választás

Előretört a Jobbik! - Mennyire aggódjunk emiatt?

A vasárnapi választásokon jelentősen növelte szavazói bázisát a Jobbik, amivel az Európai Unióban már az egyik legerősebb szélsőjobboldali párttá vált. A Fidesz saját magára szabott választási rendszere viszont azt eredményezte, hogy a radikális párt politikusai arányában mégis kevesebb mandátumhoz jutnak, mint 2010-ben. A Fidesz erős pozíciója így azt eredményezi, hogy a szélsőséges eszméknek továbbra sincs valós befolyása a magyar politikára. Egyes politológusok véleménye szerint Európában valójában nem is általános a radikális pártok térnyerése, a magyar Jobbik pedig éppen csak a kivétel. A párt kommunikációja visszafogottabb lett és ezért az sem biztos, hogy a választópolgárok még inkább szélsőségessé válása produkálta a Jobbik vártnál jobb eredményét.

Így látják Londonból Orbán mai beszédét

A választási eredmények valószínűleg megerősítik Orbán Viktorban a meggyőződést, hogy érdemes folytatni az elmúlt évekbeli gazdaságpolitikát, ahogy arra a ma délutáni nemzetközi sajtótájékoztatón is utalt a kormányfő - vonja le a következtetéseket a választási eredményeket értékelő anyagában Szentiványi Nóra.

Milyen lesz az Orbán-korszak?

Nagy piacbarát fordulatra nem számíthatunk, csak amennyi az újraiparosítási tervhez szükséges. Az etatista kapitalizmusnak meg kell találnia azokat a tartós növekedési motorokat, amelyekkel igazolni lehet a modell sikerességét.

Ilyen intézkedések jöhetnek a választások után

Befullad a centralizáció, és így 2015-től egyértelműen decentralizáció indulhat el, a növekedés beindulásával elkezdhetik kivezetni a különadókat, a bankok terhei is csökkenhetnek - erre számít a választások után az új ciklus gazdaságpolitikáját illetően Heim Péter, a Századvég elnöke. Békésebb hangnemre számít a Kopint-Tárki vezető kutatója is, a GKI szerint viszont az őszi önkormányzati választások után költségvetési kiigazításokra is szükség lehet.

Ez történhet a magyar piacokon a választási eredményekre

A két legvalószínűbb forgatókönyv (kétharmados, illetve egyszerű Fidesz-többség) egyike fog bekövetkezni a végleges választási eredmények alapján, amelyet a piacok már beárazhattak. Így önmagában a végső eredmény nem feltétlenül okoz majd érdemi magyar pénz- és tőkepiaci mozgásokat a következő napokban, noha kedvező és kedvezőtlen szempontok is felmerülhetnek a befektetők szemében. Ha napok múlva megszűnik a választások kimenetele körüli bizonytalanság, az mindenképpen kedvező lesz, az pedig már most látható, hogy az erős többség miatt az ország kormányozhatósága nem forog kockán. A hétfő reggeli állás szerint a kétharmad határán billeg a Fidesz, és ha ez végül nem is jön össze, akkor is "be lehet szerezni" a fontos ügyekhez majd 1 mandátumot a következő 4 éves ciklus során.

A fentiek miatt tehát érdemes a kétharmados kormányzás folytatódásából kiindulni a lehetséges piaci reakciók átgondolásához. A válasz megadásához egyúttal érdemes röviden megvizsgálni, hogy hogyan reagáltak a piacok 4 évvel ezelőtt a kétharmadra, illetve azt is érdemes gyorsan összefoglalni, hogy mit vártak a piaci szereplők a Portfolio.hu márciusi felméréseiben erre a forgatókönyvre.

Első reakciók: így írnak külföldön Orbán győzelméről

Az eddigi, befektetői szempontból kiszámíthatatlan és gyakran ellenséges gazdaságpolitika várható folytatásáról írnak külföldi cikkek a Fidesz erőteljes választási szereplése láttán. A Financial Times "nacionalista" gazdaságpolitikáról, a Reuters a saját útját járó miniszterelnök várható kétharmadáról, a Wirstschaftswoche a harcias Orbán Magyarországának alacsony tőkevonzó képességéről ír.

Újra a CNBC-n szerepel Magyarország! (2.)

