A délelőtti aukciókon tapasztalt igen erős vételi érdeklődés miatt mindhárom államkötvény lejárat kapcsán meghirdetett délutánra nem-kompetitív tendereket az Államadósság Kezelő Központ, és ezeken csaknem az összes keretet igényelték az elsődleges forgalmazók. Emiatt a délelőtti aukciókkal együtt ma több mint 100 milliárd forintnyi forrást vont be az ÁKK, ami ritka esemény az elmúlt évek alapján.
Miután a Magyar Nemzeti Bank múlt csütörtökön a forintalapú állampapírpiac keresleti oldalát megtámogató intézkedéssorozatot jelentett be, az állam finanszírozását végző Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) felügyelő szerve, a Nemzetgazdasági Minisztérium az adósságfinanszírozási keretek módosítására utaló jelzést tett ma.
A monetáris lazítás összetett formájára utal a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön bejelentett intézkedéscsomagja és ha ebből indulunk ki, akkor a tankönyvi összefüggések alapján a forintra nehezedő gyengülési nyomásról, valamint az állampapír hozamokra leszorító hatásról beszélhetünk. Ha gyakorlati oldalról közelítjük meg a kérdéskört, akkor lényegében ugyanezen irányokat tudjuk megjelölni a két eszközosztály kapcsán. Amint azonban csütörtöki elemzésünkben már hangsúlyoztuk: nagyon sok múlik majd azon, hogy az MNB "csomagja" milyen mértékben tudja megváltoztatni a bankok magatartását, azaz milyen összegek mozdulnak meg a forintalapú állampapírpiac felé.
Bár helyesnek mondható az MNB célja, az ország külső sérülékenységének csökkentése, ám a csütörtökön bejelentett jegybanki intézkedések nem biztos, hogy célt érnek, és az sem egyértelmű, hogy jelentős átrendeződés következik be hatásukra a hazai állampapírpiacon - derül ki az MTI által két magyar piaci szakértővel készített körképből. A tegnapi bejelentéssel kapcsolatban írt Portfolio.hu elemzés (amely a bankok magatartásával kapcsolatos kérdőjeleket is tartalmazta), illetve az első londoni elemzői vélemények alábbi cikkeinkben olvashatók:
Tartalmában és hatásában is komplex intézkedéscsomagot jelentett be ma reggel a Magyar Nemzeti Bank, amely több legyet üt egy csapásra . A fő célt, az állam külső pénzügyi sérülékenységének csökkentését - amelyet már az egy éve bejelentett Növekedési Hitelprogrammal is kitűzött - ugyanis úgy érheti el, hogy az ehhez vezető lépésekkel több részcélját is kipipálhatja. Így például "kiűzheti" a külföldi bankok pénzét az irányadó jegybanki eszközből, a nyereségességet szolgálva zsugoríthatja a mérlegét, a bankrendszert pedig ráveheti arra, hogy az eddiginél is több állampapírt vegyen. Ezáltal az államadósság finanszírozása az eddigieknél is intenzívebben fordul majd a hazai, forintalapú források felé. Ha mindezen részcélokat zökkenőmentesen sikerül teljesíteni, akkor az MNB a bankrendszer általnos likviditástöbbletét arra fordíthatja, hogy az ország sérülékenysége csökkenjen.
A nemzetgazdaság magas bruttó külsõ adósságának és így a magas refinanszírozási igénynek a mérséklése a fõ célja a Magyar Nemzeti Bank által ma reggel bejelentett, összetett hatású intézkedéscsomagnak, amelynek sikeres végrehajtásával csökkenhet az ország külsõ pénzügyi sérülékenysége. Az intézkedéscsomag az állam belsõ (forintalapú) finanszírozás irányába való elmozdulását segítheti elõ azáltal, hogy az MNB irányadó eszköze kéthetes kötvénybõl kéthetes betétté alakulna, ez pedig mintegy 600-1000 milliárd forintnyi pénz megmozdulását érné el fõként az állampapírpiac irányába, leszorító hatást kifejtve a hozamokra.
