• Megjelenítés

termelékenység

Hosszú távú gazdasági növekedés, az ökológiai szempontokra egyaránt figyelve

Hosszú távú gazdasági növekedés, az ökológiai szempontokra egyaránt figyelve

Gazdaságtörténeti tapasztalatok szerint a hosszú távú eredményes felzárkózás alapja a termelékenység növelése. A cikksorozat előbbi részeiben foglalkoztunk a munkatermelékenységgel, az innovációs és a digitalizációs hatékonysággal, most a cikksorozat záró részében az ökológiai hatékonyságot tekintjük át. Míg korábban szinte kizárólag a munkatermelékenységet vizsgálták a termelékenységi elemzésekben, addig mára egyértelmű, hogy a környezeti erőforrások korlátai miatt szükséges kiterjeszteni a vizsgálódást az ökológiai hatékonyságra is. Ebből a megfontolásból foglalkozik a Magyar Nemzeti Bank új kiadványában, a Termelékenységi jelentésben a gazdasági fejlődés ökológiai hatásával. Magyarország kedvező helyen áll régiós összehasonlításban az ökológiai hatékonyságban, azonban van tér a további fejlődésre.

A magyar digitális gazdaság helyzete és az új dualitás megjelenése

A magyar digitális gazdaság helyzete és az új dualitás megjelenése

A digitalizáció és az ezáltal gerjesztett technológiai fejlődés új lehetőségeket jelent, de alkalmazkodást is kíván minden gazdasági szereplőtől. A negyedik ipari forradalom vívmányainak kiaknázásával olyan versenyelőny szerezhető, amely tartós termelékenységjavulást eredményezhet, tehát fenntartható módon emeli a jólétet. Ezért az MNB Termelékenységi jelentését bemutató cikksorozatunk 4. részében a magyar gazdaság digitális hatékonyságát vizsgáljuk.

Emelkedő ráfordítások mellett alacsony az innovációs hatékonyság Magyarországon

Emelkedő ráfordítások mellett alacsony az innovációs hatékonyság Magyarországon

Az MNB idén megjelent első Termelékenységi jelentése Magyarország innovációs rendszerének hatékonyságát is vizsgálja. A jegybank elemzői rámutatnak arra, hogy az innovációs célú kiadások emelkedtek Magyarországon, azonban ezek felhasználásának hatékonysága mérséklődött. Különösen a szabadalmazási tevékenységekben, illetve a (hazai) tudásintenzív szolgáltatások használatában rejlenek kiaknázatlan lehetőségek. Az innovációs együttműködések javítása, valamint a külföldi tulajdonú vállalatok fejlesztési tevékenységeinek országhatáron belüli megerősítése is javíthatja a hatékonyságot. Minden fejlesztendő területre nézve kulcsfontosságú, hogy a kkv-k innovációs hajlandósága javuljon.

Kulcs a tartós gazdasági növekedéshez

Kulcs a tartós gazdasági növekedéshez

Gazdaságtörténeti tapasztalatok szerint a hosszú távú eredményes felzárkózás kulcstényezője a termelékenység növelése. Korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások mellett kizárólag ez képes biztosítani a hosszú távú, fenntartható fejlődést egy gazdaság számára. De mi is pontosan az a termelékenység? A termelékenység azt mutatja meg, hogy egységnyi erőforrás felhasználásával mennyi hasznos eredményt tudunk létrehozni. A Magyar Nemzeti Bank új kiadványának, a Termelékenységi jelentésnek a célja, hogy átfogó és objektív képet adjon hazánk termelékenységi helyzetéről. Ennek érdekében a termelékenységnek 4 pillérét különbözteti meg: a munkatermelékenységet, az innovációs-, a digitalizációs- és az ökológiai hatékonyságot. Valamennyi termelékenységi pillérben jelentős növekedési tartalékok vannak hazánk esetében, amik megfelelő szakpolitikával felszabadíthatóak, hozzájárulva ezáltal a hosszú távú fenntartható növekedéshez.

Jelentésben számol be Magyarország termelékenységéről az MNB

Jelentésben számol be Magyarország termelékenységéről az MNB

Csökkent, de még mindig jelentős a hazai kis- és középvállalati szektor termelékenységének lemaradása a nagyvállalalatokhoz képest - állapítja meg az MNB ma megjelent Termelékenységi jelentése. A jegybank új kutatása az innováció, a digitalizáció és az ökológia szemszögéből vizsgálja a magyar gazdaság helyzetét.

