A magas infláció az elmúlt években nem ugyanúgy érintette az egyes társadalmi csoportokat. A magas jövedelműek az átlagosnál kisebb drágulást érzékelhettek, a szegényebbek és a nyugdíjasok viszont magasabbat - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank.
Többmillió időskorú számára volt meghatározó az elmúlt egy hét. Eldőlt ugyanis az idén novemberi nyugdíjkorrekció mértéke, ezt a kormány ki is hirdette a Magyar Közlönyben. Most azt mutatjuk be, hogy az idei nyugdíjkifizetések hogyan valósulnak meg.
Októberben mindössze 25 bázisponttal mérsékelheti tovább az irányadó kamatot az MNB Monetáris Tanácsa azt követően, hogy szeptemberben az összeolvadt az alapkamattal – vélik az ING Bank elemzői. A pénzintézet friss értékelése szerint a harmadik negyedévben felcsillant a fény az alagút végén a magyar gazdaságban, azonban az uniós források tartós zárolása még tartogathat kellemetlen meglepetéseket.
Az államnak meg kell fontolnia, hogy egy törvénymódosítással a jegybank által tulajdonolt eszközök felügyeletét magához vonja - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az Indexnek. Közben az MNB is közleményt adott ki, amelyben Parragh László kompetenciáját vonják kétségbe.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajnálattal veszi tudomásul, hogy Parragh László, az MKIK elnöke immáron sokadik éve támadja a jegybank politikáját, ráadásul ezt a kellő szakmai tudás hiányában és minden előzetes tájékozódás mellőzésével teszi, írja a jegybank közleménye.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a parlamentnek a jegybanktörvény módosításának javaslatát. Ennek célja, hogy kezelje az MNB negatív tőkehelyzetét, ami a 2024-rs költségvetés egyik időzített bombája.
A lakossági és a vállalati hitelpiac is nagyon gyengén muzsikált augusztusban az MNB friss adatai szerint. A hitelállományok stagnálásközeli állapotban kerültek, az új lakáshitel-kihelyezés 7 éves mélyponton van, és kétséges, hogy a kormány friss kamatplafon-elvárása gyors áttörést hozna. Ami a betéti oldalt illeti, most már nem csak a lakosság, hanem a vállalatok számlaállománya is csökken. A lakossági bankszámlákról és betétekből 1828 milliárd forint párolgott el tavaly február óta.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is beszállt a Magyar Nemzeti Bankot bírálók körébe. Szerinte a kormány és a jegybank nem vette figyelembe a gazdasági veszélyeket, amelyeket az MKIK már jelzett.
Hajszál híján ezermilliárd forint volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vesztesége az idei első félévben, ami időarányosan azt mutatja, hogy talán nagyobb a baj a jegybank eredményével, mint az várható volt. Ebben elsősorban az egekbe emelt kamat a ludas, de a forint idei erősödése sem jött jól, hiszen elapadt a korábbi bevételforrás, a devizatartalék forintra váltása. A jelentős veszteség arra is rámutat, miért kell ősszel ismét módosítani a jegybanktörvényt, hiszen a tetemes mínuszba csúszó saját tőke ötöde is komoly teher lenne a költségvetésnek.
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa úgy döntött, hogy a lakás- és hitelpiaci kockázatok miatt korábbi bejelentésnek megfelelően 2024. július 1-jétől 0,5 százalékos szinten aktiválja a bankokra vonatkozó anticiklikus tőkepufferrátát, miután idén júniusban elhalasztotta annak bevezetését.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy új fejezet nyílik a magyar bankok és a kormány közötti – az utóbbi hétben kiéleződő – vitában, ugyanis nem csak a bankadó, az extraprofitadó és a kamatstop jövője lesz kérdéses, hanem bekerül a kalapba egy elvárás azzal kapcsolatban is, hogy a bankok olcsóbb lakáshiteleket kínáljanak. Vendégünk Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben azt jártuk körbe, hogy milyen hatása lehet a legnépszerűbb állampapír, a PMÁP kamatára annak, hogy a magyar nemzeti bank megemelte az inflációs előrejelzését. Szó volt arról is, hogy ha valakinek pénzre van szüksége, akkor melyik PMÁP sorozatot éri meg feltörni. Erről Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
Az első félévben 999,3 milliárd forintos vesztesége volt a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), amivel a saját tőkéje mínusz 1500 milliárd forint volt június végén – derül ki a jegybank honlapján megjelent féléves jelentésből. A számokat látva nem meglepő, hogy a kormány ismét a jegybanktörvény módosítására készül, hiszen ellenkező esetben a 2024-es költségvetésre hatalmas teher hárulna.
