Történelmi távlatban is példa nélküli az, hogy Magyarország kénytelen kukoricát importálni saját szükségletei kielégítésére, mert a hazai termés nem fedezi a belső igényeket. A tengeri betakarítása még ezt követően zajlik, de a becslések szerint akár 2 millió tonna is hiányozhat a hazai piacról, miközben Magyarország hagyományosan nagy kukoricatermelőnek és exportőrnek számít. A megoldást az import jelentheti, elsősorban Ukrajna felől, amely várhatóan olcsóbb is lesz, mint a hazai termés.
Egy forró júliusi délutánon másfél percig folyatni a csapot, csak hogy jéghideg vizet kortyolhassunk a kánikulában - kéz a szívre, valószínűleg mindenki legalább egyszer elkövette idén ezt a világ számos országában elképzelhetetlen és felháborodásra okot adó tettet, és kisebb-nagyobb szégyenérzettel élvezte is a frissítőt. Bármennyire is elképzelhetetlen ez még számunkra, de a tiszta ivóvíz egy egyre szűkösebben elérhető luxus világszerte, és ha hinni lehet a kereslet és kínálat jövőbeli drasztikus szétválásának - márpedig miért ne lehetne -, akkor bizony pár éven belül mi is meg fogjuk inni a meleg csapvizet (vagy betesszük a hűtőbe). A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a WWF szerintvilágszerte mintegy 1,1 milliárd ember nem jut jelenleg vízhez, és összesen 2,7 milliárd ember az év legalább egy hónapjában vízhiánnyal küzd - de mégis mi okozta ezt az elképesztő vízhiányt, mitől csökken drasztikusan a kínálat és miért nő nagy mértékben a kereslet? Milyen hatása lehet mindenek a hétköznapjainkra, na meg az egyre tarthatatlanabb energiakrízisre? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ elemzésünkben.
Kínának lehetősége van arra, hogy a tervezettnél több atomreaktort építsen 2025-ig és a jelek szerint hajlandó is lenne az atomenergiában rejlő potenciál nagyobb mértékű kihasználására - írta meg a Bloomberg.
Dzsibutiban kikötött a háború kezdete óta az első Ukrajnából útnak induló gabonaszállítmány, miközben éppen a szárazság és aszály sújtja a kelet-afrikai térséget.
Európa csaknem felét aszály fenyegeti - derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfőn közzétett jelentéséből. A JRC azt írja, hogy augusztus 10-én Európa területének 47 százalékán elérte a figyelmeztetési szintet az aszály mértéke, míg a vizsgált régiók 17 százalékán a teljes riasztási fokozat van érvényben.
Az elmúlt hetekben az Európára nehezedő téli energiaválság veszélye, az orosz-ukrán háború és következményei mellett újdonsült problémával szembesült a kontinens lakossága. A történelmi mértékű aszály a klímaváltozás veszélyeire hívta fel a figyelmet, és az eddig az asztal alá söpört probléma most akkora lendülettel robbant be, hogy több gazdasági szektorban is komoly fennakadásokhoz vezetett, többek között az energetikaiparban és a mezőgazdaságban. Most összeszedtük, milyen környezeti katasztrófák történtek az elmúlt hetekben és azok milyen hatással voltak az élővilágra és az országok gazdaságára.
Kína azt mondja, hogy vegyi anyagokkal generált esővel próbálja majd megvédeni a gabonatermést a rekordméretű szárazságtól, miközben a délnyugati gyárak vasárnap arra vártak, hogy kiderüljön, vajon újabb egy hétre leállítják-e őket a vízenergia előállításához szükséges vízhiány miatt – számol be a hírről a Bloomberg.
Sikerült eloltani a Táborfalva térségében napok óta pusztító tüzet - tájékoztatta a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője szombat este az MTI-t.
A franciaországi Loire folyó új mélypontot ért el, mivel a szárazság kiszárította a mellékfolyóit. A folyó nem csak turisztikai és környezeti szempontból értékes Európának, hiszen a francia villamosenergia-termelés húsz százalékát teszi ki a helyi atomerőművek kapacitása, azonban a vízhűtés hiánya miatt képtelenek a termelés folytatására - írta meg a Reuters.
A brit Thames Water a példátlan időjárási körülményekre hivatkozva a jövő héttől Londonra és a Temze-völgyre kiterjedő ideiglenes vízhasználati tilalmat jelentett be – számol be a hírről a CNBC.
Enyhülhet a német gazdaság lassulásával fenyegető aszály a Rajna térségében, egy szerdán közölt előrejelzés szerint a következő napokban több mint fél méterrel emelkedhet a vízállás Németország legfontosabb vízi szállítási útvonalán.
A következő három forró nap fokozott figyelmet igényel a vízügyes szakemberektől is, de az előrejelzések szerint a hétvégétől mérsékelten javulhat az aszályhelyzet - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerdán
A csapadékhelyzet nem javul hazánkban, csak romlik. Az elszórt záporok kevés esőt és azt is csak kis területre hoznak, így az aszály tovább súlyosbodott. A folytatás sem ígér sok jót, csapadék továbbra is csak alig, elszórt záporok formájában érkezik. Ráadásul újabb hőhullám előtt állunk, mely előre láthatólag csütörtökön tetőzik majd - írja a met.hu.
Nagy területen pusztító villámárvizekkel kell szembenéznie a jövőben a ma történelmi szárazsággal küzdő Kaliforniának, amelyek nagyobb kárt okozhatnak majd, mint egy erős földrengés - állapították meg a Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének pénteki adása. A mai műsor első részében arról lesz szó, hogy van-e esélye a Balatonnál egy olyan kiszáradási eseménynek, amely most a Velencei-tavat sújtja. A témával kapcsolatban Tóth Viktor limnológus, hidrobiológus, a Balatoni Limnológia Kutatóintézet tudományos főmunkatársa volt a Checklist vendége. A szakembert arról is kérdeztük, hogy milyen állapotban van Közép-Európa legnagyobb tava, s mit lehetne tenni a tó még megmaradt természeti örökségét. Műsorunk második részében azzal foglalkoztunk, hogy elkezdtek megérkezni Magyarországra a Magyar Honvédség új Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackjai. Sokan ezt tartják a világ legjobb önjáró tüzérségi rendszerének, amely ráadásul most Ukrajnában élesben is bizonyít. Hazánk honvédségének megújuló képességeiről és az új tarackokról Huszák Dánielt, lapunk Globál rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
Minden korábbinál kisebb lehet a hazai málnatermés idén, egy-két év múlva pedig lehet, hogy csak import- és a kiskertekben termesztett gyümölcshöz juthatunk hozzá – számolt be a Világgazdaság.
1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik - írta az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF) MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
Az idei aszály tanulságai felgyorsíthatják a kukorica visszaszorulását Magyarországon, a hazai tájon valaha teljesen általános tengeri ma már legalább 300-400 ezer hektáron nem termelhető igazán eredményesen – még akkor sem, ha nincs olyan drámai helyzet, mint idén. A hazai szántóföldi termőterület egyelőre 6-8 százalékát kitevő, kukoricatermesztésre mindinkább alkalmatlan terület várhatóan rohamosan nőni fog a következő években a klímaváltozás előrehaladtával. A megoldást rövid távon a búza és részben a napraforgó hangsúlyosabbá válása, hosszabb távon pedig egy Afrikában és Dél-Európa legforróbb részein terjedő, hőségtűrő növény jelentheti.