a kiírások egy nagy program részei, a programnak pedig véghatárideje van – ameddig be kell fejezni. Két fő programot vizsgálunk most meg, amiben jelentős érdeklődés mutatkozik majd, jobb előre tudni róla.
A kedvezőtlenebb gazdasági környezet egyértelműen arra kell, hogy ösztönözze a vállalatokat, hogy áttekintsék, és ha szükséges, akkor átalakítsák az eddigi flottakezelési gyakorlataikat a költségcsökkentés, és a versenyképesség fenntartása érdekében. Egyre inkább megkérdőjeleződik, hogy a mobilitási igények kiszolgálására egyértelműen csak egy saját tulajdonú autóflotta adhat-e választ, hiszen számos olyan megoldás létezik, mint a lízing, az operatív bérlet, sőt akár a vállalati carsharing, amely bizonyos felhasználási feltételek esetén jó döntés lehet. A stratégiai tervezés és a jól átgondolt flottaépítés rendkívül komplex, de egyértelműen kifizetődő feladat, amelyhez szakértő partner bevonására is szükség lehet. Autóválasztásnál egyre nagyobb szerepet kaphatnak a racionális döntési szempontok, olyan márkák kerülhetnek előtérbe, amelynek modelljei a beszerzési ár, üzemeltetési költség, maradványérték háromszögének minden csúcsán jól teljesítenek. A stratégiai szemléletű flottaépítés lépéseit, a főbb döntési szempontokat, finanszírozási konstrukciókat a Portfolio Tóth Gáborral, a Merkantil Bank értékesítési vezetőjével tekintette át.
Az október elején bevezetett 8,5 százalékról 7,3 százalékra csökken a jövő év elejétől a lakáshitelek önkéntes THM-plafonja. Ez ütemesebb lakossági kamatcsökkentést ígér a Portfolio által vártnál, jelenleg ugyanis alig található ilyen kedvező lakáshitel a piacon. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium emellett tegnap arról is megegyezett a Magyar Bankszövetség képviselőivel, hogy az új vállalati hitelek esetében egy számjegyűre, 9,9 százalékra csökken a kamatplafon mértéke az eddigi 11,5 százalékról. Azt is bejelentették, hogy a meglévő kkv-hitelek kamatstopjának április 1-jei kivezetésével az önkéntes kamatstop is meg fog szűnni.
Újabb részleteket közölt az Energiaügyi Minisztérium a vállalkozások elektromos jármű beszerzéseit támogató programról. A tervek szerint 30 milliárd forintos keretösszegből igényelhetnek vissza nem térítendő állami hozzájárulást a hazai gazdasági társaságok tisztán elektromos személygépkocsi, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához. Egy jármű beszerzéséhez az akkumulátor kapacitásának függvényében 2,8-4 millió forint támogatás nyerhető el. A zöldenergia hasznosítást ösztönző felhívás tervezete most véleményezhető, a végleges kiírás a jövő év elejéig megjelenhet.
Az állami IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. kiemelt figyelmet fordít a KKV Stratégia megvalósítására, különös tekintettel a vállalkozások versenyképességének növelésére, a digitális és fenntartható működésre, valamint a vállalkozói kultúra erősítésére. Szabados Richárd részletesen beszélt a Portfolio-nak a Vállalkozói Információs portál (VALI) szerepéről, amely egy egységes platform a cégeknek, segítve azokat a pályázati lehetőségek, támogatások és szakértői szolgáltatások terén. Az IFKA ügyvezetője ismertette a 8 milliárd forintos vállalkozásfejlesztési program eredményeit és részleteit, valamint beszélt arról is, hogy milyen további tervek és kezdeményezések várhatók a közeljövőben a magyar vállalkozások támogatásában.
Csütörtökön jelentette be a kormány, hogy meghosszabbítja a lakosságra, illetve a kkv-kra vonatkozó kamatstopot, előbbit 2024. június 1-jei, utóbbit április 1-jei hatállyal. Ezt pénteken annyiban pontosították, hogy a kkv-k esetében a meghosszabbított kamatstop április 1-től kivezetésre kerül, azaz ezután már a piaci feltételeknek megfelelően változhatnak a meglévő hitelek - derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből.
Idén nyáron fejeződött be az Eximbank és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóinak közös kutatása, amely során azt vizsgálták, hogy milyen mértékű növekedést generálnak a pénzintézet által kínált exporttámogató-, beruházási- és forgóeszközhitelek a magyarországi vállalatoknál. Benk Szilárd, az Eximbank vezető közgazdásza szerint a támogatott hiteltermékeik minden ágazatban jól hasznosulnak, de jellegéből fakadóan a feldolgozóipar tudja a legnagyobb volumenű exportnövekedést produkálni a speciális hitelkonstrukciók segítségével.
