Jelentős igény mutatkozik az agrárvállalkozásoknál a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjára, a cégek elsősorban meglévő devizahiteleiket váltanák ki, de sok esetben e lehetőséget kihasználva vágnának neki a már nem halogatható fejlesztéseknek - írta a Magyar Nemzet szombaton.
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonásáról szóló törvényjavaslatot, így az indítvány elfogadását követően megszűnik a PSZÁF.
Az előzetes május végi adatok szerint 586 millió euróval 35 milliárd 308 millió euróra süllyedtek Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte ma reggel a Magyar Nemzeti Bank.
Az MNB Növekedési Hitelprogramja már most sikeresnek tekinthető, de kérdés, mennyit tudnak felhasználni a bankok a 750 milliárd forintos összegből - mondta Nagy Márton. Az MNB ügyvezető igazgatója a Világgazdaság konferenciáján elárult néhány részletet a forrás elosztásáról is, és úgy vélte, ha a tapasztalatok alapján szükség lesz rá, módosítanak később a programon.
Az MNB látja el a jövőben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tevékenységét - írja a Napi Gazdaság. A lap értesülései szerint az erről szóló kormányhatározat a PSZÁF jogutód nélküli megszüntetését írja elő, a jegybank pedig megkapja a felügyeleti és fogyasztóvédelmi feladatokat.
A bankok a háztartásokra 80-90, a vállalatokra 90-95 százalékban hárították át a tranzakciós illetéket az MNB kedden kiadott tanulmánya szerint. Jó hír, hogy a pénzintézetek mindezt az elektronikus csatornák készpénzzel szembeni előnyben részesítésével tették. A bankok arról panaszkodnak, hogy a legnagyobb ügyfeleik a deviza tranzakcióikat egyre többen külföldre helyezik át az illeték bevezetése miatt. Az MNB szerint ez még nem látszik a számokon, szerintük az illeték hatásait hosszabb távon érdemes vizsgálni. Elemzésünkben megvizsgáltuk a már rendelkezésre álló tranzakciós adatokat.
A magyar gazdaság továbbra is erősen a készpénz köré szerveződik, a készpénzes fizetések elektronikus csatornák felé terelése az egyik fő cél. Ennek egyik fontos eleme, hogy a tervek szerint júliustól novemberig Fejér megyében POS-terminál telepítési program indul. Az MNB a fizetési rendszerről szóló sajtótájékoztatón közölte azt is, hogy a jegybank a bankközi jutalékok szabályozását javasolja a kormánynak már 2014 január 1-től. A tranzakciós illetékről szóló adatok alapján a bankok 90-100 százalékban áthárították az illetéket az ügyfeleikre. A helyi pénzek szabályozása szigorúbb lesz.
"Minek tulajdonítja a lakossági hitelek rekordszámú bedőlését és a bankok hitelportfóliójának drasztikusan romló minőségét?" - tette fel az írásbeli kérdést Volner János jobbikos képviselő a nemzetgazdasági miniszternek. Varga Mihály egy technikai hatás mellett az árfolyamgát sikerességét, a Nemzeti Eszközkezelő terveit és a további lépésekre vonatkozó, bankszövetséggel egyeztetett javaslatokat említette válaszában.
Véget ért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) országos konzultációs sorozata, amelynek célja a jegybank növekedési hitelprogramjának népszerűsítése volt, a tapasztalatok pedig Balog Ádám szerint bizonyították, hogy valóban van hitelkereslet a kkv-k részéről.
Valószínűleg a rendszerváltás óta nem fizettek olyan alacsony kamatot a bankok a lakossági betétekre, mint most. Meg is látszódik ennek hatása az MNB ma közzétett áprilisi adatain, nettó 126 milliárd forintot vettek fel ugyanis a háztartások a betétekből egyetlen hónap alatt. Ilyenre 2012 kritikus január hónapja óta nem volt példa. A jegybanki kamatcsökkentéssel párhuzamosan a a hitelek kamatszintje is tovább csökkent, így az új lakáshitelek átlagkamata már "csak" 9%, a vállalati hiteleké pedig 7%. Ez azonban alig lendített valamit a banki hitelezésen: a kkv-k a jövő héten induló Növekedési Hitelprogramban, a családok pedig a félszocpol (egyelőre bizonytalan időzítésű) bevezetésében bíznak.
