Augusztusban a jegybank inflációs célsávján kívül ragadt az indirekt adóktól szűrt maginfláció, a tartós árfolyamatokat leginkább megragadni képes mutató. Az index alakulása erős inflációs nyomásról árulkodik.
Itthon egyértelműen az augusztusi inflációs adatra lesz érdemes figyelni a héten, emellett a költségvetés helyzetének friss beszámolója is érdekes lehet. Közben a nemzetközi devizapiaci befektetők az EKB kamatdöntésére figyelnek elsősorban.
Reprezentatív, azaz a teljes magyar társadalmat leképező adatgyűjtés keretében próbanépszámlálást indít augusztus 31-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A próbafelvétel célja, hogy adatokkal segítse a 2021. évi népszámlálás szakmai előkészítését. A részvétel önkéntes, egy-egy kitöltő közel 350 háztartást képvisel – olvasható a statisztikai hivatal hétfői közleményében.
Megjelent az első hazai lakbérindex, ami a KSH és az Ingatlan.com együttműködéseként jött létre. Az új mutató a két szervezet adatainak felhasználásán alapulva a jövőben havi rendszerességgel publikálja majd a bérlakáspiac aktuális folyamatait.
Az elszálló költségvetési hiány és a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés miatt biztosan jelentősen emelkedett a GDP-arányos adósságunk a második negyedévben, hétfő reggel az MNB előzetes adataiból az is kiderül, mennyivel. Miközben itthon csak háromnapos lesz a hét az ünnep miatt, külföldön épp a hét végén jönnek majd az újabb fontos konjunktúraadatok.
Pénteken jelennek meg a második negyedéves GDP-adatok, így többek között a magyar gazdaságról is kiderül, mekkorát esett április és július között. Abban nincs kétség, hogy visszaesés lesz majd a korlátozások miatt, a régió többi országában is csak az a kérdés, mekkora lesz ennek mértéke. Az Erste Bank elemzői szerint Szlovákia után Magyarországon lehetett a legnagyobb a gazdaság zsugorodása.
Újra 3% fölé emelkedhetett az infláció júliusban Magyarországon – vélik a Portfolio által megkérdezett szakemberek. Vagyis március után először haladhatta meg a jegybanki célsáv közepét az áremelkedési ütem, ami az elemzők szerint a következő hónapokban is hasonló szinten maradhat.
Éves alapon már stagnált júniusban a magyar kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint, mivel a nem-élelmiszer jellegű forgalom érdemben nőtt, miközben az élelmiszer jellegű forgalom kissé, az üzemanyagok forgalma jelentősen csökkent – derült ki a KSH adatközléséből.
A GDP-adatokra még várni kell a jövő hétig, de a napokban is jönnek fontos adatok a júniusi gazdasági teljesítménnyel kapcsolatban, melyekből már nagyjából összeállhat a kép. Közben fél szemmel a költségvetési hiányra is érdemes lesz figyelnünk, hiszen már az első félévben komoly deficitet halmozott fel a büdzsé.
2020 első felében 8697 új lakás épült, ez 34%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 12 475 volt, 32%-kal kevesebb, mint 2019 azonos időszakában. A most átadott lakások számából látszik, hogy még kitart az előző évek dübörgő fejlesztési tevékenységének lendülete, az építési engedélyek száma azonban drasztikus visszaesést vetít előre. Igaz ugyanakkor, hogy júniusban már mutatkoztak a fellendülés jelei.
A héten egy sor fontos adat érkezik, kiemelkednek az európai és az amerikai GDP-statisztikák, melyek képet adhatnak a második negyedévről, ami a szakemberek szerint a legrázósabb lehetett a világgazdaság számára. A magyar adatra még egy kicsit várni kell, de viszonyítási alapot kapunk a héten. Emellett a Fed kamatdöntését érdemes kiemelni, miközben az amerikai járvány még mindig tombol.
