Felhatalmazást kapna az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. egy kedden benyújtott KDNP-s törvényjavaslat alapján arra, hogy részt vegyen az MFB csoporthoz tartozó, valamint később meghatározandó egyéb gazdasági társaságok működésének és gazdálkodásának irányításában, koordinálásában és ellenőrzésében, és bizonyos szolgáltatásokat kizárólagos joggal nyújthatna számukra.
Május 20-ától országszerte huszonhat MFB Ponton kezdi meg a Magyar Fejlesztési Bank az első, 0%-os kamatozású európai uniós hiteltermék értékesítését - jelentette be Bertalan Sándor vezérigazgató-helyettes a Portfolio Hitelezés 2016 konferenciáján.
Az MFB 150 milliárd forint összegű, hatéves futamidejű klubhitel szerződést kötött egy tíz magyarországi bankból álló konzorciummal - közölte a pénzintézet.
Az egy évvel korábbi 6,7 milliárd forint után tavaly 18,4 milliárd forintos adózott eredményt el a Magyar Fejlesztési Bank. A profit fele a bank tulajdonába került Főgáz Csoportban keletkezett, de enélkül is több mint 2 milliárd forinttal nőtt egy év alatt a bank profitja.
A mérlegen kívüli tételek között kell nyilvántartania az MFB-nek az alapok alapja funkciója keretében finanszírozott visszatérítendő uniós forrásokat - ez a lényege annak a kormányrendeletnek, amely a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg, és amelynek kiadása előtt a kormány kikérte a Magyar Nemzeti Bank véleményét is.
Az a célunk, hogy a lehető leghamarabb és a legszélesebb körben elindítsuk a 2014-2020-as visszatérítendő uniós forrásokat egy jobb elosztási rendszerben és ez várhatóan az idei második negyedévtől meg is történik - hangsúlyozta a Portfolio mai Uniós Források 2016 című konferenciája keretében tartott előadásában Kovács Zsolt. Az alapok alapja funkciót betöltő Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese jelezte, hogy a forráselosztási hálózat felállítását szolgáló MFB Pontokra vonatkozó közbeszerzési pályázatnál rövidesen eredményt hirdetnek és egyúttal jelezte: ha azt látják, hogy az új rendszer sem fedi le tökéletesen az országot, akkor nyitottak a változtatásra.
2015 végéig még csak a 42 százalékát fizették vissza annak a hitelalapú visszatérítendő uniós támogatásnak, amelyet a régi uniós ciklusban legfeljebb tíz évre helyeztek ki a pénzügyi közvetítők - derül ki a Portfolio közérdekű adatigénylése alapján készített elemzésből. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től kapott adatok alapján tehát 102 milliárd forintnyi forrást vár még vissza a négy pénzügyi közvetítői csoport, amelyek közül messze a legjobb visszafizetési aránnyal a bankok ügyfélköre jellemezhető. A bankok aktivitása azonban meglepően kicsi volt a szerződött összeg tekintetében: a vállalkozásfejlesztési alapítványok kétszer, a pénzügyi vállalkozások közel hatszor akkora hitel volument tudhatnak magukénak. Éppen emiatt a még hiányzó 102 milliárdnyi forrás döntő része is a pénzügyi vállalkozások könyveihez kapcsolódik, amely pénzek maradéktalan visszafizetése azért is fontos az országnak, hiszen újra kihelyezhető forrásokról van szó.
Kész a tőzsdére vitelre a Budapest Bank, ha a tulajdonos ezt szeretné. Az MKB-val történő összevonásra nem érzékelhető határozott szándék, ráadásul a két banknak kevés közös pontja van. A Budapest Bank stratégiája, üzletpolitikája nem változott az állami tulajdonba vétel óta, de vannak új ügyfélcsoportjai ennek köszönhetően - derült ki Zolnai György Budapest Bank-vezér interjújából, amelyet a Világgazdaságnak adott.
