Októberben emelte meg a kormány 5,2 százalékra az egész éves hiánycélt, de a KSH most közölt adatai szerint már a szeptemberben záruló harmadik negyedévig az összesített deficit 5,4 százalék volt. A különadók sokat javíthattak a termelési adóbevételeknél. Nagyon nagy kérdés, hogy a kormány 2023 egészére közölt 5,9 százalékos hiánybecslése tartható volt-e, és nem emelkedett 6 százalék fölé a GDP-arányos deficit.
Felemás éven vagyunk túl, de az biztos, hogy 2023 egyik nagy sztorija az infláció volt a gazdaságban. Az év elején még több mint negyedszázados csúcsot láttunk az áremelkedésben, majd az ősz már arról a bravúrról szólt, hogy sikerült 10 százalék alá szorítani az inflációt. Ez persze még mindig lényegesen magasabb a korábbi éveknél.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében azt jártuk körbe, hogy miért alakult ki az a vélekedés a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) kapcsolatban, hogy esetleg nem csak szakmai alapon számolta ki a fogyasztói árindex változását. A témáról Madár Istvánt, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. A második blokkban az orosz ukrán háború friss fejleményeiről beszélgettünk Ács Bencével, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével.
Rosszul méri az inflációt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a valóságban jóval magasabb a drágulás mértéke - ezt a véleményt fogalmazta meg a napokban több közgazdász, ami aztán nemzetközi visszhangot is kiváltott. De tényleg hibás a KSH számítása? Miért támadják ennyire a hivatalt? A válaszainkkal valószínűleg egyik fél sem lesz maradéktalanul elégedett.
Novemberben 7,9 százalékra csökkent a magyar infláció a KSH adatai szerint, ez majdnem kétéves mélypontot jelent. Az MNB alapmutatói is további csökkenést jeleznek, vagyis megerősítik a kedvező tendenciát.
Az előző hónaphoz gyors javulása után lassult Magyarország külkereskedelmi mérlegének bővülése, de még így is 1 milliárd euró volt októberben – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A bővülést az energiaárak normalizálódása okozza az import oldalán.
Novemberben 7,9 százalékra esett az infláció Magyarországon – közölte a KSH péntek reggel. Ez egy hajszállal kisebb az előzetes várakozásnál. Októberhez képest stagnáltak az árak, az év végére pedig akár 6 százalékig is eshet a ráta.
Csütörtök reggeli cikkünkben számoltunk be arról, hogy már a külföldi piaci szereplőknek is feltűnt a magyar statisztikai hivatal energiainflációt érintő számítási módszertana. Később a Reuters arról írt, hogy a KSH az Eurostattal egyeztet a módszertanról, ugyanis néhányan azt vetették fel, hogy a statisztikai hivatal hozzájárult a kormány kitűzött céljának látszólagos teljesítéséhez. Csütörtök este a KSH is megszólalt az ügyben: elismerték, hogy az Eurostattal egyeztetések zajlanak, ugyanakkor leszögezték, hogy független intézményként objektíven tájékoztatnak az adatokról.
Az energiainfláció számítási módszeréről tárgyal az Eurostat a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) az inflációs statisztikák európai uniós szintű harmonizációjára irányuló szélesebb körű erőfeszítések részeként - közölte az Eurostat sajtóirodája a Reuters megkeresésére. A magyar infláció számítási módszertanáról megszólalt a jegybank is csütörtökön.
Egyre komolyabb kétségek merülnek fel a magyar statisztikai adatok megbízhatóságával kapcsolatban, ha pedig kiderül, hogy ennek felülről érkező nyomás az oka, akkor az már a piaci szereplőkre is hatással lehet – írja csütörtök reggeli kommentárjában a Commerzbank. A bank szakemberei szerint eddig jellemzően a hitelminősítők által befektetésre nem ajánlott országok esetében kerültek szóba hasonló kétségek - miközben Magyarország nem tartozik ezek közé -, ami már önmagában árulkodó.
Októberben meglepetésre 10 százalék alá süllyedt a magyar infláció, ezzel teljesült a kormány év végére kitűzött célja. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint innen novemberben és decemberben is további érdemi dezinflációra számíthatunk, 2024-ben azonban már nehéz lehet további csökkenést felmutatni.