Az ATM-ek készpénzbefizetés funkciójának használati gyakorisága negyedévről negyedévre növekszik. 2023 első félévében az automatákon keresztül történő készpénzbefizetések darabszámban megelőzték a pénztári befizetéseket. A pénztári készpénzbefizetés értékben és darabszámban is lassú csökkenésnek indult, bár a nagyobb értékű befizetéseket még mindig itt intézik az ügyfelek - olvasható az OTP közleményében.
Az idei költségvetési hiány GDP-arányosan 5,2% lehet a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzése szerint, ami magasabb, mint a kormány aktuálisan érvényben levő 3,9%-os célja. A gazdaság az év második felében elkezd növekedni, de szélesebb körű GDP-növekedésre csak 2024-ben lehet számítani - mondta a szeptemberi inflációs jelentés bemutatóján Balatoni András, az MNB igazgatója. Az infláció még jövőre is magas lehet, és csak 2025-ben teljesülhet a jegybanki cél.
Személyes ellentét alakult ki Matolcsy György jegybankelnök és korábban egyik legfontosabb bizalmi embere, Patai Mihály alelnök között. A Magyar Nemzeti Bankon belül ez már a szervezeti és működési szabályzat átdolgozásában is tetten érhető, a Magyar Bankszövetség korábbi elnöke alól már több fontos területet is kiszerveztek, de sok jogkör elvesztése még nem látszik a nyilvánosan elérhető dokumentumokban - tudta meg a Portfolio.
Az EU-pénzek folyósítása körüli bizonytalanság, és a folytatódó MNB-kamatvágással kapcsolatos várakozás nyomás alatt tartotta a forintot a nap első felében a 390-392 közötti sávban az euróval szemben, és az sem segített rajta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter felvetette az euró előszobájához csatlakozás kérdését, mivel közben közben 16 éves csúcsra ugrott az amerikai 10 éves államkötvény hozama, ami a dollárt féléves csúcsra hajtotta az euróval szemben, borongós nemzetközi hangulatot okozva. Az MNB mai újabb 100 bázispontos kamatcsökkentéséhez társított héja hangvételű délutáni üzenetek kezdetben még erősíteni tudták a forintot 387-ig, de itt éles fordulat történt, mert közben a dollár megint erőre kapott a nemzetközi piacokon. Emiatt a forint kora estére 391-ig visszaesett az euróval szemben.
Az infláció csökkenő pályán van,d e még mindig elfogadhatatlanul magas - mondta kedden Virág Barnabás az MNB Monetáris Tanácsának döntését követően. A mostani lépéssel az alapkamat és az irányadó kamat összeolvad, illetve az eszköztár is egyszerűbb lesz, a jegybank alelnöke szerint a jövőben óvatos, körültekintő és higgadt döntésekre lesz szükség.
A mai 100 bázispontos újabb kamatvágással és a monetáris eszköztár átalakításával párhuzamosan kiadta friss inflációs jelentésének főbb előrejelzéseit a Magyar Nemzeti Bank, amelyből az derült ki, hogy mind az idei, mind a jövő évi inflációs előrejelzéseit megemelte júniushoz képest a jegybank, amellyel párhuzamosan mind az idei, mind a jövő évi GDP-növekedési előrejelzéseit rontotta. Az idei évre így már akár enyhe recessziót is elképzelhetőnek tart éves átlagban a jegybank.
Két közleményt is megjelentett ma a Magyar Nemzeti Bank, a hagyományos kamatdöntés-indoklás mellett megjelent egy dokumentum az eszköztár átalakításáról is.
A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a 13 százalékos alapkamatot a Monetáris Tanács, ezzel egyidőben az irányadó kamat vélhetően újabb 100 bázisponttal ugyanerre a szintre csökkenhet. A jegybank a monetáris politikai eszköztár egyszerűsítését is ígérte mára, így további izgalmakat tartogathat a közlemény és a délutáni háttérbeszélgetés.