A 2016-os év nagy kihívása az, hogy meg lehet-e ismételni a tavalyi rendkívül magas uniós forráskifizetést, miközben a jegybank Növekedési Hitelprogramja már a kivezetési fázisba lép - mutatott rá a Portfolio-nak adott évértékelő interjújában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint kulcsfontosságú a nagyfokú kifizetés-lassulás elkerülésében az, hogy az uniós pályázatokat, illetve azok menetrendjét minél gyorsabban hirdessék meg, illetve utóbbihoz ragaszkodjon is az intézményrendszer. Sok múlik meglátása szerint a sikerben azon, hogy a pályázati bürokráciát mennyire lehet visszanyesni, illetve azon, hogy a bő 700 milliárdnyi visszatérítendő EU-pénzek elosztási hálózata mikorra tud felállni. Krisán ezen források kiközvetítésében felajánlotta az intézmény széleskörű tapasztalatait, és felvetette azt is, hogy a nagy keretösszeg miatt érdemes lenne megfontolni a pénz egy részének átcsoportosítását és azt már most kezdeményezni Brüsszelben. A vezérigazgató számos további fejlesztéspolitikai javaslatot is megfogalmazott, illetve úgy látja, hogy kidobott EU-pénzt jelent a Szabad Vállalkozási Zónákbeli fejlesztések támogatása.
Csökkent a forrásbevonást, hitelfelvételt tervező, és nőtt a kiváró vállalatok aránya Magyarországon - derül a Magyar Fejlesztési Bank legfrissebb havi gazdasági jelentéséből. Az MFB Periszkópban közzétett 2015. őszi vállalati felmérés alapján a magyarországi cégek 61,3%-a tervez beruházást a következő 12 hónapban, ami egy év alatt 11,8 százalékpontos csökkenés, és nagymértékben a külpiaci megrendelések cégek által várt visszaesésére vezethető vissza.
Az MFB közölte, hogy nemzetközi nyilvános kötvénykibocsátást hajt végre 300 millió euró összegben.
A kormány úgy módosította az MFB földvásárlási hitelprogramot, hogy a hitel az elővásárlási jog gyakorlásával megvásárolt földrészlet vételárának megfizetésére is felhasználható - az erről szóló határozat a keddi Magyar Közlönyben jelent meg. A Miniszterelnökség közölte: már 170 milliárd forintnyi hiteligérvényt adott ki a hitelt közvetítő Budapest Bank.
Két pályázat keretében öt hitelintézet jelezte részvételi szándékát az MFB Pontok kialakítására - közölte az MFB. A neveket egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Ha már Lázár János az óriási, de nem megoldhatatlan feladatokat vázolta, akkor elmondhatom, hogy az MFB is ilyen, tehát megoldható kihívások előtt áll a hitelezés tevékenység terén - kezdte a miniszter nyitóelőadására rímelő előadását a Budapest Economic Forum második szekciója keretében Bertalan Sándor. A Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese vázolta, hogy a visszatérítendő EU-források elosztási rendszere hogyan épül majd fel és újra rögzítette, hogy csak a hitelintézetek vehetnek majd részt a hitelek folyósításában. Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója előadásában többek között arról beszélt, hogy idén is lendületesen bővül a bank által nyújtott finanszírozás volumene, amelyben a termékpaletta rugalmas alakítása, illetve bizonyos jogszabályi változtatások is segítettek.
Nagy Csaba és Lontai Dániel egyéb közelgő megbízatására tekintettel szeptember 30-án lemondott a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) vezető testületeiben betöltött pozíciójáról - közölte a bank szerdán az MTI-vel.
Az MFB Zrt. 200 milliárd forint keretösszegű forintkötvény-kibocsátási programot indít a közeljövőben - tájékoztatták az MFB vezetői a leendő befektetőket és az újságírókat szerdán Budapesten.
