Dr. Hegedűs László gondolt egyet, s megtréfálta a Portfolio.hu nyugdíj-vitájának olvasóit. Tette ezt Kertész Krisztián konklúziója ürügyén, mely maga is egy (közgazdasági) tréfa, de erről majd máskor. Kertész Krisztián cikkében arra a következtetésre jutott, hogy az állami nyugdíjrendszer csak rossz, alacsony hatékonyságú lehet. Hite szerint dr. Hegedűs is ugyanerre a következtetésre jutott, csak más módon.
Dr. Hegedüs László, Mérnök-közgazdász, az MKB nyugdíjpénztár gyógyszeripari tagozatának vezetője jutatta el szerkesztőségünkhöz Kertész Krisztián állami nyugdíjrendszerről alkotott véleményére megfogalmazott reakcióját.
A közelmúlt piaci, és szabályozási eseményei jelentős, és egyes esetben bizonytalan kimenetelű változásokat eredményeznek a nyugdíjpénztárak piacán. A várható változásokról, és az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár befektetési politikájának módosításairól Fórizs Sándor, az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár elnöke tartott prezentációt.
Az alábbiakban dr. Matits Ágnes, aktuárius szaktanácsadó oldalainkon futó nyugdíjvitához való hozzászólását tesszük közzé - szokásainkhoz híven - változatlan formában.
Kertész Krisztián gazdaságpolitika szakirányos végzős Ph.D. hallgató, az MSZP Ésszerűség és Felelősség Platformjának elnöke a nyugdíjrendszerekben található piaci és kormányzati tökéletlenségeket elemezi az alábbi írásban. A megállapítások a mikroökonómiai tökéletes/tökéletlen piac elméleti hátteréből, illetve a kormányzati beavatkozások által generált piaci kudarcok elméleti rendszeréből következnek. A cikk áttekinti a tiszta piaci megoldást is, (azaz amikor nincs állami beavatkozás), és a három nagy nyugdíjrendszeri megoldást is. A végkövetkeztetés valószínüleg sokak számára meglepő: az állam mindenféle nyugdíjrendszere jobban torzít a viszonyokon, és jobban eltávolítja a gazdaságot a Pareto-hatékony egyensúlytól, mintha egyáltalán nem lenne semmilyen nyugdíjrendszer, csak egyéni öngondoskodás és mellette rászorultságelvű öregségi létminimum-nyugdíj.
Mind a magán-, mind pedig az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonában csúcsra emelkedett a részvény állomány aránya az idei esztendő második negyedévének végén - derül ki a PSZÁF legfrissebb statisztikai adataiból. Az állampapírpiaci dominancia azonban továbbra is töretlen.
Fehér Csaba megítélése szerint a lelkesedés indokolatlan, bevezetésével nem orvosolhatók a magyar nyugellátó rendszer problémái, a hozzá fűzött remények nagy része illúzió, esetleges megvalósítása pedig olyan gazdaságpolitikai, politikai és technikai követelményeket támasztana, aminek a jelen és jövő magyar kormányai megfelelni nem tudnának. Az én megítélésem szerint viszont mindennek az ellenkezője igaz, s itt a lehetőség, hogy pont kerülhessen a történet végére, ha már 1997-ben nem került, bár, őszintén megvallva, akkor még senki nem rendelkezett azzal a tudással, hogy mint lehet a történet végére pontot tenni.
Nem áll meg a nyugdíjvita. Az alábbiakban Dr.Farkas András, az Aviva Életbiztosító Zrt. alapító általános vezérigazgató-helyettese, fejti ki magánvéleményét. Az írást változtatás nélkül tesszük közzé.
Egy év és két hónap. Ennyi idő telt el a kormányzat által publikált két, nyugdíj kiadásokat összesítő, tervszámokat tartalmazó táblázat megjelenése között. 2005. júliusában a Nyugdíjstratégiai jelentés (2004-2008 konvergencia programja alapján), míg idén szeptemberben a frissített konvergencia program tartalmazza a nyugdíj kiadásokra vonatkozó stratégia tervszámokat 2050-ig. A két táblázat összevetése - a helyenként nehézkes összehasonlíthatóság ellenére - érdekes tanulságokat tartalmaz.