Fontosabb részletek
Legalább nettó 250 milliárdnyi forintalapú állampapírtól szabadulnak majd meg szeptember végéig egyes külföldi befektetők amiatt, mert két rendkívül fontos feltörekvő kötvénypiaci indexben Kolumbia súlya jelentősen nő - következtethető ki a JP Morgan napokban közzétett döntéséből. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg is másfél éves mélypont körül lévő állományhoz képest további, akár 5%-kal mérsékelhetik majd egyes külföldi alapkezelők a magyar papírokban meglévő kitettségüket. Ez érzékenyen érintheti az egész évre megfogalmazott államadósság finanszírozási stratégiát is. Mindezek tükrében nem véletlen, hogy a napokban Orbán Viktor kormányfő is megerősítette: az eddigieknél is hangsúlyosabban kell majd a magyarországi (lakossági) befektetők felé fordulni a finanszírozás terén.
A Piraeus Bank 500 millió eurónyi 5 éves lejáratú kötvényt bocsátott ki kedden, ezzel 2009 óta először lépett a kötvénypiacra görög bank. Ezzel párhuzamosan a görög pénzügyminisztérium is bejelentette, hogy már az év első felében visszatérnek az állampapírpiacra 5 éves lejáratú kötvények kibocsátásával.
A kijevi összecsapások súlyosbodása és az ukrán állampapírok mélyrepülése láttán ismét előtérbe került az egyik legnagyobb feltörekvő piaci alapkezelő, a Franklin Templeton stratégájának kockázatossága. Az alapkezelő az ukrán dollárkötvények harmadát birtokolja, így jelentős veszteségeknek van kitéve. A Templeton Magyarországon is meghatározó szereppel bír, de nem ez az egyetlen csatorna, amelyen keresztül megfertőződhet a magyar gazdaság.
A legfrissebb, most hétfőre vonatkozó adat szerint másfél éves mélypontra bukott a külföldi befektetők magyar állampapír állománya. Ez egy múlt heti nagylejárat kipörgése mellett jól mutatja a befektetők magyar papírokkal kapcsolatban megváltozott étvágyát, egyúttal pedig a feltehetően árfolyamgyengítési célú kamatcsökkentési politika pénzügyi stabilitási kockázatait. A jegybank friss ábrakészlete szerint egyébként régen látott volumenben szabadultak a külföldiek a magyar papíroktól a másodpiacon február első felében, illetve igencsak felpörgött a másodpiaci állampapír forgalom a forint január közepén indult mélyrepülésével párhuzamosan. Arra, hogy a további kamatcsökkentések milyen veszélyekkel járhatnak az állampapírpiacon, tegnapi vélemény cikkünkben is rámutattunk:
A február 12-i állapotok szerint a külföldi befektetők 4783 milliárd forint értékben tartottak a kezükben magyar állampapírt, ami 103 milliárd forintos csökkenést jelent az azt megelőző naphoz viszonyítva - derül ki az Államadósság Kezelő Központ oldalán péntek délután frissített adatokból. A piaci szereplők nagy jelentőséget tulajdonítottak korábban a számnak, mivel szerdán járt le a 2014/C jelű állampapír, amibe korábban bevásárolt a Franklin Templeton. Valószínű azonban, hogy Magyarország legnagyobb hitelezője már korábban megújította ezt a kitettségét.
Több hazai állampapírt tartanak a portfóliójukban az európai bankok, mint a válság elején, vagy a bankunió 2012. júniusi elindításakor. Holott a bankunió célja épp az államok és a bankok közötti ördögi kör megszakítása lenne - hívja fel a figyelmet a Bloomberg. Többen a bázeli szabályokat hibáztatják a jelenségért.
A legfrissebb, január 24-re vonatkozó adat szerint sem beszélhetünk arról, hogy a külföldiek tömegesen szabadultak volna forintalapú magyar államkötvényeiktől. Ez azért nyugató hír, mert aznap már igencsak feszült volt a helyzet a térségi piacokon és a forint is tízhavi mélypontra bukott az euróval szemben. Azt egyébként, hogy az állampapírpiac viszonylagos nyugalommal vészelte át az elmúlt napok térségi "viharát", a kötvényhozamok már mutatták: nem volt ugyanis közel sem olyan markáns a hozamemelkedés, mint amelyet például tavaly nyáron többször is láthattunk.
