A héten elsősorban jegybanki kamatdöntések uralják a hangulatot a piacokon, hiszen az MNB mellett a Fed és a Bank of England is idei első döntését ismerteti majd. Emellett érkeznek sorra az előzetes GDP-adatok, melyekkel teljes képet kapunk a 2023-as évről.
A piac már szinte biztosra veszi, hogy kedden az eddigi 75 bázispontról 100-ra gyorsítja a kamatcsökkentések ütemét az MNB Monetáris Tanácsa. A múlt héten már Virág Barnabás alelnök is erős üzenetet küldött a piacnak ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor a fokozódó kamatvágási várakozások már eddig is megviselték a forintot, kérdés, mi lesz, ha be is váltja ezt a jegybank.
Magas inflációs környezetben nem meglepő, hogy a befektetők a kockázatosabb, legalábbis magasabb hozamígéretű eszközök felé irányítják a figyelmüket. Magyarországon ezt tovább tetézte az alacsonyan ragadó betéti kamatszint, ami ahhoz vezetett, hogy a háztartások és a vállalatok egy év alatt 2000 milliárd forintot vontak ki a bankbetétekből. Ugyanebben az időszakban a befektetési alapokba soha nem látott, 3400 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, amelynek jelentős része bankbetétekből származhat. Ha ez utóbbi igaz, abból a banki hátterű alapkezelők profitálhattak a leginkább, hiszen náluk a bank betétállományát hatékonyan lehetett befektetési alapokba csoportosítani. Négy nagy pénzügyi csoport példáján megnéztük, így van-e.
A monetáris transzmisszióba történő ad-hoc beavatkozások nem segítik a magyar gazdaság stabil, fenntartható növekedési pályára állását, a BUBOR leváltására tett javaslat is téves út – reagált a Magyar Nemzeti Bank arra a felvetésre, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői tettek közzé a Portfolio-n.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) január végével kivezeti változó kamatozású, legfeljebb 6 hónapos futamidejű betéti eszközét. A lépés illeszkedik a monetáris politikai eszköztár egyszerűsítését célzó, 2023 őszén indult intézkedésekhez, melyek célja a jegybanki alapkamat szerepének megerősítése és a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának növelése – olvasható a szerdán kiadott közleményben.
Eddig nem volt nyilvános statisztikája az MNB-nek a babaváró hitelek késedelmességi mutatóiról. Most azonban a jegybankelnök egy ellenzéki képviselőnek adott írásbeli válaszában elárult néhány számot.
Idén 17 tematikában tervez emlékérmét kibocsátani a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely 2024-ben ünnepli alapítása 100. évfordulóját - közölte a jegybank.
A magyar háztartások háromnegyedének van lakásbiztosítása, ezzel jól állunk Európában. Annál több a probléma maguknak a biztosításoknak a tartalmával: sokszor elavultak, az ingatlanok alulbiztosítottak, a befizetett díjak harmadából lesz csak kárkifizetés, és túl magas a biztosítók piaci koncentrációja. Ezen akar változtatni a Nemzetgazdasági Minisztérium az idén először meghirdetett márciusi egyhónapos felmondási lehetőséggel, néhány hét múlva tehát biztosítók és közvetítők egész sora fog ráállni kifejezetten a lakásbiztosítási ügyfelek átcsábítására vagy megtartási céllal a biztosításuk átdolgozására. Megnéztük, hogy áll a piac a kampány előtt. Külön szekcióban foglalkozunk a témával a Portfolio közelgő Biztosítás 2024 konferenciáján is, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása, melynek első részében arról volt szó, hogy a vártnál gyorsabban csillapodó inflációs kép arra késztetheti a jegybankot, hogy az eddiginél gyorsabban csökkentse az alapkamatot, ami aggodalomra adhat okot a forint árfolyama tekintetében. A témáról Beke Károlyt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. A műsor második részében az elmúlt időszakban igencsak elszállt uránárakról volt szó, ezzel kapcsolatban Mohos Kristóf, lapunk részvényelemzője volt a vendégünk.
A decemberben 5,5 százalékra csökkenő magyar infláció mellett a visszatekintő reálkamatunk 2006 óta nem látott szintre emelkedett. Így egyre több elemző szerint nyílhat meg a tér egy nagyobb kamatcsökkentésre az MNB Monetáris Tanácsának következő ülésén. Szerdán az MNB alelnöke is elég egyértelmű utalást tett arra, hogy megfontolják az átmeneti gyorsítást. Egy gyorsuló lazítás viszont a forintot szinte biztosan megviselné, ráadásul a nemzetközi hangulat is kezd borúsra fordulni, ami aggaszthatja a jegybankot.