Óriási lemaradást kezdtek ledolgozni a magyar kisvállalkozások

Óriási lemaradást kezdtek ledolgozni a magyar kisvállalkozások

A kkv-k utóbbi két évben látott gyors ütemű fejlődésének eredményeként enyhült a dualitás, azaz a nagyvállalatokhoz viszonyított lemaradás, azonban mind termelékenységben, mind bérekben kifejezve számottevő még a különbség - állapítja meg az MNB héten megjelent Versenyképességi jelentése. Tennivaló még van bőven, a kkv-szektornak bizonyos területeken még regionális összevetésben is is érdemi lemaradása van.

Igaz lenne? Egy csapásra eltűnt a magyar gazdaságot sújtó évtizedes átok

Igaz lenne? Egy csapásra eltűnt a magyar gazdaságot sújtó évtizedes átok

Múlt év végén nagy szakmai figyelmet kapott az a felfedezés, miszerint Magyarország vállalkozásainak fejlődési üteme az elmúlt három évben ötször gyorsabb volt, mint az uniós átlag. Az elmúlt évek gyors fejlődésének köszönhetően cégeink ledolgozták lemaradásukat a visegrádi országokhoz képest. A fejlődés azért óriási meglepetés, mert abban korábban erős konszenzus volt a közgazdászok között, hogy a hazai fejlődés egyik legfontosabb gátja a magyar cégek (különösen a kkv-k) makacs és óriási termelékenységi lemaradása. Szepesi Balázs és Pogácsás Péter a meglepő adatok ismertetése után annak járt utána, hogy mi lehet az oka a hirtelen javulásnak.

Jöhet a négynapos munkahét? - Van olyan magyar cég, ahol már bevezették

Jöhet a négynapos munkahét? - Van olyan magyar cég, ahol már bevezették

Két évvel ezelőtt Pócsik László, egy hernádi autórestauráló-műhely ügyvezetője úgy gondolta, megérett a helyzet arra, hogy bevezesse a négynapos munkahetet. A miértre prózai a válasz: Hernád Kecskemét és Budapest között fekszik félúton, mind a két településnek jelentős munkaerő-elszívó hatása van. „A kkv-szektor nehezen tud versenyezni egy multinacionális cég juttatási rendszerével, ezért ki kellett találnom valamit, hogy megtartsam a munkaerőt” – mondta a Portfolio-nak. A rendszer bevált: a munkáltató és a munkavállalók is elégedettek, a munka hatékonysága miatt nőtt a profitabilitás. Az utóbbi években egyre többet hallani arról, hogy a rövidebb munkahét és a rugalmas munkavégzés a jövő, ezek segíthetnek a munkaerő-megtartásban és a gazdaság felpörgetésében. Utánajártunk, van-e esély arra, hogy a négynapos munkahét jobban elterjedjen Magyarországon és milyen hatásai lennének.

Elkezdtek dolgozni a robotok az emberek helyett Magyarországon

Elkezdtek dolgozni a robotok az emberek helyett Magyarországon

Bizonyos feldolgozóipari ágazatokban már csökken a foglalkoztatás, kifejezetten gyors beruházás- és termelésnövekedés mellett, derült ki az MNB friss jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy a munkaerőhiány közepette a vállalatok elkezdték a munkát tőkével helyettesíteni.

Megtört az átok – A magyar vállalkozások ledolgozták lemaradásukat a régióhoz képest

Megtört az átok – A magyar vállalkozások ledolgozták lemaradásukat a régióhoz képest

Magyarország vállalkozásainak fejlődési üteme az elmúlt három évben ötször gyorsabb volt, mint az uniós átlag. Az elmúlt évek gyors fejlődésének köszönhetően cégeink ledolgozták lemaradásukat a visegrádi országokhoz képest. Mi lehet a háttérben? Az alábbiakban Szepesi Balázs és Pogácsás Péter írását mutatjuk be.

Óriási kamu a kínai fejlődés? Fele sem igaz a növekedésnek

Óriási kamu a kínai fejlődés? Fele sem igaz a növekedésnek

A kínai gazdaság minden ismert fejlődési logika ellenében mutat fel óriási gazdasági növekedést - állítja Dominique Dwor-Frecaut közgazdász. A korábban az IMF-nél, Világbanknál, Fednél is dolgozó szakember szerint a világ második legnagyobb gazdaságának növekedése valójában a válság óta gyorsan csökkent, és mára alig több, mint fele lehet a hivatalosnak.

