Kína nagyszabású fejlesztési programot indított a pilóta nélküli járművek technológiájában, amely alapvetően alakíthatja át a jövő hadviselését – számolt be az EurasianTimes.
Oroszország stratégiai alkalmazkodásával csökkentette a minőségi különbséget Ukrajnával. Mick Ryan, nyugalmazott ausztrál katonai vezető írt elemzést az ukrán háborúval kapcsolatban. Szerinte az oroszok előnybe kerülhetnek, ha nem érkezik hatékony nyugati válasz vagy ukrán stratégiai előrelépés – írta meg a Foreign Affairs.
Stephen Bryen írt elemzést az ukrajnai frontvonalak állásáról, különös figyelemmel az amerikai megközelítésre. A cikk szerint az Egyesült Államok történelmi hibát vétett az országban, miközben a közelgő elnökválasztás kerül a közbeszéd középpontjába – írta az AsiaTimes.
Volgográdban dróntámadás okozott tüzet egy olajfinomítóban, a támadásnak nem volt halálos áldozata, és a tüzet végül sikerült eloltani – írja a Reuters.
A párizsi békekonferencián kidolgozott terveket jól ismerő források árultak el részleteket az Izrael és a Gázai övezet közötti lehetséges tűzszünetről – számolt be a Wall Street Journal. Az elmondások alapján a felek egy háromlépcsős megoldásban gondolkodnak, amely a túszok szabadon engedésével indulna.
Megakadt a nagyszabású kezdeményezés Japán és az Egyesült Királyság között, amelynek célja Ukrajna tüzérségi lőszerkészleteinek feltöltése volt. Az eset rávilágít a nyugati szövetségesek nehézségeire, amikor az kijevi fegyverszállítmányok folytatása kerül szóba – írta meg a Wall Street Journal.
Biden február 9-én találkozik Scholz német kancellárral, hogy Ukrajna támogatásáról tárgyaljon. Vasárnap hajnalban a kijevi légierő arról számolt be, hogy Oroszország drón- és rakétatámadásokat indított Ukrajna különböző régióiban, amelyek civil infrastruktúrát céloztak. Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) e fejlemények közepette egy jelentős, mintegy 40 millió dolláros korrupciós rendszert tárt fel az ország katonai beszerzéseinél. Háborús híreink vasárnap.
Toroczkai László, a magyarországi Mi Hazánk párt vezetője egy nemrégiben tett nyilatkozatában azt mondta, hogy pártja visszakövetelné a nyugat-ukrajnai Kárpátalját, ha az ország a folyamatban lévő orosz invázió miatt megszűnne államként létezni. A nyilatkozat komoly nemzetközi botrányhoz vezethet.
Irán és Pakisztán helyreállítja diplomáciai kapcsolatait a kölcsönös katonai támadások okozta feszültség elsimítása után, a nagykövetek január 26-áig visszatérnek szolgálati helyükre – közölte hétfőn az iszlámábádi külügyminisztérium, valamint a Tasznim iráni hírügynökség.
Az elmúlt hétvégén választásokat tartottak Tajvan szigetén, amelyet a helyi lakosság a demokrácia ünnepeként élt meg, míg Peking – amely renegát tartománynak tekinti a szigetet – jelezte, hogy semmi nem változott, továbbra is mindent megtesz Tajvan megszerzéséért. A Kínai Népköztársaság bosszúsága érthető, hiszen az a Laj Csing-te került ki győztesen az elnökjelöltek harcából, aki a jelenleg is hatalmon lévő, távlatilag a teljes szuverenitással kacérkodó Demokratikus Haladás Párt politikusa. Laj májusi beiktatásakor az alelnöki székből ül majd át az elnöki pozícióba, így látványos külpolitikai fordulat nem várható Tajpej részéről. Az azonban nagyon is elképzelhető, hogy a népi Kína katonai erődemonstrációkat hajt majd végre a térségben a következő hetekben, hónapokban, és folytatja a tajvani társadalmi kohézió szétzilálására irányuló erőfeszítéseit.
Pakisztán és Irán de-eszkalációra törekszik egymás területeinek bombázása után. A szakértők szerint azonban a feltételek megteremtődtek egy lehetséges proxyháborúhoz a térségben. A békefolyamatokban Kína közvetítést ajánlott fel a feleknek, mivel Peking félti az Övezet és Út kezdeményezés jövőjét a térségben – írta meg az Asia Nikkei.
A NATO-országok fegyveres erői felkészültek arra, hogy nyílt háborút vívjanak Oroszországgal, ezt a felkészülést viszont a civil lakosságnak is meg kell tennie – jelentette ki Rob Bauer tengernagy, a NATO katonai tanácsának elnöke.
A NATO Steadfast Defender 2024 gyakorlaton 90 000 katona vesz részt, a hidegháború óta ez lesz a legátfogóbb művelete a szervezetnek - tudósított a Reuters.
Egyre mozgalmasabb események bolygatják fel a muszlim világot, eddig úgy tűnik, hogy az október 7-i Hamász támadás Izrael területe ellen valóságos földcsuszamlást indított meg. A Gázai övezet ellen indított hadműveletet követően katonai események zajlottak Libanonban, Szíriában, Irakban, de most újabban Iránban és Pakisztánban is. Ez utóbbi új fejezetet nyit az eddigi konfliktusok sorában, ráadásul erre jóval kevésbé lehetett számítani. Nagy kérdés, hogy lesz-e újabb kiterjedt háború az iszlám világban, és mit gondolnak erről a globális nagykutyák.
A nyugati cégek a szankciók ellenére 2023-ban 2,9 milliárd dollár értékben szállítottak Oroszországnak potenciális katonai alkatrészeket – számolt be a Reuters.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök ismét megszólalt a Telegram csatornáján az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és szokásához híven ismét nem finomkodott.
Vang Ji kínai külügyminiszter Egyiptomba utazott, ez lesz a kezdőállomása az afrikai körútjának. Szerinte az Egyesült Államok vezette koalíció „csak olajat önt a tűzre” a Vörös-tengeren a bombázásokkal – számolt be a South China Morning Post.
Új év, régi kihívások, ismert szorongások: a Világgazdasági Fórum által a világ vezetői körében végzett éves felmérés alapján mutatja be a 2024-es év legnagyobb vélt kockázatait, melyek között olyan veszélyek szerepelnek vezető pozícióban, mint például a szélsőséges időjárási körülmények, a mesterséges intelligencia által egyre szélesebb körben fenyegető dezinformáció, de a társadalom polarizálódása is felfért a listára. A kutatásból azt is megtudhatjuk, hogy milyen kihívásokat tartanak a legaggasztóbbnak a világ vezetői 10 éves időtávon.