Az európai országok villamosenergia-ellátása számos kihívással néz szembe, mint például a szén-dioxid-semlegesség elérése, az emelkedő árak kezelése, a fosszilis tüzelőanyagoktól és azok importjától való függőség csökkentése. E célok elérése érdekében valamennyi európai ország villamosenergia-rendszerének jelentős változásokon kell átesnie, figyelembe véve a műszaki, környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi célkitűzéseket. Legújabb szimulációink különböző erőművi portfóliók és villamosenergia-fogyasztási forgatókönyvek órás felbontású elemzésével meghatározó fontosságú adatokat szolgáltatnak ehhez az átalakuláshoz. Az elemzések középpontjában az atomenergia és az időjárásfüggő megújulók együttműködése áll, valamint az akkumulátoros villamosenergia-tárolás lehetséges szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben.
Már több mint 5000 nyertes van a Napenergia Plusz Programban – hívta fel hétfői Facebook-posztjában a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist vasárnapi különkiadása. A műsornak egyetlen témája volt: az ipari méretű napelemes és szélenergiás beruházásokkal kapcsolatos befektetési lehetőségek változásáról szólt. Arról, hogy mi minden következik egy tízoldalas excel táblázatból, abból az adatbázisból, amit április elején a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) publikált. A témáról Kovács Leventét, az Ernst & Young - Parthenon energetikai elemzőjét kérdeztük.
A lakossági napelemes pályázatokban működő jelenlegi finanszírozási modellel kapcsolatban fogalmazta meg aggályait Szolnoki Balázs Ádám, a MANAP iparági egyesület elnöke az energiaügyi miniszternek írt levelében. A szervezet egyenesen úgy véli: ez a pályázati kifizetési modell tönkreteszi a magyar napelemes kisvállalkozásokat.
Németországban és Ausztriában az utóbbi időben egyre inkább elterjedtek az erkélyekre felszerelhető napelemek, Magyarországon azonban jogi szabályozás hiányában tilos a használatuk, pedig nagy igény lenne rájuk. Bécs város nemzetközi irodájának sajtóreferense azt mondta az InfoRádióban, hogy azért ennyire népszerűek ezek a kiserőművek, mert fedezik a saját fogyasztást.
A klímaváltozás és a Föld dinamikusan növekedő népessége olyan új környezetet teremt, amelyben minden egyes embernek és vállalatnak változtatnia kell korábbi szokásain. A globális léptékű kihívások kezelésében, az európai energiaátmenetben és a radikális CO2 kibocsátás-csökkentésben az energetikai vállalatokra különösen nagy szerep hárul, de a technológiai fejlesztések, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia segíthet eredményes válaszokat adni a feladatokra. A Schneider Electric klímavédelmi törekvéseiben Magyarországnak is kulcsszerep jut, a hamarosan termelésbe álló új dunavecsei okosgyárban a világon egyedülálló termékek készülnek majd. A Portfolio Peter Herwecket, a Schneider Electric globális ügyvezetőjét kérdezte az energetikában tapasztalható paradigmaváltásról, mesterséges intelligenciáról és azokról a civilizációs kihívásokról, amelyekre egy energetikai vállalat hatékony válaszokat adhat.
Jelentős igény mutatkozik a magyar háztartások részéről arra, hogy Németországhoz hasonlóan itthon is legálisan lehessen erkélynapelemet telepíteni - erre utal a Másfélfok 2023 november-decemberében végzett saját online kérdőíves kutatásának a portál cikkében ismertetett eredménye. E szerint a megkérdezett háztartások közel négyötödét (78%-át) érdekelné a rendszer, ha annak használata csak ingyenes bejelentéshez lenne kötve, de a válaszadóknak akkor is több, mint fele (56,3%) érdeklődne, ha az erkélynapelem használatának engedélyeztetés lenne a feltétele.
Még az idén pályázatot ír ki a kormány azok számára, akik korábban az éves szaldó elszámolási rendszerben telepítettek háztartási méretű kiserőművet (napelemet), ám idéntől kezdve elkezdenek kipörögni a tízéves szaldós időszakból, hogy ők is fel tudjanak szerelni energiatárolót, és így hatékonyabban használhatják fel az általuk megtermelt áramot – jelentette be a Mandinernek adott interjúban Lantos Csaba. Ez egyelőre csak néhány ezer családot érint, aztán lesz egy komoly felfutás a következő évektől kezdve. Az energiaügyi miniszter emellett megerősítette a Portfolio azon minapi értesülését, hogy csak a Kisalföldön épülhetnek új szélerőművek, amelyek betáplálnak a hálózatba. A fenntarthatóság és az ezt szolgáló technológiai megoldások részletesen szóba kerülnek a Portfolio április 24-i Sustainable Tech konferenciáján, amelyről részletek itt érhetők el.
