Az idén májusban beterjesztett, majd júliusban megszavazott 2024-es költségvetés egyre kevésbé tükrözi a magyar valóságot. A sokadszorra felborult 2023-as költségvetés ugyanis megpecsételi a jövő évi büdzsé bázisát: rosszabb makrogazdasági pálya, elmaradó áfabevételek, magasabb nyugdíj- és kamatkiadások. Mindezek következtében szinte biztosra vehető, hogy ezen paraméterek mellett a 2,9%-os hiánycélt a kormány nem tudja teljesíteni.
Csak novemberben 586,7 milliárd forintos hiányt halmozott fel a központi költségvetés, ami annak fényében különösen ijesztő, hogy a novemberi egyenleget már javította az MVM 309 milliárd forintos extra befizetése. Ezzel az első 11 hónapban már 4000 milliárd forint fölé emelkedett a kumulált deficit összege. Ez azt is jelenti, hogy a kormány az eredeti hiánycélját már rég meghaladta, de az októberben megemelt új hiányterv teljesítésével is egyre nehezebb dolga van.
Új kormányzati döntéshozó fórum alakul a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásért - jelentette be kedd késő este a Pénzügyminisztérium. Azt is kiemelte: a kormány egyik elsődleges célja, hogy felgyorsítsa az egyensúlyi mutatók javítását, a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését. Ennek érdekében új munkacsoport alakul. Közben a kormány feladataiban és szerkezetében is történik változás, és ezek közül a lényegi épp Varga Mihály pénzügyminisztert érinti: december 7-től már nem ő vezeti a Gazdasági Kabinetet, hanem Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
Péntek délelőtt sajtótájékoztatón mutatta be a költségvetés 2024-es finanszírozási tervét Varga Mihály pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A miniszter kiemelte, hogy a kormány kitart a 2,9 százalékos, törvényben rögzített hiánycél mellett, egelőre nem látják szükségesnek a költségvetés módosítását ennek érdekében. Az adósságkezelő vezérigazgatója bejelentette, hogy teljesen új lakossági termékekkel is készülnek piacra lépni 2024-ben.
Kedden 8:30-kor vette kezdetét Varga Mihály pénzügyminiszter meghallgatása a parlament költségvetési bizottságában. A tárcavezető felvezető beszédében azt hangoztatta, hogy az idei költségvetési hiánycélt külső okok miatt kellett emelni. Kiemelte továbbá, hogy a kamatemelések miatt jelentősen megemelkedtek az állam kamatkiadásai. Egy képviselői kérdésre adott válaszában leszögezte, hogy a kormány nem nyúl a PMÁP visszaváltásának kondícióihoz. Elmondása szerint a 2024-es hiánycélt a kormány nem kívánja emelni, annak a kérdése leghamarabb jövő februárban kerülhet a kormány asztalára.
A Pénzügyminisztérium által – számos szakmai szervezet bevonásával – létrehozott, az adózás egyszerűsítését célzó munkacsoport a jövedelemadó- és járulékszabályok, köztük az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályok további egyszerűsítését tűzte ki célul. Bár a munkacsoport erre vonatkozó javaslatai a tervek szerint 2025-től lépnének hatályba, azokat már a 2023-as adótörvények tervezete is tartalmazta. Az érdekképviseletek kérésére további egyeztetések lefolytatása érdekében a javaslat végül kikerült az elfogadott törvényből. Az alábbiakban bemutatjuk a javaslat fő elemeit és a mögöttük álló megfontolásokat, illetve rámutatunk a sajtóban megjelent egyes interpretációk tévedéseire.
Már tárgyalja a parlament a Pénzügyminisztérium legújabb adócsomagját, amely számos fontos változást hoz az egyéni vállalkozók számára, például törvényileg már nem úgy kezelik őket, mintha cégek lennének. A csak melléktevékenységként egyéni vállalkozást folytatók adóalapja a jövedelem 89 százaléka lenne a költségként el nem számolható szociális hozzájárulási adó miatt, cserébe szja-kedvezményeket is igénybe vehetnek majd. Változások jönnek az átalányadózásnál és az adótartozások nyilvántartásában is – ismertette a Portfolio-val Kiss Helga, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója.
Megjelent a költségvetés első tíz hónapjának egyenlege. Ez alapján pedig nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nehéz helyzetbe került, még a megemelt új idei hiánycél teljesítésének ügyében is. Költségvetési gyorsértékelése az előzetes adatok megjelenése után.
Kedd éjszaka derült ki, hogy a kormány a közel 200 oldalas jövő évi adócsomagjába egy áfacsökkentést is elrejtett. Az RTL az ezzel foglalkozó szerdai riportjában szólaltatta meg az illetékes Pénzügyminisztériumot.
A Pénzügyminisztérium ma nyújtja be az Országgyűlésnek a jövő évi adótörvényeket. A különadók esetében egy tételt kivezetnek, egyet pedig egy újabb évre felfüggesztenek – derül ki a tárca közleményéből.