Furcsa kettősség figyelhető meg az elmúlt hetekben a magyar piacokon, mert míg a forint fokozatosan gyengült az euróval szemben, addig a forintárfolyammal korábban szorosan együtt mozgó kockázati indikátorok többéves mélypontra ereszkedtek, a forint állampapírokba árazott kockázati prémium pedig szintén nem indokolná a magyar fizetőeszköz gyengülését. A Portfolio.hu gyors piaci körképe szerint az "ellentmondást" jórészt az magyarázza, hogy a Magyar Nemzeti Bank kitartó kamatvágásai mellett rendkívül alacsony szintre csökkent a forint kamattartalma, azaz vonzereje és egyúttal rendkívül olcsóvá vált az annak gyengülésére játszó piaci pozíciót felvenni és fenntartani. Az MNB-nek tehát erre is érdemes figyelnie amellett, hogy közben az is igaz: a befektetők több éve nem látták olyan alacsonynak a magyar piaci kockázatokat, mint most.
A délelőtt elindított 10 éves euróalapú lengyel államkötvény nemzetközi kibocsátása már le is zárult és a papírt az irányadó euró midwap felett 87 bázispontos felárral árazták be - tudósított a Reuters. Ez azt jelenti, hogy mintegy 3%-os kamatláb mellett tudott 2 milliárd eurónyi forrást bevonni a lengyel adósságkezelő a bő 4 milliárd eurónyi vételi ajánlatból.
Bő kétéves csúcsra, minimálisan 3% fölé emelkedett a két ünnep között a pénz- és tőkepiacokon kiemelten figyelt amerikai 10 éves államkötvény hozam és mivel ma is ezen "bűvös" határvonal felett tudott maradni, ez jókora lendületet adott az újév kezdetén az amerikai dollárnak. Az emelkedő amerikai hozamkörnyezet többek között rossz hír a feltörekvő kötvénypiacoknak, így ma a forint mérsékelt gyengülésével párhuzamosan kissé emelkedtek a magyar kötvényhozamok.
Fél éve nem volt olyan gyenge kereslet a 12 hónapos magyar diszkont kincstárjegyek iránt, mint a mai aukción. Ennek ellenére az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) mind az 50 milliárd meghirdetett mennyiséget bevonta 3,07 százalékos átlaghozam mellett, ami egy bázispontos emelkedést jelent az előző kibocsátáshoz képest.
Nem pihennek a tengerentúli befektetők. A csütörtöki kereskedésben a Standard and Poor's 500 index új történelmi magasságban járt, amit egy kedvező munkaerőpiaci adat alapozott meg. Közben az amerikai kötvényhozamok kétéves csúcsra emelkedtek.
Az osztrák Raiffeisen Zentralbank közétette állampapír-kitettségéről szóló adatait - írja a Reuters hírügynökség. Ebből kiderült, hogy a bank tulajdonában 1,47 milliárd eurónyi magyar állampapír áll.
A Fed eszközvásárlási programjának visszafogása már többnyire beárazódott a kelet-közép-európai kötvényekbe, miközben a költségvetési fegyelem és a GDP-növekedés gyorsulása a várakozások szerint jelentős mértékben elősegíti az államadósság fenntarthatóságát a térség egészében - áll az Erste Group ma közzétett régiós államkötvény piaci elemzésében. A bank szakértői úgy látják, hogy a 2013 végén tapasztalt jelentős előfinanszírozási és kötvény-visszavásárlási akciók nyomán a kelet-közép-európai államok az adósságfinanszírozás terén nagyobb mozgástérrel számolhatnak 2014 első félévében.
Leállt egy dél-oroszországi olajfinomító.
Nem ideálisak a körülmények.
Keményen kritizálta az interjúban a nyugati partnereit.
Nem az, amit eddig sejtettek a háttérben.
A riport szerint hetekig kell várni.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