Jelenlegi árfolyamon közel 710 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-támogatás juthat el a magyar vállalkozásokhoz a 2014-2020-as EU-ciklusban. A Portfolio megtudta: ebből 445 milliárd forintot hitel formájában fognak kihelyezni, de ezt többször is megforgatnák a magyar gazdaságban. Az elosztás legnagyobb újdonsága, hogy ezúttal nem refinanszírozási programként, hanem közvetlen MFB-hitelként jut el a forrás a cégekhez, mégpedig a hitelintézetek fiókhálózatában kialakított legalább 400 MFB Ponton keresztül. Bár szűkül a feladatkörük, nem teljesen hagyják ki tehát a bankokat sem, infrastruktúrájukat hamarosan közbeszerzési pályázat keretében ajánlhatják fel díjazásért a hitelt folyósító MFB-nek.
Bár nehezen érthető, hogy pontosan miért szenved a magyarországi vállalati hitelpiac, de az biztos, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját (NHP) fokozatosan ki kell vezetni és vissza kell térni a piaci alapú finanszírozásra - nagyjából ez a kép rajzolódik ki az MNB felől az elmúlt egy hétben hallott üzenetekből. Az NHP volumenének visszafogása, illetve a program kivezetésének a menetrendje egyelőre még nem pontosan látható, idén ősszel születhet döntés róla, az elhúzódó bizonytalanság pedig senkinek sem lenne jó, többek között a most felpörgő EU-pályázatokhoz kapcsolódó NHP-s finanszírozás volumenének sem. Eddig egyébként az NHP második szakaszának mintegy tíz százaléka kapcsolódott az EU-támogatások finanszírozásához, az NHP kivezetése pedig bizonyára könnyebb lesz, ha már a visszatérítendő (hitel alapú) EU-s források is felpörögnek. Erre viszont még várni kell, hiszen csak a napokban jelent meg a kormányhatározat, ami az NHP-nál is vonzóbb, kvázi nulla százalékos visszatérítendő EU-s források MFB-n keresztüli elosztási hálózatát rögzíti. Mivel tehát a visszatérítendő EU-forrásokra még várni kell, ezért az MNB sem siethet az NHP gyors kivezetésével, illetve leállításával. NHP nélkül ugyanis rövid távon félő, hogy a vállalati hitelpiac még rosszabb helyzetbe sodródna.
Megjelent kedd este a legfrissebb Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely a Portfolio múlt heti értesülésével összhangban rögzíti, hogy az MFB Zrt. egy legalább 400 településből álló értékesítési hálózatot építsen fel, és amelyhez a kormány eldöntötte, hogy brüsszeli iránymutatás hiányában is elindítja a közbeszerzés kiírását. A cél az, hogy az MFB Zrt. ezen hálózaton keresztül juttassa el a hitelkonstrukcióit, illetve a visszatérítendő EU-s forrásokat a kedvezményezetteknek. A Miniszterelnökség közleménye szerint "a jövőben 3 budapesti és 397 vidéki helyszínen igényelhetik a vállalkozások a Magyar Fejlesztési Bank által közvetített visszatérítendő EU-s forrásokat és a bank saját hiteltermékeit."
"Ártatlannak tűnő" kérdést tettünk fel a miskolci MKT Közgazdász-vándorgyűlés EU-források szekciójában azzal kapcsolatban, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel előfordulhat-e, hogy a kormány megemeli a júliusban megjelent GINOP pályázatok kapcsán a keretet, ha pedig igen, akkor ez mit okoz a visszatérítendő források felhasználási kilátásaira a következő években. Hosszú válaszában Rákossy Balázs, az NGM államtitkára jelezte, hogy ez valóban fontos gazdaságpolitikai dilemma, de közben egy igen fontos bejelentést is tett, aminek tudomásunk szerint a magyar bankrendszerre igen fontos tovagyűrűző hatása is lesz.
A pályázók töredékével számolt csak el a hatóság.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Vannak, akik már alig várják az önállóságot.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
