A hétfői ünnepnap miatt rövid hetünk lesz, melyen nem fognak hemzsegni a makroadatok, sőt igazán fontos számok nem várhatók sem itthon, sem külföldön. Egyelőre a jegybankok is szünetet tartanak az EKB múlt heti és a Fed jövő heti ülései között.
Tavaly 648 milliárd forintos, az idei első negyedévben pedig 125 milliárd forintos nyereséget ért el a magyar hitelintézeti szektor. Megnéztük, hogy a tavalyi számok alapján melyik bank mekkorát kaszált.
Idén június 26-ig még pótolhatóak a hiányzó ügyféladatok a pénzintézeteknél, biztosítóknál. Az azonosítást mielőbb érdemes elvégezni, mert ennek hiányában 2019. június 27-től az adott bankok, takarékszövetkezetek, illetve az egyéb intézmények nem teljesíthetik az érintett lakossági vagy vállalati ügyfeleik megbízásait. Az adatok pótlásához személyes megjelenés nem szükséges, a hiányzó dokumentumok postán, élő videóbanki vagy netbanki úton is megadhatók, vagy akár e-mailben is megküldhetőek - írja a Pénzügyminisztérium.
Romló költséghatékonyság és csökkenő céltartalék-visszaírások mellett az egy évvel korábbinál alacsonyabb, 125 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el az első negyedévben a hitelintézeti szektor. A tőkearányos megtérülés 10% alá esett, közelítve fenntartható (alacsonyabb) szintjéhez.
Az infláció növekedéséről számolnak be a Magyar Nemzeti Bank inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatói. A jegybank által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció 3,7%-ra emelkedett, közelítve az inflációs célsáv tetejét.
Emelkedett tavaly a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eredménye, így 50 milliárd forintos osztalékot tudott fizetni a jegybank a költségvetésnek. Ugyanakkor a profit legnagyobb része még mindig a devizatartalék átváltásából származik, anélkül veszteséges lenne az intézmény. Ráadásul tovább emelkedik a jegybank tűrésküszöbe az árfolyammal kapcsolatban, 310 alatti euróárfolyam mellett már elolvadna a profit.
A kedvező gazdasági környezetben élénkülő ingatlanpiac kedvez a bankoknak, hiszen növekvő hitelezési aktivitást jelent nekik, valamint a múlt örökségein is könnyebben túl tudnak lépni. Túlértékeltség esetén azonban felmerül annak kockázata, hogy a hitelezők olyan lakásvásárlásokat is megfinanszíroznak, melyek esetében kérdéses a piaci érték fennmaradása, és a bank középtávon akár veszteséget is szenvedhet az ügyleten. A lakáspiac és a bankrendszer ilyen összefonódása makroszinten is veszélyes folyamatokhoz vezethet.
A Magyar Nemzeti Bank nemzetközi kapcsolatépítését tartja legfontosabb feladatának a jegybank új alelnöke, Patai Mihály. A Világgazdaságnak elmondta: jegybankárként is a tranzakciós illeték kivezetése mellett érvelhet, de ez nem lesz gyors folyamat. Az azonnali fizetés elhalasztásának hátteréről is beszélt a napilapnak.
Fogadjuk meg Lao-Ce tanácsát: "Wei wu wei - megerőltetés nélkül, csak könnyedén..." - írja a növekedés.hu portálon megjelent cikkében Matolcsy György jegybankelnök, aki tíz távlati célt fogalmaz meg, tíz olyan területet azonosít, ahol világelsők lehetünk 2030-ig.
Meghaladta a 9000 milliárd forintot a magyar lakosság bankbetéteinek összege, ennek 72%-a lekötés nélkül hever a számlákon - mutatják az MNB friss adatai. Az új, kedvező kamatozású "szuperállampapír" megjelenése vélhetően kiszorító hatással lesz a betétekre júniustól. Áprilisban a lakáshitelek és a személyi kölcsönök is szépen teljesítettek, ezeknél még látványosabb azonban a vállalati hitelek felfutása, amelyeken belül igencsak előtérbe kerültek a forinthitelek.
Egyre több forrásgyűjtési lehetőség áll a magyar vállalkozások előtt, a tőzsde és az MNB is több olyan programmal jött már elő, ami ezt a célt szolgálja. A Portfolio és a HVCA közös befektetési konferenciáján kiderült az is, hogy az MNB kötvényprogramjára már több mint 100 cég jelentkezett eddig.