Annak ellenére, hogy folyamatosan azt mondják nekünk, hogy a nap- és a szélenergia a villamos energia legolcsóbb formája, a kormányoknak világszerte 1,8 ezer milliárd dollárt kellett költeniük tavaly a zöld átmenetre. „A szél és a napenergia már most is jelentősen olcsóbb, mint a szén és az olaj” – egyszerűen így igazolja Joe Biden amerikai elnök a zöld támogatásokra fordított több száz milliárd dollárt. Valójában az az érvelés, hogy a szél- és napenergia a legolcsóbb, a zöld lobbisták, aktivisták és politikusok által világszerte használt kifejezés. Sajnos, ahogy az 1,8 ezer milliárd dolláros árcédula is mutatja, ez az állítás erősen megtévesztő.
Az új technológiák és megoldások számos lehetőséget kínálnak a vállalatoknak arra, hogy akár energiaközösségekbe tömörülve, akár PPA-konstrukcióval és egyéb mérőórán túli megoldásokkal a megújulóenergia-ellátásukat növelve javítsák energiamenedzsmentjük hatékonyságát. Az elmúlt évek jelentős előrelépést hoztak, azonban számos kihívás és további megoldandó feladat is mutatkozik e tekintetben - hangzott el a Portfolio 2024-es Vállalati Energiamenedzsment konferenciájának záró panelbeszélgetésében (Szabad a pálya a mérőn túl – A megújuló energiatermelés lehetőségei, korlátai, az energiaközösségek felértékelődő szerepe).
A Portfolio által szervezett Vállalati Energiamenedzsment 2024 konferencián adott elő Tihanyi Gábor, az E.ON Energiamegoldások zöld energiával foglalkozó szakterületének vezetője. Tihanyi a hosszú távú energiastratégia fontosságáról beszélt, azon belül a megújuló energiatermelés fejlődését és finanszírozhatóságát elősegíteni hivatott PPA-szerződésekről mondott el fontos részleteket.
A BMW Group Gyár Debrecen és az E.ON Hungária Csoport együttműködésében 50 hektárnyi napelempark létesítéséről írtak alá szerződést a két cég vezetői szerdán, a gyár kommunikációs központjában.
A tavaly ősszel nyilvántartásba vett egyik első magyar energiaközösség egy új felhívásban elsősorban jelentős villamosenergia-fogyasztással (KIF III. tarifa, idősoros elszámolás) rendelkező intézményeket keres napelemrendszer telepítésére – derült ki a Magyar Természetvédők Szövetsége keddi közleményéből, amely több civil szervezet mellett alapító tagja volt az energiaközösségnek. Az energiaközösségek felértékelődő szerepéről is szó lesz a Portfolio most csütörtöki, április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Az Egyesült Államok kész szankciókkal sújtani a kínai bankokat és vállalatokat, ha azok segítséget nyújtanak az orosz fegyveres erőknek az ukrajnai invázióhoz - közölte Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a CNBC beszámolója szerint.
A magyar kormány 140 millió euró (54,5 milliárd forint) értékben támogat infrastrukturális és energetikai projekteket a boszniai Szerb Köztársaságban, beleértve hulladékgazdálkodási programokat és megújuló energiaforrásokra épülő parkokat, amelyeket a Veolia, az MVM és az Alteo vállalatok valósítanak meg, miközben Orbán Viktor miniszterelnök a régió gazdasági növekedésének támogatását ígéri.
Kialakult a végleges szakmai program a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment 2024 című konferenciáján, amely iránt óriási az érdeklődés, és telt házat hirdetünk. Jelentkezzen a várólistánkra itt! Az eseményen az Európai Bizottság Energiapiaci Főigazgatóságának egyik rangos szakértője, és a magyar Energiaügyi Minisztérium államtitkára is előad.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Közel egyhavi csúcson a magyar fizetőeszköz az euróval szembne.
Közzétette számait a Duna House.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?