Számos hazai bank már bejelentette, hogy alkalmazza a számlacsomagok terén érvényesíthető éves inflációkövető díjemelést. A Bankmonitor számításai szerint egy átlagos díjazású bankszámla éves költsége ezáltal 42 ezer forintról 49 ezer forintra emelkedhet. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy a jelenlegi piacon több ingyenesen használható csomag is elérhető, melyek révén ezek a díjak akár teljes mértékben kikerülhetők.
A Societe Generale 900 munkahelyet tervez megszüntetni költségcsökkentési lépések eredményeképp, a bank arra számít, hogy 2026-ig 1,7 milliárd euró megtakarítást tud elérni.
Februártól nyugdíj előtakarékossági célból is vásárolható állampapír a Magyar Államkincstárnál - derül ki a kincstár közleményéből.
A Wood határon átnyúló szolgáltatást nyújt egyedüli magyar partnerén, a Capital W-n keresztül a vagyonosabb magyarok számára, új privátbanki szolgáltató jelenik meg ezzel a magyar piacon. A számlavezetés Prágában van, az ügyfelek direktben a Wooddal szerződnek, a Capital W-n keresztül – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Varga-Szilágyi Péter, a Capital W ügyvezetője. Első körben a külföldi számla iránti igénnyel rendelkezők érdeklődését keltheti fel a szolgáltatás, de a cél az, hogy a Wood legyen az első számú alternatíva a magyar vagyonos ügyfelek számára, amikor privátbanki szolgáltatásban és számlavezetésben gondolkodnak – tette hozzá. Petr Benes, a Wood & Company Wealth Management igazgatója kitért arra is az interjúban, hogy a belépési limit 300 ezer euró lesz, hasonló a magyar privátbanki szolgáltatóknál megszokott limitekhez.
Jelentősen, 14%-kal csökkent 2022-ben a nyugdíjprogramokban és nyugdíjalapokban kezelt pénz állománya az OECD-országokban, ennél nagyobb csökkenést utoljára a 2008-as válság idején lehetett látni – derül ki az OECD elemzéséből. Hozzájárult ehhez a magas infláció, a megugró kamatlábak, a részvénypiacok esése, mindez pedig oda vezetett, hogy jelentős bukót könyvelhettek el a nyugdíjra gyűjtők a reálhozamokon.
Az európai alapkezelők szövetségének egy friss tanulmánya mutat rá arra, milyen elszomorító képet fest az európai háztartások pénzügyi vagyonának megoszlása: a legtöbb országban készpénzben és bankbetétekben van a lakossági megtakarítások legnagyobb része, ami Magyarországra is igaz, holott ezek az eszközök gyakorlatilag semmit nem kamatoznak.
Magas inflációs környezetben nem meglepő, hogy a befektetők a kockázatosabb, legalábbis magasabb hozamígéretű eszközök felé irányítják a figyelmüket. Magyarországon ezt tovább tetézte az alacsonyan ragadó betéti kamatszint, ami ahhoz vezetett, hogy a háztartások és a vállalatok egy év alatt 2000 milliárd forintot vontak ki a bankbetétekből. Ugyanebben az időszakban a befektetési alapokba soha nem látott, 3400 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, amelynek jelentős része bankbetétekből származhat. Ha ez utóbbi igaz, abból a banki hátterű alapkezelők profitálhattak a leginkább, hiszen náluk a bank betétállományát hatékonyan lehetett befektetési alapokba csoportosítani. Négy nagy pénzügyi csoport példáján megnéztük, így van-e.
Korábbi cikkünkben már jeleztük, ma pedig meg is jelent a Babakötvény egy újabb sorozatának, a 2043/S-nek a nyilvános ajánlattétele, amely szerint a papír februártól 20,6%-os kamattal ketyeg.
Tehetetlennek érzi magát az élet nehézségeivel szemben? Néha úgy érzi, csak sodródik az életben? Vagy ön az a típus, aki ha elhatároz valamit, azt véghez is viszi? A pszichológia tudományában évtizedek óta ismert az úgynevezett kontrollhely (locus of control) fogalma, mely éppen ezt az attitűdöt, világlátást hivatott megragadni. Cikkünkben bemutatjuk, mi is az a kontrollhely, majd magyar adatok segítségével vizsgáljuk, milyen viszonyban áll ez olyan egyéni eredményekkel, mint például a jövedelem, vagy a végzettség. Eredményeink többsége egybevág a nemzetközi tapasztalatokkal, azonban rávilágítunk eddig kevéssé tárgyalt jelenségekre is. A cikk eredeti verziója a Közgazdasági Szemlében jelent meg.
Pár napon belül kapható lesz az a lakossági állampapír, amely 20,6%-os kamattal ketyeghet idén. Az előző évi inflációra az elődjeihez hasonlóan várhatóan 3 százalékpont kamatprémiumot fizet, így messze ez lesz idén a legjobb kamatot biztosító állampapír a piacon. Csakhogy van egy csavar a történetben.
A szemfülesek már észrevehették, hogy január 20-ától új kamata van minden idők legnépszerűbb Prémium Magyar Állampapír sorozatának, a 2033/I-nek: mostantól 17,85%-os kamattal ketyeg.
Ausztriában azt tervezik, hogy jelentősen megkönnyítik a helyi önkormányzatok dolgát az autósok szabályozásában. Ezentúl a testületek sokkal könnyebben rendelhetnek majd el 30 kilométer/órás sebességkorlátozást – jelentette az Infostart.
