Itt az MNB indoklása: ezért vágott a vártnál kisebbet a kamaton
Az óvatosságot, az adatvezérelt üzemmód fontosságát hangsúlyozva indokolta a mai kamatdöntését a Magyar Nemzeti Bank.
Az óvatosságot, az adatvezérelt üzemmód fontosságát hangsúlyozva indokolta a mai kamatdöntését a Magyar Nemzeti Bank.
Az előzetes várakozásokra kicsit rácáfolva 75 bázisponttal 10 százalékra csökkentette az alapkamatot kedden a Monetáris Tanács. A lépéssel egyelőre nem került tehát 10 százalék alá az irányadó kamat, erre majd februárban kerülhet sor.
Szokás szerint délután három órától online háttérbeszélgetésen indokolja majd a mai kamatdöntést Virág Barnabás. Az MNB alelnökének biztosan lesz mondanivalója, hiszen három hónap után most tűnik megint „élesnek” a döntés.
Újabb egy évvel meghosszabbítják az EKB és az MNB közti repo megállapodást, így a magyar jegybank bármikor hozzáférhet 4 milliárd eurónyi forráshoz, ha szüksége lenne rá – közölte honlapján az MNB.
A héten elsősorban jegybanki kamatdöntések uralják a hangulatot a piacokon, hiszen az MNB mellett a Fed és a Bank of England is idei első döntését ismerteti majd. Emellett érkeznek sorra az előzetes GDP-adatok, melyekkel teljes képet kapunk a 2023-as évről.
A piac már szinte biztosra veszi, hogy kedden az eddigi 75 bázispontról 100-ra gyorsítja a kamatcsökkentések ütemét az MNB Monetáris Tanácsa. A múlt héten már Virág Barnabás alelnök is erős üzenetet küldött a piacnak ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor a fokozódó kamatvágási várakozások már eddig is megviselték a forintot, kérdés, mi lesz, ha be is váltja ezt a jegybank.
Magas inflációs környezetben nem meglepő, hogy a befektetők a kockázatosabb, legalábbis magasabb hozamígéretű eszközök felé irányítják a figyelmüket. Magyarországon ezt tovább tetézte az alacsonyan ragadó betéti kamatszint, ami ahhoz vezetett, hogy a háztartások és a vállalatok egy év alatt 2000 milliárd forintot vontak ki a bankbetétekből. Ugyanebben az időszakban a befektetési alapokba soha nem látott, 3400 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, amelynek jelentős része bankbetétekből származhat. Ha ez utóbbi igaz, abból a banki hátterű alapkezelők profitálhattak a leginkább, hiszen náluk a bank betétállományát hatékonyan lehetett befektetési alapokba csoportosítani. Négy nagy pénzügyi csoport példáján megnéztük, így van-e.
A monetáris transzmisszióba történő ad-hoc beavatkozások nem segítik a magyar gazdaság stabil, fenntartható növekedési pályára állását, a BUBOR leváltására tett javaslat is téves út – reagált a Magyar Nemzeti Bank arra a felvetésre, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői tettek közzé a Portfolio-n.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) január végével kivezeti változó kamatozású, legfeljebb 6 hónapos futamidejű betéti eszközét. A lépés illeszkedik a monetáris politikai eszköztár egyszerűsítését célzó, 2023 őszén indult intézkedésekhez, melyek célja a jegybanki alapkamat szerepének megerősítése és a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának növelése – olvasható a szerdán kiadott közleményben.
Eddig nem volt nyilvános statisztikája az MNB-nek a babaváró hitelek késedelmességi mutatóiról. Most azonban a jegybankelnök egy ellenzéki képviselőnek adott írásbeli válaszában elárult néhány számot.
Idén 17 tematikában tervez emlékérmét kibocsátani a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely 2024-ben ünnepli alapítása 100. évfordulóját - közölte a jegybank.
