Nemcsak a forint szenvedte meg az amerikai inflációs kilátások változását, a korábban globális menedékdevizának számító japán jen 34 éves mélypontra gyengült a dollárral szemben. A gyengülés nem belföldi tényezőknek köszönhető, de ez nem jelenti azt, hogy a japán jegybank jövő heti kamatdöntő ülésen ne tudna tenni a jen védelmében. Csakhogy a Bank of Japan most mással van elfoglalva: azzal, hogy kirángassa az országot az őket évtizedek óta sújtó stagnálásból.
Intenzív volt ma a vételi érdeklődés mindhárom magyar államkötvény sorozatra, amelyet aukcióra hirdetett az Államadósság Kezelő Központ, így ezt és a hozamelvárásokat látva végül mindhárom sorozatra ráemelt, így a meghirdetett 30 milliárd helyett végül 50 milliárd forint összegben adott el papírokat. Az átlaghozamok a legutóbbi hasonló futamidejű aukcióhoz képest érdemben magasabbak voltak, míg a tegnapi másodpiaci referenciahozamokhoz képest csökkentek.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács felhívást intézett a hedge fundokhoz, a nyugdíjalapokhoz és az árutőzsdei kereskedőkhöz, azt kérve tőlük, hogy tartsanak több likvid eszközt, és dolgozzanak ki stresszteszteket a szélsőséges piaci mozgások okozta sokkhatások kivédésére – írja a Financial Times.
A forint az előző napokban nagyobb gyengülést mutatott a főbb devizákkal szemben, a jegyzés 395 környékén jár ma reggel. A forintgyengülés mögött a nemzetközi hangulat romlása áll, ami a részvénypiacokat is megviselte, hétfőn idehaza 3% környéki esést láttunk. Az aggodalom fő tárgya az Egyesült Államok, pontosabban az amerikai inflációs kilátások. Nincs új a nap alatt tehát: ahogy tavalyelőtt és tavaly is az év nagy részében, most is a Fed kamatpolitikájával kapcsolatos bizonytalanságok határozzák meg a piacok sorsát, ennélfogva tartós enyhülés is csak akkor jöhet, ha az amerikai kilátások javulnak.
Legalább egyharmadával zsugorodhat a 674 milliárd dollárnyi vagyont kezelő prime pénzpiaci alap ágazat Amerikában, mivel a nagy alapkezelők inkább bezárják ezeket az alapokat, mintsem megfeleljenek az új szabályok szigorúbb előírásainak – írja a Financial Times.
Nagyon szép hozamokkal zárták a tavalyi évet a hazai nyugdíjpénztárak, az idei első negyedév hozamai alapján úgy tűnik, hogy visszafogottabban, de folytatódik ez a trend. A legjobb teljesítményeket a kockázatvállalóbb portfóliókkal lehetett elérni, de megnéztük azt is, melyek jelenleg a legolcsóbb és legdrágább nyugdíjportfóliók a piacon.
Nehéz a tavalyi magas hozamokat túlszárnyalni, de úgy tűnik, néhány magyar alapnak sikerül: a legjobb teljesítmények már az első három hónapban 13% felett vannak, ami a legtöbb esetben messze veri a magyar állampapírok által kínált éves kamatokat is. Nagyot mentek eddig idén az abszolút hozamú és részvényalapok, míg a tavalyi nagy kedvencnek számító kötvényalapok hozama már korántsem olyan vonzó. A jövőt tekintve érdemes lesz még a vegyes alapokra is figyelni, amelyek között szintén találunk vonzó befektetési lehetőségeket.
Csaknem három és fél évtizede nem tapasztalt kötvénykibocsátás hullámmal igyekszik még az amerikai elnökválasztás időszakában várható esetleges piaci kilengések előtt előteremteni idei finanszírozási igényeit a globális vállalati szektor.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Gránit Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a K&H Alapkezelő írását olvashatják:
A meghirdetett 25 milliárd forintos keretösszegre csak 24,5 milliárd forint vételi ajánlat érkezett a mai 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukción, így az Államadósság Kezelő Központ csak 17 milliárd forintnyit tudott eladni belőle. Közben a két változó kamatozású államkötvény egyikéből a meghirdetettnél sokkal többet el tudott adni.