"A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ugyanannyi érv szól amellett, hogy a január végi kamatdöntő ülésen 75 bázisponttal vagy 100 bázisponttal csökkentsük a kamatokat" - jelezte egy szerdai bécsi Euromoney konferencián Virág Barnabás.
Harmadával drágulhatnak az alapszámlák idén, a bankok kínálatában kötelezően megjelenő csomagot legfeljebb 1334 forintos havidíjért vehetjük igénybe. A hazai bankok számlacsomagjai között azonban találni akár ennél olcsóbb ajánlatokat is, érdemes a bankolási szokásainknak megfelelő ajánlatot választani.
Decemberben 1528,4 milliárd forintra esett vissza a központi kormányzat likvid betéteinek állománya, ennél alacsonyabb összeg utoljára 2020 nyarán volt a kormány jegybanknál vezetett számláján – derül ki az MNB előzetes statisztikai mérlegéből. Ráadásul egy ennél is régebbi csúcsot is megdöntött a statisztika, ugyanis 2016 óta először fordult elő, hogy több legyen a kormány devizabetéteinek állománya, mint a forintban fennálló likvid tartalék.
A decemberi infláció az elemzői konszenzusnál is jobb lett, éves alapon 5,5 százalékra lassult a fogyasztói árak emelkedése. A kilátások alapján a szakértők arra számítanak, hogy az infláció tovább csökkenhet az év elején, részben a bázishatások és a nemzetközi árak visszaesése miatt. Az MNB várhatóan folytatja a kamatok csökkentését, és ugyan tér látszik a tempósabb kamatvágásra, óvatos lehet még a jegybank a felfelé mutató kockázatok miatt. A részletes elemzés azt is megmutatja, hogy a visszatérés az egyjegyű inflációhoz lassabb lehet, és a bérnövekedés és egyéb tényezők kockázatot hordoznak a tartós dezinfláció előtt.
Az infláció lassulása továbbra is széles körben érzékelhető, amit a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott keresleti környezet, a bázishatások és az elmúlt évinél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttes hatása okoz – olvasható az MNB péntek délelőtt megjelent gyorselemzésében a decemberi inflációs adat megjelenése után.
Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra, mivel az nem teljes mértékben teljesítette a felügyelet korábbi, a jogelőd Takarékbankra vonatkozó határozatát a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságok miatt. Az MBH Bank nem teljeskörűen szűrte a megerősített eljárás alá tartozó ügyfeleket, ügyleteket, s hiányosan dokumentálta szűrési folyamata eredményeit - közölte a felügyelet.
Fáradságos és drága mulatság Magyarországon egy lakáshitel kiváltása, de észszerű időzítés és bankválasztás esetén 1-2 év alatt megtérülhet a hiteladós számára. A piaci kamatok csökkenésének köszönhetően a Portfolio becslése szerint a lakáshitelek több mint 10%-ánál érdemes már elgondolkozni a hitelkiváltáson. Az új lakáshitelek kamatának további csökkenésével és a kamatstop – jelen állás szerint június végén várható – kivezetésével ez az arány akár 30% közelébe emelkedhet. Előnyei ellenére nagyon nem össznépi sport a lakáshitelek kiváltása Magyarországon.
Péntek reggel publikálja a KSH a decemberi inflációs adatot, amiből egyben a 2023-as éves átlagos inflációt is ki lehet majd számítani. A Portfolionak nyilatkozó elemzők 6 százalék körüli adatot várnak, januárban pedig jöhet az újabb lélektani határ áttörése, a szakértők szerint 5 százalék alá süllyedhet az áremelkedés üteme. Az igazi kérdés majd az lehet, hogy onnan tud-e még érdemben tovább csökkenni az éves ráta az év végéig.
Az MNB pénteken közzétett adatai szerint meglepően sok, 67 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel novemberben a magyar lakosság, ami 35%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. 18 hónappal korábban fordult elő utoljára olyan, hogy nőtt volna év/év alapon a lakáshitelek új kihelyezése.
Az önkéntes THM-plafon és a CSOK-változások miatt előrehozott lakáskereslet mellett mintha az általános gazdasági környezet javulása is látszana már a novemberi hitel- és betéti statisztikákon. 18 hónap után először fordult elő, hogy év/év alapon nőtt a lakáshitelek új kihelyezése, masszívan pozitív volt a nettó vállalati hitelfelvétel, és még a lakossági betétek is rég látott mértékben bővültek. Az MNB pénteken reggel közzétett adataiból szemezgettünk.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