A magyar háztartások háromnegyedének van lakásbiztosítása, ezzel jól állunk Európában. Annál több a probléma maguknak a biztosításoknak a tartalmával: sokszor elavultak, az ingatlanok alulbiztosítottak, a befizetett díjak harmadából lesz csak kárkifizetés, és túl magas a biztosítók piaci koncentrációja. Ezen akar változtatni a Nemzetgazdasági Minisztérium az idén először meghirdetett márciusi egyhónapos felmondási lehetőséggel, néhány hét múlva tehát biztosítók és közvetítők egész sora fog ráállni kifejezetten a lakásbiztosítási ügyfelek átcsábítására vagy megtartási céllal a biztosításuk átdolgozására. Megnéztük, hogy áll a piac a kampány előtt. Külön szekcióban foglalkozunk a témával a Portfolio közelgő Biztosítás 2024 konferenciáján is, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása, melynek első részében arról volt szó, hogy a vártnál gyorsabban csillapodó inflációs kép arra késztetheti a jegybankot, hogy az eddiginél gyorsabban csökkentse az alapkamatot, ami aggodalomra adhat okot a forint árfolyama tekintetében. A témáról Beke Károlyt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. A műsor második részében az elmúlt időszakban igencsak elszállt uránárakról volt szó, ezzel kapcsolatban Mohos Kristóf, lapunk részvényelemzője volt a vendégünk.
A decemberben 5,5 százalékra csökkenő magyar infláció mellett a visszatekintő reálkamatunk 2006 óta nem látott szintre emelkedett. Így egyre több elemző szerint nyílhat meg a tér egy nagyobb kamatcsökkentésre az MNB Monetáris Tanácsának következő ülésén. Szerdán az MNB alelnöke is elég egyértelmű utalást tett arra, hogy megfontolják az átmeneti gyorsítást. Egy gyorsuló lazítás viszont a forintot szinte biztosan megviselné, ráadásul a nemzetközi hangulat is kezd borúsra fordulni, ami aggaszthatja a jegybankot.
"A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ugyanannyi érv szól amellett, hogy a január végi kamatdöntő ülésen 75 bázisponttal vagy 100 bázisponttal csökkentsük a kamatokat" - jelezte egy szerdai bécsi Euromoney konferencián Virág Barnabás.
Harmadával drágulhatnak az alapszámlák idén, a bankok kínálatában kötelezően megjelenő csomagot legfeljebb 1334 forintos havidíjért vehetjük igénybe. A hazai bankok számlacsomagjai között azonban találni akár ennél olcsóbb ajánlatokat is, érdemes a bankolási szokásainknak megfelelő ajánlatot választani.
Decemberben 1528,4 milliárd forintra esett vissza a központi kormányzat likvid betéteinek állománya, ennél alacsonyabb összeg utoljára 2020 nyarán volt a kormány jegybanknál vezetett számláján – derül ki az MNB előzetes statisztikai mérlegéből. Ráadásul egy ennél is régebbi csúcsot is megdöntött a statisztika, ugyanis 2016 óta először fordult elő, hogy több legyen a kormány devizabetéteinek állománya, mint a forintban fennálló likvid tartalék.
A decemberi infláció az elemzői konszenzusnál is jobb lett, éves alapon 5,5 százalékra lassult a fogyasztói árak emelkedése. A kilátások alapján a szakértők arra számítanak, hogy az infláció tovább csökkenhet az év elején, részben a bázishatások és a nemzetközi árak visszaesése miatt. Az MNB várhatóan folytatja a kamatok csökkentését, és ugyan tér látszik a tempósabb kamatvágásra, óvatos lehet még a jegybank a felfelé mutató kockázatok miatt. A részletes elemzés azt is megmutatja, hogy a visszatérés az egyjegyű inflációhoz lassabb lehet, és a bérnövekedés és egyéb tényezők kockázatot hordoznak a tartós dezinfláció előtt.
Az infláció lassulása továbbra is széles körben érzékelhető, amit a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott keresleti környezet, a bázishatások és az elmúlt évinél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttes hatása okoz – olvasható az MNB péntek délelőtt megjelent gyorselemzésében a decemberi inflációs adat megjelenése után.
Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra, mivel az nem teljes mértékben teljesítette a felügyelet korábbi, a jogelőd Takarékbankra vonatkozó határozatát a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságok miatt. Az MBH Bank nem teljeskörűen szűrte a megerősített eljárás alá tartozó ügyfeleket, ügyleteket, s hiányosan dokumentálta szűrési folyamata eredményeit - közölte a felügyelet.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
A következő lépésben már bírságolhat a felügyelet.
Az osztalékfizetés május 8-án kezdődik.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