Egyre kisebb a szakadék a magyar cégek és a multik között

Egyre kisebb a szakadék a magyar cégek és a multik között

A válság után jelentősen nőtt a foglalkoztatás Magyarországon, azonban a termelékenység bővülésére még várni kellett. Az elmúlt években azonban a munkatermelékenység átlagosan közel 2,5 százalékkal bővült, ami lényegében megfelel a régiós országok átlagának. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentése szerint annak ellenére, hogy a kkv-k termelékenysége szintben közel harmada a nagyvállalatokénak, az elmúlt időszakban már elkezdődött a közeledés.

A gyengébb forint menti meg Magyarországot a bérkatasztrófától?

Az elmúlt évek a jelentős béremelkedésről szóltak a magyar gazdaságban, emiatt egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés: meddig tudják kigazdálkodni a cégek a fizetésemeléseket? Ezzel kapcsolatban az MNB nemrég megjelent Fizetési mérleg jelentésében van egy érdekes ábra, mely szerint hiába emelkednek a bérek, az exportra termelő cégek számára azt jelentős részben ellensúlyozzák más tényezők, többek között a forint tavalyi gyengülése. Vagyis az exportcégek árversenyképessége ez alapján összességében nem romlott.

Közel a pillanat, amikor a magyarok belerokkannak a bérrobbanásba

Közel a pillanat, amikor a magyarok belerokkannak a bérrobbanásba

A magyar vállalatok bérköltsége nem tér el a cégek termelékenységétől, azonban a külföldi tulajdonú vállalatok képesek még bért emelni - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből. A bérek gyors emelkedése idén is fennmaradhat a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus növelése és az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt, így könnyen megeshet, hogy egyes vállalatok nem fogják bírni ezt a nyomást.

Egy dolgot tehet az autóipar, ha nem akar elbukni

Habár a járműgyártás az ipari termelés és a GDP-növekedés motorja volt a világgazdasági válság után Magyarországon, mostanra kissé nehezebb helyzetben van az ágazat. A keresetek és a foglalkoztatottak száma folyamatosan növekszik a járműgyártásban, azonban az elmúlt két évben már nem ez a szektor a gazdaság elsőszámú motorja, az ipar növekedéséhez alig járul hozzá. A következő időszakban kulcskérdés lesz, hogy el tud-e mozdulni a digitalizáció és a termelékenység növekedése felé az ágazat.

Siralmas helyzetben vannak a magyar vállalatok

Siralmas helyzetben vannak a magyar vállalatok

A gazdasági növekedés kedvezően hat a magyar kkv-k helyzetére, ugyanakkor jól látszik az adatokból, hogy a kis cégek mennyire nehéz helyzetben vannak. A kkv-k termelékenysége továbbra is gyenge a nagyobb cégekhez képest és kifejezetten nehezen érik el a finanszírozási forrásokat. A hazai kkv-k európai összevetésben is rosszul teljesítenek.

Így csinálták a sikeres országok - Így kellene nekünk is

Így csinálták a sikeres országok - Így kellene nekünk is

A sikeres feltörekvő országok stratégiájának fókuszában már három-négy évtizede a technológiák, az abból kibontható új termékek és azok piacai állnak. A technológia ugyan mindig is a gazdaság meghajtó ereje volt, de a hetvenes-nyolcvanas évektől súlya megnőtt, ezért az üzleti értékláncokban betöltött szerepe is megváltozott. Ettől az időtől kezdve a világgazdaság felzárkózási és struktúraátalakítási "történeteinek" szinte mindegyike a technológiai szektor fejlődésére épített. A sikeres gazdasági stratégiák alapkérdése sosem csak az volt, hogyan kapcsolódjanak be a technológiák hasznosításába, hanem éppen ellenkezőleg, hogyan kapcsolódjanak be azok előállításába. A technológia a nyolcvanas évek óta új termékeket és szolgáltatásokat hozott létre, majd behatolt a hagyományos ágazatokba is és átalakította azokat. A régi termékeket, szolgáltatásokat és technológiákat lecserélte, új szereplőket hozott helyzetbe, másokat leértékelt. A technológia lényegében megtörte a tőke totális uralmát, mivel annál nagyobb perspektívát és növekedési potenciált hordozott, és a föld, a munka és a tőke mellett önálló termelési tényezővé vált.

Az alábbiakban Víg István versenyképességről, gazdasági fejlődésről szóló gondolatait közöljük.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nesze neked, ötéves szuperállampapír: tízmilliárdokat buktak a magyarok az értelmetlenné vált befektetésen
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility