Magyar szempontból a hét legfontosabb eseménye a kedden megjelenő inflációs adat lesz, mely akár a forint sorsát is befolyásolhatja. Mellette jönnek a magyar hitelintézetek negyedik negyedéves adatai, külföldön pedig az EKB kamatdöntése és az azt követő kommentárok lesznek érdekesek.
Halvány javulást mutat az oltakozási kedv Magyarországon. A KSH a KSH rendszeres felmérésének legfrissebb eredménye szerint a megkérdezettek 66%-a biztosan vagy talán beoltatná magát.
Három egymást követő egyre nagyobb mínuszt mutató negyedév után a tavalyi negyedik negyedévben 2,5%-kal nőttek a magyarországi beruházások éves alapon – közölte a KSH.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a nemzetközi szabályozás változásával összhangban a 2021. januári tárgyidőszak publikálásával megkezdte a munkaerő-felmérés adatainak új módszertan szerinti közlését. Ez alapján az év első hónapjában 4 millió 537 ezren dolgoztak hazánkban, a nem dolgozók száma pedig 2 millió 864 ezer fő volt. Elsősorban a nők aktivitási mutatói változtak: a gyed, gyese mellett dolgozókon túl azok is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. A változást az Európai Unió módosuló szabályozása indokolja.
Közzétette a KSH a 2020-ra vonatkozó lakásépítési számait, amiből kiderül, hogy a tavalyi évben 28 208 új lakás épült, 34 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A közel 30 ezres számmal egy 11 éves rekord dőlt meg, utoljára ugyanis 2009-ben láttunk ennél magasabb értéket. Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma azonban 36 százalékkal csökkent 2019-hez képest, összesen 22 556-an jelezték tavaly a lakásépítési szándékukat.
Még olcsóbbak lettek a kiadó lakások, de nem mindenhol. Országosan és Budapesten is kétszámjegyű az átlagos csökkenés a kiadó lakások bérleti díjában 2019 és 2020 decembere között, viszont Pest megyében már inkább stagnálás közeli értékeket lehet látni, sőt az ország egyes részein már nőttek a bérleti díjak - a KSH-ingatlan.com lakbérindexe alapján.
A GDP-adatra még egy kicsit várni kell, de a héten már jönnek fontos részadatok a magyar gazdaság negyedik negyedéves teljesítményéről, a kiskereskedelem és az ipar decemberi statisztikája is érkezik. Közben a brit jegybank kamatdöntő ülést tart, Amerikában pedig a januári munkanélküliségi adatot ismertetik.
Míg a 2020. november 30-cal kezdődő héten csak a válaszadók közel 15%-a volt biztos benne, hogy beoltatná magát a koronavírus elleni védőoltással, a mérés nyolcadik hetében (a 2021. január 18-ával kezdődő héten) már a megkérdezettek 34%-a - derül ki a KSH legfrissebb felméréséből. Csökkent az elutasítottság is: 36%-ról 25%-ra.
Legutóbbi cikkünkben részletesen bemutattuk a KSH elemzését arról, hogy milyen mértékben csökkentek a tranzakciószámok elsősorban a járvány hatásainak köszönhetően, mit jelentett ez országosan és Budapestet nézve, valamint milyen irányban változtak a lakásárak a tavalyi év első három negyedéve során. Ezúttal azt néztük meg, hogy az előző két évben hogyan alakultak a lakásárak Budapest egyes kerületcsoportjaiban, valamint települési jogállás és épülettípus szerint.
A koronavírus-járvány második hullámának közepén, tavaly decemberben is erős maradt a hazai munkaerőpiac a KSH adatai alapján. A foglalkoztatottak száma 4,5 millió volt, ami alig 14 ezer fővel marad el az egy évvel korábbi szinttől. A 2020-as utolsó negyedévben 4,48 millió foglalkoztatott volt, 37 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Közfoglalkoztatottaktól és külföldön dolgozóktól megtisztítva (hazai elsődleges munkaerőpiac) viszont a válság előtti szinten van a foglalkoztatás.
2020 I–III. negyedévében az újlakás-eladások száma 18, a használtaké 14%-kal kevesebb volt az előző év azonos időszakinál. A II. negyedévre jellemző jelentős visszaesés a III. negyedévben nem folytatódott. A használtlakás-piacon a falusi CSOK által támogatott településeken nem volt forgalomcsökkenés, miközben Budapesten érezhetően csökkent az adásvételek száma. Ezzel együtt a 2019-ig tartó lendületes áremelkedés is lassult, a használt lakások I–III. negyedévi árszintje 2,4, az újaké 6,2%-kal haladta meg a 2019. évit - derül ki a KSH legfrissebb lakáspiaci elemzéséből.