Rég látott, 14,8%-os díjbevétel-robbanást hozott a magyar biztosítók számára 2019 első negyedéve, miközben a nyereségük valamivel 22 milliárd forint fölött stagnált. A piac bővülése mögött azonban több átmeneti tényezőt is találunk, ilyen a baleseti adó beépítése a biztosítási díjakba, illetve az egyszeri díjas vegyes életbiztosítások szokatlan értékesítési dömpingje. Ez utóbbiak, illetve a kötelező biztosítások nélkül 4,1%-kal nőtt a piac, ami szerény teljesítmény a jelenlegi gazdasági környezetben.
Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott tegnap a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az egy és három hónapos futamidőn 15,01-15,01 milliárd forint értékben kötött üzletet, míg a hat és tizenkét hónapos lejáraton 9,79-9,79 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás változatlan szinten, 1725 milliárd forinton marad - jelezte közleményében az MNB.
Első alkalommal vehették át az MNB Zöld Pénzügyek Díjakat az ökológiai lábnyom csökkentéséért legtöbbet tevő hitelintézeti, befektetési és biztosítási intézmények a mai ünnepélyes díjátadón. A leginkább környezettudatost pénzügyi szolgáltatók egy éven át jogosultak a cím viselésére és a Zöld Pénzügyek Díj logó használatára. A számos pályázat közül a meghirdetett kategóriákban az OTP Bank, K&H Bank, KÖBE, Vertis, illetve a Gránit Bank bizonyultak a legjobbaknak - olvasható az MNB közleményében.
Sok lényeges esemény várható a héten és makroadatokban sem fogunk szűkölködni. Megismerjük például a 2020-as költségvetést, illetve inflációs adat is jön, ami a forint árfolyamára lehet hatással. Közben Európában Mario Draghiék döntésére figyelhet a piac elsősorban.
A magyar bankszektor nem elég hatékony, az eszközarányos működési költségekben egyedül Romániát sikerült megvernünk egész Európában, ami nem túl nagy teljesítmény. Az MNB elemzői szerint magasabb fokú digitalizációval, piaci konszolidációval és több hitelezéssel javítható a helyzet.
A tavalyi év legnagyobb eseménye az arany állományának jelentős emelése volt a devizatartalék-kezelés szempontjából, a tartalékok nagy része viszont továbbra is jó minőségű állampapírokban van. Az MNB most megjelent éves jelentése szerint a tartalékportfólió teljesítménye enyhén negatív volt, amit kompenzáltak az egyéb eszközök.
Jövő év március 2-ára halasztja az azonnali fizetési rendszer indulását az MNB.
Az eredeti tervben szereplő július 1-től már élesben ment volna a rendszer, de ezt 8 hónappal elhalasztják, hogy minden bank megfelelően fel tudjon készülni. A rendszer tényleges indításának esetleges csúszásáról voltak már pletykák, de a halasztásnak ekkora mértéke meglepetés, és arra utal, hogy a rendszer egyes szereplői messze állnak a bevezetés feltételeinek teljesítésétől.
Az online pénztárgépek bevezetésének hatására a kis cégek bejelentett forgalma a kiskereskedelemben 20-26 százalékkal, az összevont szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban 30-40 százalékkal növekedett - derül ki a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal munkatársainak közös kutatásából. A fehéredési hatás a közepes cégeknél is jelentős volt mind a két szektorban, a nagy cégek esetében viszont csak a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban találtak kapcsolatot az online pénztárgépek bevezetése és a bejelentett forgalom alakulása között.
Folytatódott a növekedés a központi értéktári és klíringszolgáltatásokat nyújtó KELER Csoportnál. A KELER Központi Értéktár Zrt. 2018-ban 5,836 milliárd forintot bevételt ért el, ami 2,9 százalékos növekedést jelent, az adózás előtti eredmény pedig 1,684 milliárd forintra rúgott. A cégcsoport másik tagvállalata, a KELER KSZF Zrt. pedig a bevételeit 13 százalékkal 1,5 milliárd forintra növelte. A KELER Csoport a középtávú stratégiájának megfelelően a jövőben is a hazai piac hatékony kiszolgálása mellett a régiós terjeszkedésre koncentrál - olvasható a társaság közleményében.
Megsemmisült az egyik "Franken-SAM".
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