Közel 8000 milliárd forintos prémium banki vagyon és 600 ezret meghaladó ügyfélszámla – erős ütemben folytatódott a bővülés a prémium banki szolgáltatók számaiban tavaly. A Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján a „tagsághoz” havi szinten már 300 ezres fizetés is elég lehet, bár sok helyen változtak a prémium banki limitek, egyre inkább felfelé tolódik a küszöb. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le mögötte az Erste. Miközben betörnek új szolgáltatók a piacra, vannak, akik felhagynak a prémium banki szolgáltatással.
Túlzottan felülbecsüljük a megfelelő nyugdíjkiegészítéshez szükséges havi megtakarítás nagyságát: a szükségeshez képest akár 3-4-szer magasabbra, azaz több tízezer forinttal nagyobbra tippelik a magyarok azt a havonta megtakarítandó összeget, amely ahhoz kell, hogy érdemben ki tudják egészíteni majdani öregségi nyugdíjukat. Ez a „tévedés” azért veszélyes, mert sok olyan munkavállalót akadályozhat meg az öngondoskodás elkezdésében – ezáltal pedig a biztos időskori jövedelem megteremtésében –, aki az anyagi helyzete alapján valójában képes lenne rá.
Egy internetes csaló 25 millió forintot csalt ki egy Pápa környéki kistelepülésen élő nőtől különböző indokokkal 2022 decemberétől egy év alatt - közölte a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság csütörtökön a police.hu-n.
Megtört a készpénz térhódítása tavaly Magyarországon. Az MNB hétfőn közzétett adatai szerint 8168 milliárdnyi forintkészpénz volt forgalomban 2023 végén, ami 1,9%-os éves csökkenést jelent. 2009 után először fordult elő, hogy a naptári év egészében csökkent a használatban lévő készpénz állománya. Három fő okot találtunk a háttérben, ebből kettő az idei évre már az átmeneti csökkenő trend megfordulását ígéri, a leghosszabb trend alapján viszont nem a készpénzé a jövő.
Három éve vezették be Magyarországon az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR), amelynek célja, hogy piaci alapokra helyezze az energiamegtakarításokat mind lakossági, mind vállalati szereplők esetén. A hagyományos világítótestek lecserélésétől kezdve a dolgozók szemléletformálásáig, a fűtéskorszerűsítéstől, a nagy ipari energetikai beruházásokig rengeteg projekt auditálható és elszámolható a rendszerben. Az idei első negyedévben pedig lehetővé válik, hogy a hitelesített energiamegtakarításokkal (HEM) már egy erre speciálisan létrehozott tőzsdén lehessen kereskedni. Bár a piac most is működik, történnek tranzakciók, de az igazi felfutás a közeljövőben várható, és minden jel szerint keresleti nyomás alakulhat ki, amely akár a HEM-ek árát is felfelé tolhatja. A Portfolio Kádár Mártont, a magyar energiatőzsdék értékesítési vezetőjét, az EKR szervezett piaci projekt vezetőjét, és Garai Dánielt a CEEGEX vezérigazgatóját kérdezte az EKR rendszer működéséről, a hitelesített energiamegtakarítások elszámolhatóságáról, a tőzsdei kereskedés elindulásáról, illetve a HEM-ek piaci értékesíthetőségéről.
December 1-je óta nemcsak az alapkezelők, biztosítók és pénztárak betétei, valamint a 20 millió forintnál nagyobb lakossági betétek esnek a betéti kamatsapka hatálya alá, hanem a vállalkozások betéti kamatát is maximálta a kormány, összegtől függetlenül, idén április 1-jéig. A legutóbbi 3 hónapos disztkontkincstárjegy-aukcióhoz kötött felső határ alapján nem fizethetnek 6,96%-nál magasabb kamatot a cégeknek jelenleg a bankok, és ez a felső érték hetente változik. Megkérdeztük a bankokat, mit ajánlanak így a cégeknek likviditáskezelés, pénzügyi hozamtermelés céljából. Legtöbbjük válasza alapján érdemes egyedi betéti ajánlatot kérni, és a befektetési alapokról, intézményi állampapírokról, stukturált megoldásokról sem szabad megfeledkezni.
Kijött a KSH friss, decemberi inflációs adata, ezzel pedig eldőlt az inflációkövető állampapírok számára kulcsfontosságú adat is, a tavalyi éves átlagos infláció. A friss számok alapján a tavaly november 28-áig elérhető, az utolsó pillanatban még sokak által választott 2033/I sorozat kamata a 25 bázispontos kamatprémium miatt 17,85% lesz. Mutatunk egy állampapírt is, amely 20,6%-ot fog fizetni.
Nagy roham volt novemberben a prémium állampapír iránt, és ez a lakosság állampapír-állományában is meglátszott: egy hónap alatt 237 milliárddal 12 422 milliárdra nőtt a háztartások állománya, így november végégig már közel 2300 milliárdos a bővülés. Mindeközben a DKJ iránti kereslet folyamatosan csökken, bő egy éve volt utoljára ilyen alacsony szinten. Mozgolódik a külföld és az alapkezelők is az állampapír-piacon, a bankok viszont nem mutatnak nagy érdeklődést, de idén ez már változhat az extraprofitadó szabályozása miatt. A kormány júniusi várakozásai szerint a bankoktól 1300 milliárd forint plusz kereshet jelentkezhet.
Új módszert terveltek ki.
Kifogásolják, hogy beiktatási beszédében a függetlenségről beszélt.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