A forint markáns esésével, illetve az állampapírpiaci hozamok megemelkedésével párhuzamosan visszavett a piac a további kamatvágások beárazott mértékéből. A határidős kamatpiac most már 4% körül látja a kamatcsökkentési soroztat "alját", míg 1-2 hete azt árazta, hogy 3,5% körülig lemehet a Magyar Nemzeti Bank.
A jelenlegi enyhítési ciklusban 3,50 százalékig is csökkenhet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata anélkül, hogy a forintárfolyam megsínylené - vélekedtek új, felülvizsgált előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
A hitelezési kockázatok mellett saját romló jövedelmezőségüket próbálják kompenzálni a bankok a nemzetközi összehasonlításban is magas lakossági hitelkamat-felárakkal - hangzott el az MNB csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyen útjára indították Hitelezési folyamatok néven a jegybank új kiadványát. A lakossági és a vállalati hitelezés is mélyponton tartózkodott az idei első negyedévben, és egyelőre mindkét szegmensben szigorúak a nem árjellegű hitelezési feltételek.
Többször annyi forrást igényeltek a bankok az MNB Növekedési Hitelprogramja keretében, mint amekkorát meghirdetett az MNB, ezért a jegybank megemelte a keretösszeget - jelentette be Matolcsy György. A jegybank elnöke szerint igazuk lehet azoknak, akik még látnak mozgásteret az alapkamat csökkentésre egy "semleges", pénzpiac által elismert szintig.
Fontosabb részletek
Javította a magyar befektetések súlyozására adott ajánlását kedden a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport, egyebek mellett azzal a véleményével indokolva az átértékelést, hogy a térségbeli gazdaságokhoz mérve is javultak a magyar gazdaság növekedési mutatói, és a magyar jegybank monetáris politikája kiszámítható maradt.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal vágta az alapkamatot a magyar jegybank. Elemzők szerint a monetáris tanács indoklása a ciklus folytatását vetíti előre, abban azonban nincs egyetértés, hogy meddig csökkenhet a jelenleg 4,5%-on álló irányadó ráta.
Matolcsy György szerda reggel fél 10-kor tart sajtótájékoztatót a Növekedési Hitelprogramról - derül ki a jegybank meghívójából. Az eseményen részt vesz Balog Ádám, alelnök és Nagy Márton, ügyvezető igazgató is. A Növekedési Hitelprogram lesz a Magyar Nemzeti Bank szerda reggeli sajtótájékoztatójának témája.
Hétfő délután óta határozottan javult a nemzetközi befektetõi hangulat egyrészt a periféria országoknak nyújtandó német segítségrõl szóló hír hatására, másrészt amiatt, mert a napok óta tartó japán részvénypiaci lejtmenet és jenerõsödés megfordult ma hajnalban. A hétéves csúcsnak számító ma délutáni amerikai lakáspiaci adat csak tovább fűtötte a jókedvet. A forint a mai MNB kamatdöntést öthavi csúcs közelében várta 285,7 körül, majd a vártnak megfelelõ döntésre kezdetben nem reagált, késõbb viszont gyengülni kezdett. A dollárral szemben 3, a svájci frankkal szemben egyébként 7 hónapos csúcson járt a forint.
Fontosabb részletek
Tizedik egymást követő kamatdöntő ülésén csökkentheti a jelenleg 4,75%-on álló irányadó rátát a monetáris tanács. A piaci várakozások szerint még sokáig tarthat a lazítás. De tényleg, meddig is?
A Magyar Nemzeti Bank jövő héten induló hitelprogramja szokatlan jegybanki beavatkozásnak tűnhet, azonban számos központ bank tett már ehhez hasonló lépést korábban is. A britek "finanszírozás a hitelezésért" (Funding for Lending) programja sok szempontból hasonlít az MNB intézkedésére, de az Egyesült Államokban, Japánban, Ománban, Argentínában és Dél-Koreában is alkalmaznak hasonló eszközt a hitelezés élénkítésére. A magyar hitelprogram első pillére az optimista szcenárió szerint 2014-re akár 0,5-1 százalékos GDP-növekedést is eredményezhet az MNB szerint.
Mintegy másfél tucat megállapodást írhatnak alá a felek.
Nagyköveti szinten elvben megállapodtak a tagállamok erről.
Három év alatt 7,7 milliárd forint veszteséget halmozott fel a cég.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