A portfolio.hu oldalain az elmúlt időszakban ismét fellángolt a nyugdíjreform vitája, melynek következő részeként az alábbiakban egy nyugdíj- és egészségbiztosítással kapcsolatos írást teszünk közzé. Jelen anyag ellenére azonban továbbra is alapvetően a nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatos szakértői hozzászólásokat várunk.
Dr. Hegedüs László, Mérnök-közgazdász, az MKB nyugdíjpénztár gyógyszeripari tagozatának vezetője jutatta el szerkesztőségünkhöz a tegnapi Este című műsorban, Hamecz István MNB ügyvezető igazgató és Holtzer Péter (OTP Alapkezelő igazgatóságának elnöke) által képviselt véleményekre megfogalmazott reakcióját.
Hamecz-Holtzer vélemény:
Ez már rég nem nyugdíjbiztosítás
A szabad véleményalkotást tiszteletben tartva a Portfolio.hu az írás közreadása mellett felhívja a figyelmet, hogy az alábbiakban megfogalmazott kérdések nem egy esetben a téma olyan mélységét (vagy részletezettségét) érinti, melyre a tegnapi TV műsor adottságai (elsősorban idő) mellett eleve lehetetlen lett volna válaszolni.
2012-től a nemzeti össztermék 5%-át elérő hiányt is generálhat a nyugdíjrendszer, ha nem történik változás a jelenlegi struktúrához képest - mondta Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója tegnap az Estében. Holtzer Péter, az OTP Alapkezelő igazgatóságának elnöke - aki szintén a műsor vendége volt - a probléma gyökerét nem annyira a demográfiai helyzetben, mint a foglalkoztatottak illetve járulékot fizetők alacsony számában látja. Becslések szerint kb. egy millió olyan munkavállaló van, aki nem fizet járulékot, de ez indokolt lenne. A megoldást több fronton kell keresni. Egyrész ösztönözni kellene a minél későbbi nyugdíjbavonulást, emelni kellene a nyugdíjkorhatárt, de emellett más eszközökkel is növelni kellene az aktivitási rátát, a járulékfizetési hajlandóságot, a rokkantsági feltételeket pedig szigorítani kellene.
A szerző, Fehér Csaba a Világbank közgazdásza. A Portfolio.hu hasábjain zajló nyugdíjvita kezdeményezője, Holtzer Péter szerint "ezzel az írással a vita rendkívül fontos fázisába ért. Ezért javaslom, hogy a vitát követő, értő közönség szánja rá idejét és energiáját a következő oldalak figyelmes elolvasására, mivel mind az eddigi hozzászólások, mind a várható további vélemények számára igen jó referenciapontul szolgálhat."
Folytatódik a portfolio.hu hasábjain májusban Holtzer Péter által elindított nyugdíjvita. Az alábbiakban dr. Hegedűs László véleményét tesszük közzé, aki személyesen vett részt az egyik pénztár megalakításában, s évekig a pénztár igazgatósági tagja is volt.
Miközben a Portfolio.hu virtuális hasábjain megjelenő szakértői publikációk is jelzik, hogy a hazai nyugdíjrendszer számos válság tényezővel küzd, addig az Állami Számvevőszék egy közelmúltban publikált jelentése arra mutat rá, hogy még a korábban meghatározott szabályozói munka is lemaradásban van a tervekhez képest. A 2009-től és 2013-tól életbe léptetni tervezett változások jogszabályi környezete nem tisztázott több ponton, így jelenlegi formájában nyugdíjrendszerünk szabályozása már középtávon sem alkalmazható. A legnagyobb hiányosságok talán a korkedvezményes nyugdíjazás szabályozásában lelhetők fel, ahol a jelenleg érvényben lévő rendszer 2007. január 1-től már nem alkalmazható, az új előírások pedig még nem születtek meg.
