Olaszország újjászületése névvel nagyszabású reformprogram indítását jelentette be Giuseppe Conte miniszterelnök az ország belső és külső határnyitása napján, amelyet a koronavírus-járvány utáni újraindulás napjának nevezett szerda esti sajtótájékoztatóján, Rómában.
Szlovákiában holnap parlamenti választást tartanak, és egyelőre megjósolhatatlan, hogy milyen összetételű lesz a kormány. Az új kabinetnek rögtön nehézségekkel kell szembenéznie: a szlovák gazdaság növekedési kilátásai rövid távon romlottak, hosszú távon pedig a strukturális reformok hiánya képezhet akadályt a fejlődés előtt. A gazdaság szerkezete extrém módon egészségtelen: az egyenlőtlenség kirívó, a túlságosan nyílt gazdaság pedig fokozottan ki van téve a külső sokkoknak. Szlovákia potenciális GDP-növekedése 3%, ezt a szintet pedig csak a humántőkébe, a kutatásfejlesztésbe történő beruházásokkal lehetne áttörni. Erre eddig sem volt politikai akarat, az új kormány pedig vélhetően annyira heterogén lesz, hogy esélye sem lesz átfogó reformokat véghezvinni.
Ismét több százezren tiltakoztak csütörtökön mintegy nyolcvan francia városban a tervezett nyugdíjreform ellen a szakszervezetek által meghirdetett negyedik országos tiltakozónapon, miközben 36. napja folytatódott a vasúti és a párizsi tömegközlekedési sztrájk is.
Kilenc tagállam, köztük Magyarország ellenszavazata mellett jóváhagyta csütörtökön a nagyköveti Tanács az első mobilitási csomagról kötött előzetes intézményközi megállapodást, ami a közúti fuvarozás szabályait szigorítja és a kiküldött munkavállalókra vonatkozó előírásokat alkalmazza a fuvarozási szektorra. A sofőröknek 3-4 hetente, a járműveknek pedig 8 hetente kötelező lesz visszatérni a telephely szerinti országba.
Szükséges előkészíteni az euró reformját és egy Maastricht 2.0 szerződést - írja Matolcsy György, az MNB elnöke a novekedes.hu-n megjelent cikkében. Szerinte az Unió vezetői már nem kényszerülnek válságkezelésre, így a következő krízis előtt itt az idő elvégezni az eurózóna működésének felülvizsgálatát. Matolcsy úgy értékelte az euró elmúlt 20 évét, hogy két eltérő évtizedet tudhat maga mögött: egy többnyire sikereset és egy inkább kudarcokkal telit.
Kétéves alkudozás után bejelentette csütörtökön az Eurócsoport elnöke (képünkön), hogy megszületett a megállapodás a közös eurózóna költségvetés főbb paramétereiről, amelynek kialakításában a jelek szerint a magyar érdekek egy részét is figyelembe vették. Összességében azonban felemásak a most megszületett alku következményei hazánknak, így talán nem véletlen, hogy most elmaradt a Pénzügyminisztérium közleménye, noha korábban sorozatosan adott ki ilyeneket az egyeztetések különböző fázisaiban a magyar tárca.
Hat éve jelent meg Thomas Piketty Tőke a 21. században című bestsellere, melyet világszerte kétmillió példányban adtak el. A francia közgazdász új könyve csütörtökön jelent meg, a több mint 1200 oldalas mű akár a sikerkönyv folytatásának is tekinthető.
A vállalkozások adminisztrációs terheinek további csökkentésére, az alacsony jövedelműek adóékének csökkentésére lenne szüksége Magyarországnak többek között - állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Going for Growth jelentése. A nemzetközi szervezet szerint szükség lehet komolyabb nyugdíjreformra is, hogy fenntartható maradjon a nyugdíjrendszer.
Üdvözölte Orbán Viktor kedden Emmanuel Macron francia elnök előző nap nyilvánosságra hozott azon kezdeményezését, hogy kezdjenek tárgyalásokat az Európai Unió reformjáról.