Az előzetes adatok szerint 2020 első félévében a születések száma 5,5%-kal több, a halálozásoké 5,5%-kal kevesebb volt, mint 2019 azonos időszakában - írja a KSH. Ennek következtében a természetes fogyás 23%-kal, 6024 fővel csökkent 2019 első félévéhez képest. 2020 júniusában az élveszületések száma 8,2%-kal nőtt, a halálozásoké 6,8%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Az 1645 fős júniusi természetes fogyás 43%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.
A júniusi meglepetésszerű kamatcsökkentés után ismét összeül a Monetáris Tanács, mely újabb lazításról is határozhat, sőt már korábban belengetett még egy vágást. Külföldön nem sok adat érkezik a héten, péntekre az előzetes beszerzési menedzserindexekből kiderül, milyen ütemű lehet a kilábalás a válságból.
Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások folyó áron 831 milliárd forint árbevételt értek el az első három hónapban, 7,6 százalékkal többet, mint az előző év azonos negyedévében. A legnagyobb súlyt jelentő információtechnológiai és egyéb információs szolgáltatási ágazatok vállalkozásainak együttes árbevétele 11, a távközlési ágazaté 7,2 százalékkal nőtt - ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a Távközlés, internet, televíziószolgáltatás című, 2020 első negyedévét bemutató, ágazati statisztikai tükörből.
Az előzetes adatokkal összhangban az áprilisi 36,6% után májusban 27,6%-kal zuhant az ipari termelés volumene év/év alapon munkanaphatástól megtisztítva, és bár havi alapon már látszott az élénkülés (15,6%-os ugrás), de a KSH most közzétett új megrendelésekre és rendelésállományra vonatkozó adatai egyelőre nem sok biztatót mutatnak. A járműgyártásban például az egy évvel ezelőttihez képest 65%-kal alacsonyabb az új megrendelések értéke (az exportrendeléseké 69%-kal), a rendelésállomány így 6,6%-kal alacsonyabb a tavaly májusinál; az összes kiemelt ágazat új megrendelése pedig 38,1%-kal marad el az egy évvel ezelőttinél, így a rendelésállomány 8,5%-kal kisebb.
A májusi 2,2%-ról júniusban kereken 3%-ra ugorhatott az éves alapú infláció Magyarországon a Portfolio által készített elemzői konszenzus szerint, döntően az üzemanyagok jókora drágulása miatt. A tényadatot szerdán reggel 9-kor közli a KSH. A felmérésünkből az is kiderült, hogy az idén decemberre várt éves infláció konszenzusa a májusi 2,65%-ról mostanra 3,1%-ra ugrott, ebben a koronavírus-válságból való várt helyreállásnak lényeges szerepe van, jövő év végén viszont 3,1% helyett most 3%-os inflációt vár az elemzői konszenzus, így tehát közép távon továbbra is teljesülhet a jegybank 3%-os inflációs célja.
Májusban 27,6%-kal maradt el az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakában mért szinttől (munkanaphatástól megtisztítva), vagyis a koronavírus-járvány hatása még ebben a hónapban is erőteljes volt. A legrosszabb hónap az április volt, amikor 36,6%-kal zuhant a termelés. Az ipari adatok azt mutatják, hogy a május már jobban alakult, azonban a kilábalás nem lesz kifejezetten gyors.
Májusban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 399 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 31 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 134 ezer fővel kevesebb, derült ki a KSH adataiból. Ez azt jelzi, hogy a foglalkoztatásban már májusban megérkezhetett a fordulat, hiszen három hónapnyi visszaesés után újra emelkedést láthatunk.
Az utóbbi időszakban az EKB és a Fed döntései határozták meg az irányt a nemzetközi devizapiacon, a következő napokban még a japán és a brit jegybankok vannak hátra a sorból, melyekre viszont már kevésbé ugorhatnak a befektetők. Itthon egy építőipari statisztika mellett az MNB „szokásos” tenderei és likviditási műveletei jönnek.
Alacsony a magyar lakosság átfertőzöttsége - ez derül ki a KSH és a négy magyarországi orvosegyetem közös koronavírus-felméréséből. A mintavételről, az adatfeldolgozásról és az utánkövetésről Mag Kornélia, a KSH elnökhelyettese beszélt az InfoRádióban.