Azzal, hogy a magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben 5%-kal nőtt a nyers adat szerint, két szempontból is abszolút kilóg a régiós mezőnyből: egyrészt ez gyorsulást jelent a második negyedévi 4,9% után, míg a többieknél jellemzően lassulás történt, másrészt maga a növekedés üteme is sokkal gyorsabb, mint a régiós országok eddig közzétett adatai.
Kitartott a magyar gazdaság lendülete a harmadik negyedévben a KSH gyorsbecslése szerint. Július és szeptember között nyers adatok alapján 5%-kal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest, miközben a Portfolio által megkérdezett közgazdászok 4,8%-os bővülést vártak. Az adat pozitív meglepetést okozott, ami beleillik az elmúlt negyedévek sorába, hiszen a GDP rendre gyorsabban nőtt, mint ahogy az elemzők előzetesen prognosztizálták.
A hét hangulatát egyértelműen a harmadik negyedéves GDP-adatok határozzák meg, mellettük minden más eltörpül majd. Kiderül például, hogy megúszta-e a recessziót Németország, de számunkra ennél sokkal fontosabb lehet, hogy mennyire lassult a magyar növekedés az év első felében látott kimagasló ütemről.
Kiadta a KSH a lakásépítésekre vonatkozó legfrissebb elemzését, melyből kiderül, hogy 2019 első három negyedévében 10 302 új lakást vettek használatba, ami 0,8%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma pedig 27 388 volt, ami 2,7%-kal nagyobb a 2018. azonos időszakinál.
Szeptemberben is dinamikusan nőtt a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon a KSH adatai alapján. Ez azt sugallja, hogy a harmadik negyedévben is érdemben hozzájárulhatott a gazdaság növekedéséhez a lakossági fogyasztás.
Ahogy korábban jeleztük, elindult a laposodás a hazai használtlakás-piacon, azonban az új lakások árnövekedése egylőre képtelen lelassulni, a már számtalanszor említett egyedi piaci helyzet miatt. És most még csak 2019 első feléről beszélünk. Kijöttek a legújabb KSH-s adatok a lakásárakról.
A héten magyar szempontból a friss inflációs adatra lesz érdemes a legjobban figyelni, a pénteken érkező statisztika akár a forint árfolyamára is hatással lehet. A világon a Bank of England kamatdöntése érdemel említést, mellette főleg kisebb súlyú, várhatóan nem piacmozgató adatok jönnek.
Az építőipari termelés augusztusban 10,5%-kal esett vissza az előző hónaphoz képest a KSH adatai alapján, amely nagyon komoly negatív meglepetésnek mondható, hiszen az építőipar (volt) a magyar gazdaság egyik húzóereje. Az elmúlt hónapokban már látszódtak a lassabb növekedés jelei, azonban ilyen gyenge adatra nem igazán lehetett számítani. Az előző év azonos időszakához képest 5,9%-os növekedést mért a hivatal, amely jócskán alulmúlja az elmúlt hónapokban megszokott 20-40% közötti dinamikákat.
A kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak köszönhetően jelenleg az az alapforgatókönyv, hogy a következő húsz évben 8,75 millióra csökken majd Magyarország népessége – mondta a Portfolionak adott interjúban Spéder Zsolt, a KSH Népesedéstudományi Kutatóintézetének vezetője. A szakember szerint, ha a várható élettartam növekedésével párhuzamosan az egészségben eltöltött évek száma is nő majd, akkor 2040-ig valószínűleg elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár megemelése. Emellett jó lenne, ha húsz év múlva egy igazságosabb magyar társadalomról beszélhetnénk, bár a nagy nemzetközi tendenciák éppen az egyenlőtlenségek növekedése felé mutatnak.
Soha nem volt még ekkora a kereslet Magyarországon a lakáshitelek iránt – hallani mindenfelől az elmúlt években, így ez az állítás már beleégett a magyarok tudatába. Ahogy azonban a KSH friss adatai is mutatják, a kétezres évekhez képest még sehol nem tartunk az újonnan felvett hitelek darabszámát tekintve. A lakáshitelezés összegszerű szárnyalása annak köszönhető, hogy egy szűkebb réteg egyre nagyobb összegű hitelért folyamodik a bankokhoz. Igaz, az első félévben ez utóbbi trend mintha kissé megtört volna.