Az első londoni elemzői értékelések szerint a héten várhatóan csekély piaci hatása lesz a Fidesz újabb győzelmének, amelyet a felmérések már hónapok óta jeleztek; a piaci szereplők most elsősorban a magyar kormány által az üzleti szektor felé tett gesztusokat fogják figyelni. Közben a CNBC reggel élő adásban foglalkozott a magyar választáskkal.

Nem mozdult még a forint a választási eredményekre

A pénteki zárószinthez képest vasárnap éjfélhez közeledve nem látszik érdemi forint elmozdulás az euróval szemben (305,8 körül ragadtak a jegyzések), és ugyanígy a nagy devizapárokban sem látszik számottevő változás. Pénteken este a forint az euróval szemben kéthavi csúcs közelében "zárt".

Így zajlik a szavazás

Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson az ország 10 386 szavazókörében reggel 6 és este 7 óra között. Nem tekinthető érvényesnek az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le a választópolgár jelenlétében.

Romolhat az üzleti környezet az újabb Fidesz-győzelemmel (Eurasia Group)

Mintegy 50%-os az esélye annak, hogy a Fidesz újra kétharmaddal nyeri a parlamenti választásokat, aminek bekövetkezte tovább bontaná a fékek és ellensúlyok korábbi rendszerét - többek között ezt írja az Eurasia Group elemző cég a magyarországi választásokról kiadott anyagában. Az elemzés szerint a jelenlegi kormány hatalmon maradása vegyes makrogazdasági kondíciókat hozhat, illetve az üzleti környezet rövid, közép és hosszú távú romlásával járhat. A Teneo Intelligence elemzése szerint a fő politikai irányokban nem vár érdemi változást a jelenlegi kormány hatalmon maradása esetén és várakozása szerint Orbán Viktor új kormányának az energiaszektor átalakítása lehet az elsődleges célja.

Ez vár ránk a gazdaságban a következő négy évben

A bankszektor elmúlt évekbeli terhelése után a következő négy évben az energiaszektorbeli növekvő állami jelenlét és az árcsökkentések kiterjesztése lehet az egyik fő jellegzetesség, ez viszont visszafoghatja a beruházásokat - állapítja meg a magyarországi választásokra időzített átfogó anyagának gazdaságpolitikáról szóló részében a Morgan Stanley elemzője. Pasquale Diana szerint a vasárnapi választások fő kérdés inkább csak az, hogy a Fidesz kétharmaddal nyer-e és azt követően arra számít, hogy a devizahiteles probléma megoldásához nem túlságosan radikális utat választ a kormány. A befektetési bank szakértője szerint ha a gazdasági fellendülés folytatódik, akkor van esély egy a mostaninál kissé lazább költségvetési politika kialakulására, de meglátása szerint a következő kormány is végig arra fog törekedni, hogy a GDP 3%-a alatt tartsa a deficitet. Pasquale Diana négy főbb érvet is felsorol amellett, hogy szerinte a kormány miért nem szimpatizál különösebben a gyengébb forintra építő stratégiával. Részben emiatt a bank szakértői a forint erősödésére irányuló pozíciót javasolnak ügyfeleiknek.

Így osztályozták a pártokat a választás előtt

A Fidesz-KDNP nem tett közzé választási programot, az MSZP programja 2,1 ponttal majdnem bukásra áll, a Jobbiké sem sokkal jobb (2,2 pont), az LMP programja gyenge közepest (2,5), a DK hármas alát (2,9), míg az Együtt-PM négyes alát kapott. A Mit ígérnek? civilkezdeményezés ezúttal is elvégezte a választási programok értékelését - van még hová fejlődni a magyar pártoknak.

Az unortodoxia régiós mérlege

Ezt ígérték? Nem ezt ígérték? Esetleg nem ezt ígérték, de közbeszólt az "élet", vagy túl terhesnek bizonyult az "örökség"? Vagy talán valami más történt? Elemzésünkben megvizsgáljuk, hogy az elmúlt négy év unortodox kormányzása után hogyan változtak meg a legfontosabb, több esetben a kormány által is célzott gazdasági mutatószámok, mindezt régiós összevetésben. A felszínen látható (akár kedvező, akár kevésbé kedvező) számokat érdemes tovább elemezni, mélyebben vizsgálni, mivel sok esetben az egyszerű összehasonlítás tévútra vezethet. Az összkép eléggé ellentmondásos, a jövőre nézve pedig az mondható el, hogy a gazdaság kilátásai igen bizonytalanok.