Phillip Swagel, az amerikai kongresszus független költségvetési felügyelőszervének vezetője szerint az Egyesült Államok potenciális pénzügyi válság előtt áll, ha nem veszik figyelembe a növekvő adósságszintet. Swagel figyelmeztetett, hogy az amerikai költségvetési hiány- és adósság pályája riasztó, és párhuzamot vont a Liz Truss volt miniszterelnök alatt 2022-ben az Egyesült Királyságban tapasztalt piaci sokkkal – írja a Financial Times.
A kincstárjegyek hozamai emelkedtek a piacokon, mivel az amerikai kötvénykibocsátásokkal kapcsolatos várakozás és a központi bankok, köztük a Federal Reserve, az Európai Központi Bank és a Bank of England várható kamatcsökkentései befolyásolják a befektetői hangulatot.
Csökken a júniusi kamatvágás valószínűsége, de még mindig azt árazzák a befektetők, hogy a Fed ekkor fog először kamatot vágni. Az szinte biztos, hogy a mai ülésen még nem változik a kamat, az már kevésbé, hogy a jegybank nem oszlatja el a júniusi vágásra vonatkozó várakozásokat. Az infláció ugyanis makacsabb a vártnál, a reálgazdaság továbbra is erős, így előfordulhat, hogy a ma érkező kamatelőrejelzés is kisebb csalódást okoz majd.
A fejlődő piacgazdaságok visszatértek. Több afrikai ország nemrégiben visszakerült a globális pénzügyi piacokra, és devizakötvényeket adott el nemzetközi befektetőknek. A kérdés az, hogy ezek az országok végleg visszatértek-e, vagy valaki vagy valami – nevezetesen az amerikai Federal Reserve – meg fogja zavarni ezt a folyamatot.
A portfóliók hozamát tekintve az egyik legjobb évet zárta 2023-ban az SPB, tavaly átlagosan 8 százalék körüli hozamot értek el devizában - mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Parádi-Varga Tamás, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója. A kötvények voltak a legjobban a teljesítő portfólióelemek és ez a trend idén is folytatódhat - tette hozzá Kalapos Csaba, az SPB Befektetési Zrt. privátbanki igazgatója. A szakemberek szerint nagy népszerűségnek örvendenek az ügyfelek körében a certifikátok, de a vállalati ügyfelek számára is készülnek újdonsággal.
A tavalyi év számos kihívást tartogatott a hazai gazdaság szereplőinek és a bankszektornak egyaránt, a vállalati hitelezés szerkezete is jelentősen átalakult. A magas kamatszintek és bizonytalan üzleti környezet miatt a vállalatok elhalasztották beruházásaikat, és főként a forgóeszközfinanszírozás került előtérbe. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Bankszövetség megállapodása alapján azonban már az idei első félévben jelentősen csökkenhetnek a vállalati hitelkamatok, ami segíthet minél hamarabb felpörgetni a beruházásokat. Az olyan, a volatilis gazdasági környezetből fakadó üzleti kockázatokat csökkenteni képes szolgáltatások, mint a treasury vagy faktoring már egyre kisebb cégméretek esetében is kezdenek elterjedni, ahogy az ESG szempontok figyelembevétele is nélkülözhetetlenné válik. Szintén a tavalyi évben indult el az MBH Befektetési Bank, amellyel a bankcsoport egy angolszász modellt alakít ki, és külön kompetenciaközpontban nyújtja a befektetési szolgáltatásokat az ügyfelei részére. A Portfolio Szabó Leventét, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettesét kérdezte a bank tavalyi eredményeiről, a vállalati hitelezés változásairól, az agráriumban rejlő lehetőségekről, és az új Befektetési Bank létrehozásának részleteiről.