Az idő megállíthatatlanul halad. Ezen távolról sem új keletű tény azonban a szigorúan negatív demográfiai trenddel párosulva a jelenlegi nyugdíjellátási rendszerek mellett hosszú távon elkerülhetetlen változásokat generál a fejlett államok eladósodottságában. Az időskori és egészségügyi ellátás reformja nélkül a Standard & Poor’s egyik legfrissebb elemzése szerint a világ fejlett 32 tagállama közül 29 spekulatív besorolásba fog átkerülni 2050-re. Magyarország - mint a vizsgált mintában az egyik egyébként is leggyengébb fiskális bázissal rendelkező ország - 2020-ra kaphat spekulatív minősítést. Az S&P elemzői szerint a 2050-ig számított fedezetlen nyugdíjadósság hazánkban a 2. legnagyobb az elemzés tárgyát képező fejlett államok között, de a minket megelőző Japán legalább azzal indokolhatja a helyzetét, hogy náluk a legmagasabb a várható élettartam a világon. A jóléti intézményrendszerek reformja tehát (választási időszakok 14-15-16. havi nyugdíjígéreteit leszámítva) elkerülhetetlen. Némi lelki támaszt jelenthet a feltehetően távolról sem fájdalom mentes folyamatban, hogy gyakorlatilag az összes fejlett országban át kell esni ezen a területen egy jelentősebb kiigazításon. Az S&P szakértői szerint az általuk kidolgozott szimulációkban megjelenő extrém mértékű államadóságok nem fognak a valóságban is bekövetkezni, mivel a történelmi példák alapján a legtöbb kormányzat racionális lépésekkel reagál az eladósodottság szélsőséges növekedése esetén.
Többévi mulasztás után az új szocialista-liberális kormánynak végre szembe kellett néznie a helyzettel, hogy a költségvetési kiadások elszakadtak a költségvetési bevételektől, 2006-ban a hiány - erős évközi megszorítások után is - a GDP 8%-a lesz. Mivel a teljes költségvetési kiadásoknak több mint 1/4-e nyugdíjkiadás, és a nyugdíjkassza hiánya a GDP-nek kb. 2%-a, logikusnak tűnhet a gondolat, hogy meg kell reformálni a nyugdíjrendszert. Hosszú távon még súlyosabbnak látszik a helyzet: népesség öregedése tovább folytatódik, azaz az egy dolgozóra jutó időskorúak száma még sokkal nagyobbra megnő.
Tekintettel arra, hogy a pénztártagok által fizetett díjak a pénztárválasztásnál, illetve a pénztárak közötti esetleges átlépési döntésnél kiemelt jelentőséggel bírnak, a Felügyelet elemzési jelleggel áttekintette az egyes nyugdíjpénztárak díjstruktúráját.
Az alábbiakban a PSZÁF tanulmányt teljes terjedelemben közöljük.
Egy külföldi tanulmány megvizsgálta, hogy az emberek milyen szempontok alapján választanak bankot. Először természetesen mindenki a költségek, kamatok, pénzügyi kondíciók dominanciájára gondolna, ám a tanulmány bemutatta, hogy ezek a szempontok csak másodlagosak.
Az alábbiakban a PSZÁF júniusi hírlevelében megjelent írást közöljük teljes terjedelemben.
A Gyurcsány-csomag kapcsán összeállított "pénzügyi saláta törvényben" a magánnyugdíjpénztárakat érintő legfontosabb változás, hogy minden pénztár köteles lesz három különböző portfóliót kínálni tagjainak, mely a "történelmileg" kialakult állampapír túlsúlyt kissé megtörve minden bizonnyal a részvények súlyának növekedéséhez vezet. Korábbi írásunkban rövid távon 120 mrd Ft körüli részvény befektetéssel számoltunk a pénztárak részéről, melyet évi kb. 30 mrd Ft-os addicionális kereslet egészíthet ki az éves befizetések kapcsán.
A hazai magánnyugdíjpénztárak összesített vagyonát, valamint tagjainak korfáját elemezve azonban számításaink szerint a fenti összegek akár a 170, illetve 70 mrd Ft-ot is elérhetik.
Még a héten megszületik a döntés a spot Ethereum ETF-ekről, a piac pesszimista. Nehéz nem politikai munkát látni... 
Megjelent az MNB Lakáspiaci jelentésének legfrissebb, 2024. májusi kiadványa. A dokumentumban a jegybank többek között...
Alig van európai szereplő a világ legfejlettebb startupvárosai közt, de legalább a leggyorsabban fejlődő ökoszisztémák...
Az Európai Unió Bírósága arról döntött (C-746/22), hogy nem felel meg az Európai Unió joggyakorlatának az a magyar... 
Megjelent idehaza Carl Menger A közgazdaságtan alapelvei című 1871-es klasszikus műve. Tolle, lege!
Nemrég írtam a Solventumról, levált az MMM-ről és áprilisban a tőzsdére ment. Minden MMM részvényes a 4 részvénye...
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
