A mezőgazdaság egyszerre részbeni okozója és megoldást jelentő felmentőserege a klímaváltozásnak, a helyzet jobbításában pedig a termelők vegzálása helyett inkább a velük való együttműködés segíthetne – ezek voltak annak a vitának a legfőbb megállapításai, amelyet a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián rögzítettünk. A látszólag távoli álláspontok ellenére kifejezetten kompromisszumkész beszélgetés alakult ki a CEU professzora és a NAK elnöke között.
Két év múlva, 2024 végén érkezhet az első kötelező érvényű nemzetközi jogszabály a műanyagszennyezés ellen - derült ki az ENSZ-tagországok uruguayi tanácskozásának eredményéből.
A közelmúltban az egyiptomi Sarm es-Sejkben megtartott klímacsúcs után az elhangzott hivatalos nyilatkozatokból a kötelező udvariasságot és a megalapozatlan kincstári optimizmust lehántva minden gondolkodó ember számára egyértelművé vált, hogy a világ végleg elengedte a 1,5 Celsius-fokos klímacélt (hogy ti. a globális átlaghőmérséklet az 1850 és 1900 közötti átlaghoz képest mért növekedését az évszázad végére 1,5 Celsius-fok alatt tudjuk tartani). A tömegeknek szánt egybites politikai narratívában ez annak a beismerését jelenti, hogy a klímaváltozás nem megállítható, legjobb esetben is csak üteme mérsékelhető. Már csak abban reménykedhetünk, hogy az aktuális modellek által az évszázad végére prognosztizált 2,1–2,9 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés nem fog visszafordíthatatlan természeti folyamatokat elszabadítani és nem fogja sok milliárd ember számára élhetetlenné tenni a Földet. De vajon reális cél volt-e valaha is a „klímaváltozás megállítása” a bűvös 1,5 Celsius fokon belül? Látszólag igen, hiszen az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018-ban kiadott jelentésében ezt még modellszámításokkal alátámasztott megvalósítható célkitűzésként fogalmazta meg. A közvélemény szerint az IPCC tudományos konszenzussal készíti értékelő jelentéseit, a nemzetközi tudomány által hitelesített, jelenlegi tudásunkat tükröző tanulmányok alapján. Valójában azonban bármely „klímacél” kitűzése soha nem az általunk megismert valóságra vonatkozó tudományos eredmények, hanem a valóságot leképezni hivatott globális éghajlati modellek előrejelzései alapján történik. A kettő messze nem ugyanaz.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása, amely az Agrárszektor Konferenciáról jelentkezett. A műsor első részében Csont Dávid, a Nitrogénművek kereskedelmi vezérigazgató-helyettese volt a vendégünk, akit egyebek mellett a műtrágyapiac helyzetéről és kilátásairól kérdeztünk. Az adásban arról is szó volt, hogy miért lehet a jelen piaci körülmények között logikus lépés az agrárium szereplői számára előre bevásárolni műtrágyából. A Checklist második részében Harsányi Zsoltot, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét kérdeztük, főként az agrárium fenntarthatósági és termelékenységi szempontjairól. A Harsányi Zsolt karrierútjáról szóló podcastünk ide kattintva hallgatható meg.
Nagy sikerrel, rekordrésztvétel mellett zajlott le a Portfolio Csoport jubileumi, tizedik Agrárszektor 2022 konferenciája Siófokon. A csütörtökön zárult kétnapos rendezvényen az agrárium és élelmiszertermelés kiemelt témáit vitatták meg a szektor képviselői, köztük termelők, feldolgozók, szolgáltatók, valamint a finanszírozás és a kapcsolódó iparágak képviselői.
Friss adatok szerint Európa eddigi legmelegebb nyara valószínűleg több mint 20 000 többlethalálozáshoz vezetett Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban – számol be a hírről a Bloomberg.
Svédország átlaghőmérséklete a világátlagnál kétszer nagyobb mértékben, csaknem két fokkal emelkedett a 19. század második fele óta, rövidebb lett a hóval borított időszak és több lett a csapadék - közölte a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet (SMHI).