Kiadta a KSH a legfrissebb, 2020. július-szeptember közötti időszakra vonatkozó lakásárindexet. Bár még nem érkezett be az összes adásvétel, így előzetes számokat láthatunk csak, az már szembetűnő, hogy a korábbi éves, illetve negyedéves lakásár-csökkenés növekedésbe fordult át. Megindult tehát a hullámvasút az országos lakáspiaci árakban.
Novemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 0,8%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest, derült ki a KSH adataiból. Az előző hónaphoz viszonyítva ugyanakkor 1,1%-kal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene. A kiskereskedelem gyengélkedése a koronavírus-járvány második hullámával függ össze, azonban érdemes kiemelni, hogy a szigorúbb korlátozások ellenére nem romlott a helyzet.
A teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó és nettó átlagkeresete is 8,8%-kal nőtt éves szinten tavaly októberben a KSH ma közzétett adatai szerint, ugyanannyival, mint szeptemberben, így a jelek szerint a koronavírus-járvány második hullámának erősödése sem okozott addig érdemi változást a kereseti trendekben. A reálkeresetek tehát októberben nemzetgazdasági átlagban 5,6%-kal, a versenyszférában 6,2%-kal nőttek, sőt: a rendszeres keresetekkel nézve még kissé gyorsabban is. Emellett az alkalmazásban állók létszámában is örvendetes visszaépülés látszik, így ahogy a tegnapi foglalkoztatottsági adatoknál, most a kereseti adatoknál sem látunk törést a járvány mellett.
Novemberben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 496 ezer fő volt, 45 ezerrel több, mint az előző hónapban és 26 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 476 ezer fő volt, 41 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakinál, derült ki a KSH adataiból. Szeptember és november között összességében stabilitás jellemezte a hazai munkaerőpiacot.
A koronavírus járvány és az általa okozott gazdasági válság a munkapiacra vonatkozó előrejelzéseket sem hagyta érintetlenül. A lezárások első körének bejelentése után a frissített várakozások a munkanélküliségi ráta jelentősebb megugrását vizionálták, azonban a hivatalos statisztikák a negatív várakozásokat végül nem igazolták. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a járványnak nem voltak kedvezőtlen foglalkoztatási hatásai; a vártnál alacsonyabbnak bizonyuló munkanélküliségi ráta ugyanis részben az alkalmazott statisztika módszertanának volt köszönhető.
Ugyan közeledik a karácsony, de a héten sem fogunk unatkozni, jön ugyanis a jegybankok nagy hete. Itthon persze elsősorban az MNB döntésére figyelünk majd, de a nemzetközi piaci hangulatot nagyban meghatározhatja a Fed lépése is, a briteknél pedig a Brexit vet egyre nagyobb hullámokat, melyekre a Bank of England is reagálhat.
Az októberi 3 százalékról 2,7 százalékra csökkent az infláció Magyarországon – derül ki a KSH kedd reggel közzétett adataiból. Az elemzők ennél kisebb mértékű csökkenésre számítottak, a mostani áremelkedési ütem május óta a legalacsonyabb.
Az októberi 3 százalékról akár még tovább csökkenhetett az infláció novemberben – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Ezzel az MNB céljának megfelelő szintre eshetett az áremelkedési ütem, ami akár a jegybankot is felbátoríthatja, hogy tovább lazítson. Jövőre aztán megint egy kicsit óvatosabbnak kell majd lennie az MNB-nek, hiszen 2021-ben újra emelkedő pályára állhat az infláció.
Izgalmas hét elé nézünk, hiszen a hét végi uniós csúcson talán eldőlhet végre a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap sorsa. Emellett jön az EKB idei utolsó kamatdöntése, ahol szinte biztosan további lazító lépéseket, illetve finomhangolást jelentenek majd be, hiszen azt már október végén előrevetítették. Itthon megjelenik a mezőgazdaság idei teljesítményére vonatkozó első becslés, és kivételesen szombatra is juthat egy makroadat.
A következő lépésben már bírságolhat a felügyelet.
Az osztalékfizetés május 8-án kezdődik.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