A magyar államadósság száz százalékának magyar kézben kell lennie, ez a következő hat évben elérhető - jelentette ki szerdán Matolcsy György, az MNB elnöke. Azt eddig is tudtuk, hogy a kormány kiemelt célja a devizaadósság leépítése és a lakossági finanszírozás erősítése. De hogyan lehet nagyjából 10 ezer milliárd forintnyi adósságot átrendezni? És utána kitiltják a külföldieket a magyar kötvénypiacról? Ha ez megtörténik, akkor gyökeres változást jelentene a magyar adósság szempontjából.
A következő évtizedekben elsősorban a nagy feltörekvő országok lassulása miatt csökken majd a világgazdaság növekedési trendje, miközben a fókusz egyre inkább Ázsia, azon belül is Kína és India felé tolódik majd - állapítják meg 2060-ig szóló kitekintésükben az OECD szakemberei. A gondokon persze lehetne segíteni különböző reformokkal, melyek hatását szintén modellezték. A magyarok számára jó hír, hogy várhatóan fokozatosan zárkózunk majd fel a fejlett gazdaságokhoz a következő negyven évben, ennek üteme azonban elmarad majd a kormány ambiciózus várakozásaitól.
A négy héttel ezelőtt bejelentett 2021-2027-es uniós költségvetési számoknak ma újabb részleteit bontotta ki az Európai Bizottság és kiderült: mindössze 2,16 milliárd eurót ajánl fel azoknak a tagállamoknak ösztönzőként, amelyek komolyan elgondolkodnak az euró bevezetésén. Mivel a svédeknél hosszabb távon sem valószínű a pénzcsere, így a kereten hét tagállam osztozhat a következő években és a bolgár-román-horvát hármas esélyes is, hogy él majd vele. Ha Magyarország is a pénzcsere mellett döntene, a lakosságszáma arányában közel 0,2 milliárd euróra számíthatna, ami nem tűnik vonzó "cukorkának". Közben azonban a pénzcsere ígérete nélkül is kaphat akár 0,4 milliárd eurót is a strukturális reformok itthoni levezénylésére.
A Portfolio múlt heti hitelezési konferenciája után újabb üzeneteket fogalmazott meg a Reutersnek adott ma délutáni interjúban Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, miszerint az EKB szigorítása előtt az MNB sem valószínű, hogy kamatot emel, hiszen nincs oka aggódni az inflációs kilátások és a magyar ingatlanár boom miatt sem.
Az Európai Bizottság az elmúlt huszonöt év legátfogóbb terveit mutatta be az EU áfaszabályainak reformjára szerdán, amely csökkentené az áfacsalás lehetőségét, továbbá javítaná, modernizálná és egyszerűsítené az áfarendszert a kormányok és a vállalkozások számára. Arról, hogy az áfacsalások miatt mekkora összegtől esnek el a tagállamok és milyen nagy előrelépést ért el a fehérítés terén Magyarország, alábbi minapi cikkünkben írtunk:
Aláírta pénteken Emmanuel Macron francia államfő a munkajogi reform öt rendeletét az előző napi szakszervezeti és a hétvégére tervezett politikai tiltakozás ellenére.
2017 eddigi fejleményei alapján elmondhatjuk, hogy Európa köszöni szépen, többé-kevésbé jól van: a lezajlott kulcsfontosságú választások a piacok számára megnyugvást hoztak, ami mellett a konjunktúramutatók és a növekedési számok is azt jelzik, hogy kedvező évet fog zárni a gazdaság. Csakhogy eközben számos jel arra mutat, hogy Olaszországban komoly válság lappang, a kilátásokat pedig tovább rontja, hogy náluk is erősödik a populizmus. Bár az előrehozott választások esélye elszállt, tavasszal így is, úgy is új parlamentet kell választani, ami borítékolhatóan felbolygatja majd a pénzügyi piacokat, sőt, szélsőséges esetben akár bajt is hozhat Európára.
Nincs egyetértés a kormányon belül a kilencosztályos általános iskola bevezetésének szükségességéről és ha lesz is egyetértés a reform szükségességéről, akkor is csak később valósulhat meg - értesült a Magyar Idők.
Az euró elhagyásából egyetlen ország sem profitálna a valutaövezetben, a kormányoknak elsősorban magukat kell hibáztatniuk azért, mert nem oldották meg gazdasági problémáikat - mondta Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke csütörtökön. A szakember a régió országainak is üzent, szerinte a csatlakozással jól jártak az új tagállamok, hiszen a GDP-jük jelentősen emelkedett.