Nem állt még helyre az általános forgalmi adóból származó bevételek körül a rend, szeptemberben az előző évhez képest csupán 1,9 százalékkal nőttek a nettó áfabevételek - derül ki a költségvetés részletes havi statisztikáiból. Szintén nagyon érdekes, hogy nagyon megugrottak a kilencedik hónapban a központi költségvetés kiadásai.
Az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtott szeptemberben a költségvetés, ugyanis a Pénzügyminisztérium előzetes tájékoztatása szerint 33,7 milliárd forintos többlet jött össze. A részletes adatokat egyelőre nem ismerjük, de az látható, hogy szeptemberben alig volt kiadása a költségvetésnek a rezsicsökkentés működtetésével kapcsolatban. Összességében a minimális többlet jól jön a látványos elcsúszásban lévő költségvetés számára, azonban ettől még nem változik meg az alapvető összkép, ami összességében nagyon negatív.
Kedd reggel közleménnyel jelentkezett a Pénzügyminisztérium, melyben bejelentette, hogy a 2023-as hiánycélt 5,2%-ra módosították. A közleményben azt hangoztatja a tárca, hogy ez 1 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi deficitnél, ugyanakkor azt nem említi meg a minisztérium, hogy ez 1,3 százalékponttal magasabb az eredeti idei célnál.
Magyarország a kínai befektetések egyik kiemelt célpontjává vált az elmúlt években, amely a következő évek gazdasági teljesítményét is növeli – jelentette ki Varga Mihály, miután a Kína legnagyobb vállalatcsoportjai közé tartozó China Merchants Group, a Sinotrans, valamint a CECZ Csoport vezetőit fogadta. A pénzügyminiszter kiemelte: olyan újabb logisztikai beruházásokról is tárgyaltak, amelyekkel Magyarország a kínai export-import áruk regionális légi elosztó központjává válhat.
Augusztusban 358,4 milliárd forintos hiányt halmozott fel a költségvetés, ami gyűjtésünk szerint a legmagasabb nyolcadik havi deficit az adatok rendelkezésre állása óta. A friss adat is megerősíti korábbi véleményünket a büdzsé idei helyzetéről: az elcsúszás biztosra vehető, a helyzet korrekcióért kiált. Tulajdonképpen az első nyolc hónap alatt teljesült az egész évre tervezett pénzforgalmi hiánycél.
Augusztus 31-i hatállyal megszűnt Balogh Lászlónak, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárának a megbízatása.
A magyar gazdaság az év második felében visszatér a növekedési pályára, jövőre ismét uniós átlag felett teljesíthet – olvasható a Pénzügyminisztérium szerdai közleményében azt követően, hogy a várakozásokkal ellentétben a második negyedévben is zsugorodott a gazdaság teljesítménye. A kormány szerint a gazdaság alapjai stabilak: a foglalkoztatottság továbbra is rekordszinten, a munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban, a mezőgazdaság és a külkereskedelem teljesítménye erős, az inflációt csökkenő pályára állították. Bár Magyarország továbbra sem kapta meg a neki járó helyreállítási forrásokat, a magyar gazdaság teljesítménye 4%-kal haladja meg a járvány előtti szintet, miközben az uniós átlag 3,1%.
Kilenc éve a legalacsonyabb, mindössze 44,3 milliárd forintos költségvetési hiány alakult ki idén júliusban, de mégsem emelte ki ezt a jó hírt közleményében a Pénzügyminisztérium. Ez nem véletlen, mert az első héthavi deficit az éves hiánycél 86,5%-ára hízott, így nem is hangsúlyozza a tárca, hogy tartható a hiánycél. Varga Mihály tárcavezető a minap azt vázolta, hogy szeptemberben vizsgálják felül az idei költségvetés helyzetét és ha szükséges, akkor beavatkozik a kormány. A jelek szerint egyre inkább indokolt lehet ez a beavatkozás.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével egyeztetett, és Parragh Lászlóval azt közölte, hogy a kormány további adókönnyítést és adócsökkentést is tervez a jövő évre.
Magyarország közzétette a megújított Zöld Kötvény Keretprogramját – közölte az Államadósság Kezelő Központ, amelyben azt is kiemelte, hogy a keretprogramban hangsúlyosan figyelembe vették az új uniós irányelveket, szabványokat, illetve a friss japán és kínai irányelveket is. Az anyag egyúttal rögzíti: „a megújult Zöld Kötvény Keretprogram biztosítja, hogy a jövőbeni zöld kötvény-kibocsátások vagy rábocsátások összhangban legyenek a legjobb piaci gyakorlattal és a befektetők szigorodó elvárásaival. Magyarország célja, hogy a kitűzött klímacélok megvalósításához hatékonyan vonjon be forrást a kötvények segítségével.”
A kínai köztévének nyilatkozott a miniszterelnök.
Az orosz-ukrán háború hírei percről percre.
Hét települést nevezett meg az ukrán elnök.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Minden ötödik vásárló ezt a kategóriát keresi.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