Sakk volna ez, nem póker

Írásomban a kormányzati ciklus néhány jelentős, karakteres intézkedését tekintem át. Arra törekszem, hogy az egyes intézkedések kapcsán feltárjam, milyen konkrét problémák oldását célozták, miként illeszkedtek ezek a tágabb gazdaságpolitikai célrendszerbe. A lépések hatásait értékelve közelebb kerülhetünk annak megértéséhez, miért nem sikerült az ország növekedési kilátásaiban fordulatot elérni, miért vallott kudarcot az adósság elleni harc. Az biztosan kirajzolódik, hogy a kormány jobban bízik a közvetlen állami beavatkozásban, mint a piac folyamatokban, a hosszú távú intézményépítésben, a tartós megoldásokban és a szabályozásban. A növekedés-elmélet és az intézményi közgazdaságtan főárama szerint így nehéz lesz tartós prosperitást elérni.

Az adórendszerről madártávlatból

Az adórendszer jelentős változásokon ment át az elmúlt négy évben, szinte nincs olyan gazdasági szereplő, akire nézve az adószabályok ne változtak volna. Cikkemben azt tekintem át néhány sztenderd mutató és korábbi elemzés segítségével, hogy az elmúlt évek során hogyan alakult az adóbevételek szintje és összetétele, továbbá hogy hogyan változott az adórendszer hatékonysága és egyéb alapvető jellemzői.

Ahol fát vágnak...

Irigylésre méltó helyzetben vannak a közgazdászok: a gazdasági adatokból mindent be tudnak bizonyítani, sőt akár annak az ellenkezőjét is. Látszólag a politikusoknak még könnyebb, nekik még adatokra sincs szükségük ehhez a mutatványhoz. Viszont ellentétben a közgazdászokkal, ők - ha semmi rendkívüli nem történik - négyévente megmérettetnek. Ez egy elég meghatározó különbség, az utóbbi négy évben pedig különösen az volt.

Mit ígérnek a pártok? Így adózunk a választások után

Az adórendszer az, amivel kapcsolatban szinte minden párt ígér valamit a választások utánra. Többkulcsos adó, visszahozott kedvezmények és érdekes áttranszferálások, vagy éppen még alacsonyabb egykulcsos adó? Mégis mennyi pénzt jelentene nekünk a Fidesz, a baloldali összefogás, a Jobbik vagy éppen az LMP adóprogramja? Mi a helyzet a sokat kárhoztatott különadókkal? A cikk végén szavazhat is az egyes programokra.

Forradalom a status quo-ért: megérte?

2010. áprilisban a Fidesz-KDNP egy új korszak ígéretével kapott kétharmados felhatalmazást. Radikális változások sorát hajtották végre kormányzásuk kezdetétől, és a gazdaság átalakításának ígéretével a jogállamiság korlátait feszegették. Írásom fő kérdése, hogy vajon mennyiben lett sikeres ez az átalakítás. Az értékelés során a költségvetési politika minőségét a növekedési szempontok alapján értékelem hat dimenzióban - annak tudatában, hogy a növekedés nem a költségvetési politika egyetlen mozgatója, hiszen egyéb szempontok, mint pl. méltányosság, egyenlőség, stb. szintén fontos szerepet játszanak. Referenciaként egyrészt a megelőző négy év másrészt a többi kelet-közép-európai EU tagállam (EU-10) adatait használom. Az adatokból eredő következtetés, hogy a felszínen zajló radikális átalakítások meglepő módon konzerválták a korábbi időszak gyengeségeit, mely tükröződik a szinte változatlan növekedési teljesítményben, azaz a régiós lemaradás folytatódásában.

Jobban élünk, mint négy év múlva

A rendszerváltás óta soha nem volt ilyen alacsony a beruházási ráta, mint az Orbán-kormány négy éve alatt. Az álom, hogy utolérjük Ausztria fejlettségi szintjét, egyre távolabbinak látszik.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Raiszi halálának beláthatatlan következményei lehetnek Iránra és az egész világra
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.