Már szeptember végére sikerült a 2023-as üzleti tervben meghatározott új garancianyújtást meghaladó mértékben támogatnia a hazai kis- és középvállalkozások hitelfelvételét a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek. A legfrissebb adatok szerint a gazdasági problémák enyhülésével lassan visszatér a cégek beruházási kedve, ezt a Garantiqa jövőre új, közvetlen EU-s viszontgaranciával rendelkező olcsó kezességvállalási termékekkel segíti majd – ismertette a társaság közleményében Szabó István Attila vezérigazgató (címlapképünkön).
Jelentősen több startup maradhat Magyarországon a legfontosabb, növekedési fázisban, amennyiben az Országgyűlés elfogadja azt a törvénymódosítást, amit a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezett, szoros egyeztetésben a szakmai szervezetekkel és az MNB-vel. Az adótörvények módosítási javaslatának legfontosabb eleme, hogy ezentúl nem jövedelemként, hanem árfolyamnyereségként adózik a startup munkavállalója által a startupban megszerzett részesedés (üzletrész, részvény) értékesítése, valamint az adót nem a részesedés megszerzésekor, hanem az értékesítés után kell megfizetni. De mi pontosan az ESOP-program, és hogy lesz ettől könnyebb az induló vállalkozásoknak? A Portfolio erről kérdezte az érintetteket.
A St. Andrea borászat története annyiban mindenképpen sajátos, hogy egy elsőgenerációs borász vezeti, akinek saját bevallása szerint az üzleti ismereteit elsősorban a vállalkozói lét formálta. A generációváltás a pincészetnél emiatt nem megoldandó problémaként, hanem inkább lehetőségként, a fejlődés következő lépcsőfokaként jelenik meg, hiszen a fiatalok bevonásával a borászati -, a szőlészeti - és a menedzsment-ismeretek együttesen jelennek meg a napi munkában és a döntéshozatalban. A sikeres folyamatban szerepet játszott a kényszer mellőzése, a közös döntéshozatal, valamint az is, hogy az új generáció elképzeléseit el tudta fogadni és támogatandónak tartja a pincészet pénzügyi partnere, az MBH Bank.
Európa lakosságának háromnegyede városokban él, ezért a városi mobilitás átalakítása megkerülhetetlen az EU klímacéljainak eléréséhez. A fejlesztések 2030-ig előreláthatóan 86 milliárd euróba kerülnek, a befektetés azonban nagyon rövid idő alatt megtérülhet. Barcelonában, a Tomorrow Mobility World Congress-en Európa és a világ leginnovatívabb cégei, startupjai, de egyes régiók, városok és országok önállóan is bemutatták legújabb fejlesztéseiket. Egyedüli hazai hírportálként a Portfolio vett részt az eseményen, egy villáminterjúban Csókay Ákos a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára számolt be arról lapunknak, hogy miért fontos, hogy a régió városai közül egyedüliként Budapest és több hazai innovatív cég is megjelent a rendezvényen.
Következő hetekben megjelenő cikksorozatunkban sikeres hazai KKV-k generációváltását mutatjuk be. A folyamat a szemünk előtt zajlik, mégis kevés az olyan zökkenőmentes átmenet, mint a nagyatádi Büttner Kft.-nél. Valamivel több mint egy évvel ezelőtt vette át édesapjától a vállalatvezetést ifj. Büttner Tamás, az elmúlt időszakban pedig folytatta a három évtizedes munkát, olyan technológiákat, például alumínium 3D nyomtatást vezetett be, amelyek egyedülállók a régióban. A konzekvensen követett üzleti stratégiának köszönhetően diverzifikálták a portfóliójukat, jelentősen csökkentették az autóipari kitettségüket, és ma már chipgyártáshoz is szállítanak fém alkatrészeket. Saját termékekkel is megjelentek a piacon, saját fejlesztésű szoftveres megoldást is értékesítenek a partnereik számára. A fémipar ugyanakkor rendkívül tőkeigényes ágazat, a technológiai korszerűsítés nagyértékű beruházásokat kíván, amelyek finanszírozása a bankok számára is kihívást jelent, komoly szakmai hátteret és rugalmas kockázatkezelést igényel. De hogyan tudta a vállalatot támogatni a banki partnerük, az MBH Bank a sikeres generációváltásban?
Összesen 3012 hitelkérelem érkezett be 1480 milliárd forint összegben a február 1-jén elindult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretében az EXIM-hez. November 8-áig ebből 860 milliárd forintra szerződtek a vállalkozások, és 654 milliárd forintot folyósítottak nekik – közölte az EXIM.