A 20. század kezdete óta az egész országban csökkent a fűtési energiaigény, a leginkább a hegyvidéki és a nyugati területeken. A melegebb időjárás miatt az idei fűtési szezon kezdetén is alacsonyabb volt a fűtési igény az átlagosnál - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből.
Tízből hét cégnek a vártnál nagyobb pénzügyi hasznot hoznak a klímavédelmi kezdeményezések, a társaságok többsége mégsem csökkenti olyan mértékben a károsanyag-kibocsátását, amivel érdemben enyhíteni lehetne a globális éghajlatváltozás hatásait - derül ki az EY több mint 500 globális vállalatot vizsgáló felméréséből.
Bő 25 év múlva már hárommilliárd ember él majd a világ globális felmelegedés által leginkább érintett gócpontjain - mondták el klímakutatók az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.
Kína elkötelezett a karbonsemlegesség elérése mellett - jelentette ki Hszie Csen-hua, Kína klímaügyi különmegbízottja kedden Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
A kiszolgáltatottabb országokat kompenzálják a fejlett országok azokért a károkért, amelyeket a klímaváltozás miatt kell elszenvedniük - hangzott el az érintett országok vezetőitől kedden Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
A globális felmelegedéssel, illetve annak egyre fokozódó hatásaival szemben az emberiség két dolog közül választhat: együttműködik vagy elpusztul - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésének (COP27) megnyitóján.
Vasárnap kezdődik az egyiptomi Sarm-es-Sejkben az ENSZ 27. éves klímakonferenciája. A november 6. és 18. között tartandó rendezvény a világ legjelentősebb eseménye klímaváltozás-témában, mivel azonban a korábban tett ígéretek ellenére a világ még mindig klímakatasztrófa felé tart, sokan szkeptikusak a COP27 várható eredményeivel kapcsolatban.
Véget ér a tavi viharjelzési szezon hétfőn - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján. A szolgálat egyik legfontosabb feladata az állampolgárok élet- és vagyonvédelmét szolgáló veszélyjelző rendszerek fenntartása, üzemeltetése, ezek egyike a Balatont, a Velencei-tavat és a Tisza-tavat magában foglaló tavi viharjelzés. Ilyen értékeket mért a szolgálat az idei szezonban.
Ausztrália is csatlakozik a globális metánkibocsátási kötelezettségvállaláshoz, ennek keretében azon lesznek, hogy csökkentsék a metánkibocsátást 2030-ra- írja Chris Bowen ausztrál éghajlat-változásügyi miniszter bejelentését idézve Reuters.
A klímaváltozásra, illetve ennek kockázataira ma már odafigyelnek a befektetők, az ESG-szempontok meghatározói lettek a vállalatirányítási stratégiáknak és a szabályozói figyelmet is bevonzották. Mindig vannak azonban új kockázatok, amelyek próbára teszik a vállalatokat, befektetőket, a társadalmat. Mit hoz vajon a következő évtized? - ezzel foglalkozik az MSCI ESG Trends to Watch című kiadványa. A trendek egyike a beszállítói lánba végigmenő kibocsátás-csökkentési nyomás lehet.
A bankrendszer az elmúlt időszak legnagyobb kihívásai - a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk, az orosz-ukrán háború és az energiaválság – közepette is hatékonyan tudta betölteni a gazdaságfinanszírozó szerepét, amelyhez az MNB makroprudenciális keretrendszere nagyban hozzájárult – derül ki az MNB makroprudenciális jelentéséből. A növekedési kilátások romlása és a pénzügyi stabilitási kockázatok várható növekedése azonban szoros monitorozást igényel. A jövő pénzügyi szabályozási kihívásait a prudenciális keretek fejlesztése, a klímaváltozás okozta pénzügyi kockázatok kezelése, az online hitelnyújtás támogatása, és a lakossági hitelpiac erősítése jelentik majd.