Ahogy közeledik az év vége úgy egyre kevesebb lesz a nyitott kérdés a gazdaságban, ennek ellenére kifejezetten mozgalmas hetünk lesz makroadatok szempontjából. Itthon jönnek igazán lényeges statisztikák, például a novemberi inflációs adat vagy a kiskereskedelem és az ipar friss számai.
Megújult formában, kibővült tartalommal, valamint egy területi és időbeli összehasonlítást lehetővé tevő lekérdezőfelülettel jelent meg a KSH Ingatlanadattár című kiadványa, ami részletesen mutatja be a használt lakások négyzetméterárait. A települési és kerületi adatok mellett a legdrágább és a legolcsóbb utcákat is ismertetve.
Új rekordra emelkedett a foglalkoztatás augusztus és október között a KSH adatai alapján. Mindeközben azonban a munkanélküliek száma is gyarapodott.
A hét hangulatát egyértelműen a frissen érkező harmadik negyedéves GDP-adatok határozhatják meg itthon és Európában is, míg a tengerentúlon a friss inflációs adatra mozdulhatnak a befektetők. Közben Kínában és Japánban is lényeges statisztikák jönnek, vagyis nem fogunk unatkozni a héten.
Októberben 9,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ezzel majdnem másfél év után látunk egy számjegyű inflációt – közölte péntek reggel a KSH. Havi alapon minimálisan csökkentek az árak. A most közölt adat meglepetést okozott, hiszen az elemzők csak novemberre várták az egy számjegyű infláció megvalósulását.
2022-ben tovább nőtt a háztartások jövedelme: az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 3 millió 84 ezer forint volt, 17,6%-kal több, mint az előző évben. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem pedig 16,9%-os növekedés mellett 2 millió 245 ezer forintot tett ki. Az egyes háztartástípusok közül továbbra is az egyedülállók jövedelme volt a legmagasabb - derül ki a KSH legfrissebb, 2022-re vonatkozó, a háztartások életszínvonaláról szóló kiadványából. A számok ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy tovább nőtt a szegénység Magyarországon, a népesség 19,6%-át fenyegeti ennek kockázata.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy miért vannak óriási ellentmondások a hazai turisztikai statisztikákban és miért érzik sokan, hogy nem tudnak eligazodni a különböző szakmai nyilatkozatok között. Vendégünk Madár István, a Portfolio vezető makroelemzője. A második részben a Ryanair friss eredményeiről lesz szó. A diszkont légitársaság annyira jó félévet zárt, hogy még osztalékot is fizethetnek a részvényeseknek. A témáról Nagy Viktort, a Portfolio vezető részvényelemzőjét kérdezzük.
A hazai turisztika teljesítményét hosszú ideje kommunikációs zűrzavar övezi. A híradások egy része visszafogott teljesítményről számol be, eközben más tudósítások mennybe repítik az ágazatot. Az ellentmondásokhoz hozzájárul az idegenforgalmi adatok egyenetlensége. Ugyanakkor a kavarodás fő oka, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) ezt kihasználva olyan adatokra hivatkozik, amelyek nem is nyilvánosak, a nyilvánosaknak viszont látványosan ellentmondanak. Ez pedig azért különösen pikáns, mert az MTÜ nem csak egy kormányügynökség, hanem adatgazda is.
Huszonhét kijelölt kormányhivatalban nyújtanak a jövőben „hazatérést segítő szolgáltatást” – derül ki a keddi Magyar Közlönyben megjelent rendeletből. Az irodákban a külföldön élő magyarok visszatérését segítenék, kérdés azonban, hogy ezzel nagyobb sikert tudnak-e elérni, mint az egykori „Gyere haza, fiatal!” programmal, melyet érdektelenség miatt kellett lefújni.
Megállapodtak a nigeri juntával.
Délután három és este nyolc között lesznek forgalomkorlátozások.
Megtalálták a kiskaput az ENSZ BT határozatában.
Legfrissebb híreink az izraeli-iráni konfliktusról.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