A héten kevés említésre méltó makroadat jelenik meg, itthon és külföldön is csendes időszak lesz, bár a kereskedelmi háború vagy a Brexit bármikor boríthatja a bilit. A leglényegesebb a hét végén érkező kínai GDP-adat lesz, főleg úgy, hogy a 6 százalékos lélektani határon táncol a növekedés.
Habár a fogyasztói árindex szeptemberben 2,8%-ra csökkent, a maginfláció 4% közelébe emelkedett a KSH adatai alapján. Megjelentek az MNB inflációs alapmutatói is, amelyek a headline árindexnél kissé szintén nagyobb árnyomásról tanúskodnak, de a jegybank 3%-os céljával összhangban alakulnak. Összességében az MNB inflációs mutatói arra utalnak, hogy bár a fő inflációs adat csökkent, az alapvető inflációs folyamatokban nem mutatkozik enyhülés.
Szeptemberben 2,8%-kal nőttek a fogyasztói árak a KSH jelentése szerint, vagyis az adat meglepetést okozott. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok 3%-os áremelkedési ütemet vártak. Az inflációs adat miatt kényelmes helyzetben lehet az MNB. Ennél alacsonyabb inflációra utoljára januárban volt példa. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.
Augusztusban az előzetes adatok szerint az ipari termelés volumene 1,2%-kal alulmúlta a júliusi szintet. A nyári hónapok jól ismert hektikussága mellett az adat önmagában nem tragikus, de hosszabb időszakot nézve megállapíthatjuk: a tavaszi-nyári időszakban a szektor stagnálásba váltott. A fő ok a nemzetközi környezet romlása, aminek a keresletcsökkentő hatása némi késlekedés után megérkezett Magyaországra.
A bevételeknek a kiadásoknál nagyobb növekedése miatt a kormányzati szektor 295 milliárd forint, a GDP arányában 1,3 százalékos többlettel zárta az első fél évet. Az előző év azonos időszakához képest ez 530 milliárd forintos, GDP-arányosan 2,4 százalékpontos javulás - jelentette kedden előzetes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Kiemelkedő népszerűségnek örvend a júniustól megvásárolható Magyar Állampapír Plusz, amelyet eddig nagyjából 2000 milliárd értékben jegyeztek. Célszerű feltenni azonban a kérdést: tényleg ez az egyetlen termék, amelyben érdemes tartani megtakarításunkat? A Diófa Alapkezelő szakértői azt vizsgálták, milyen előnyei lehetnek a változatosabb portfólió kialakításának.
Júliusban is kitartott a kétszámjegyű béremelkedés, ami továbbra is a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus emelésének és a munkaerőhiánynak köszönhető.
Igazán fontos piaci esemény nem lesz a héten, de több fontos makroadatra is érdemes lehet figyelni a befektetőknek. Itthon például jön a friss feldolgozóipari konjunktúraindex és a második negyedéves adósságráta, Amerikában pedig a szeptemberi munkaerőpiaci adatokat figyelheti kiemelten a piac.
Évtizedes tendencia törhet meg idén, ha a forgalomba helyezett autók átlagéletkora nem haladja meg a tavalyi 14,2 évet, amire nemcsak a kiugró újautó-eladási adatok adhatnak reményt, hanem az olyan új bérleti konstrukciók terjedése is, amelyeket a saját autó alternatívájának szántak.
A hét elején jelennek meg az előzetes beszerzési menedzserindexek, melyekből kiderül, hogyan indul a nagy év végi hajrá a konjunktúra szempontjából. Itthon az MNB keddi kamatdöntésére lesz érdemes figyelni, a jegybank lépése és kommunikációja meghatározhatja a forint sorsát is.
Külföldi munkásokat rúgtak ki.
Fontos adat jön, feszülten figyelnek a befektetők.
Mire számíthatunk azután, hogy Andrej Belouszov került Szergej Sojgu helyére?
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
