A lengyel kormány arra készül egy friss jogszabálytervezet alapján, hogy az eddig 412 zloty-ról 500 zloty-ra emeli a lakossági áramár plafon mértékét, ami az ING elemzése szerint összességében mintegy 13%-os rezsiemelkedést jelent a villamos energia terén – írja a Reuters.
Az előszezonban még nem jellemző, de a főszenzonban már számíthatnak további áremelkedésre a Balatonra látogatók, ételt és italt fogyasztók - derült ki az RTL Híradójából.
Az elmúlt négy év során a kenyér ára Magyarországon majdnem háromszorosára nőtt, ezzel az ára meghaladja már az uniós átlagot is, ebben pedig már a kiskereskedelem különadóztatásának is van szerepe - számolt be a RTL. A csatorna által megkérdezett pékség szerint a béremelések miatt további áremelkedésre kell felkészülni.
Egyre több vendéglátóhelyen már nem 10%-ra, hanem 12-15%-ra emelik az úgynevezett szervizdíjat. Miután a vállalatok már úgy érzik, hogy az ételek és italok árában lélektani határokhoz érkeztek, így alternatív módon, a szervizdíj emelésén keresztül hárítják át a költségeket a vendégekre.
Több fontos piacán drágít a Spotify, miközben új csomagok és szolgáltatások bevezetését tervezi - közölte a Bloomberg.
Azzal kapcsolatban, hogy az amerikai jegybanknak és más nagy intézményeknek miért nem sikerült előrejelezniük az infláció mértékét az elmúlt években, egyszerű lenne azt mondani, hogy kudarcuk oka az volt, hogy előre nem látható nagy sokkhatások következtek be. De ha az uralkodó modellek csak akkor működnek, ha a változók viszonylag stabilnak tekinthetők, akkor azoknak kevés hasznát vesszük.
Jelentősen emelkedtek március közepéig az e-matrica-bevételek itthon, amely mögött nagy részben az áll, hogy az árak az előző év augusztusi fogyasztói árindexszel nőttek, vagyis 16,4 százalékkal. Április 1-je két szempontból is fontos dátum: elérhető az egynapos matrica és 3,5 tonna feletti buszok már a használattal arányosan fizetnek.
Tovább mérséklődött a szakemberhiány az építőiparban. Az átlagos várakozási idő 52 napra rövidült februárban. A munkadíjak ugyanakkor tovább emelkedtek, az átlagos négyzetméterár 18 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, átlépve a tízezer forintos lélektani határt – ismertette friss kutatásának eredményeit a Mapei Kft.
Mondhatni tökéletes vihar pusztít a globális kakaópiacon, a radikálisan bezuhanó afrikai termelésnek köszönhetően a bitcoint és az Nvidiát megszégyenítő tempóval lőtt ki a kakaó árupiaci jegyzése. Ebben a környezetben egyre kétségbeesettebb lépésekre kényszerülnek a nagy édességgyártók: fokozatosan építik be az árakba a megugró költségeket, emellett többen csökkentik a csokoládé méretét, de vannak, akik még a csokoládé alapanyagát, a kakaót is kiveszik az egyenletből. Adódik a kérdés: miért ilyen kétségbeejtő a helyzet a globális kakaópiacon? Meddig maradhatnak az egekben az árak, mi kéne ahhoz, hogy javuljon a helyzet?
Kezdetben a piaci részesedés növelése, majd a lassuló kereslet és az erősödő kínai verseny hatására kezdett árcsökkentésekbe a Tesla világszerte, a gyártó azonban nemrég bejelentette, hogy péntektől megemeli Model Y járművének árát néhány meg nem nevezett európai országban.
Az elmúlt hónapokban többször is beszámoltunk arról, hogy a kakaó ára rekordmagasságba emelkedett. Ha eddig voltak is kétségeink afelől, hogy a csokoládégyártók lenyelik-e az áremelkedést, vagy áthárítják, most már nem kell találgatnunk: a világ egyik vezető csokigyártójának, a Lindtnek a bevétele és a profitja is nagyot emelkedett, nagyrészt azért, mert áthárították az alapanyagok áremelkedésének nagy részét.
Elképesztőt emelkedett az utóbbi időszakban a kakaó ára, nem véletlen, hogy egyre több édességgyártónak lépnie kellett a népszerű élvezeti cikknél: sok esetben csökkentik a csokoládé kiszerelését, és egyre több esetben a csokoládé alapanyagát, a kakaót veszik ki az egyenletből.
Negyedével-harmadával drágább egy itthon gyártott élelmiszertermék hazai értékesítése, mint Németországban, de számos más európai országban is olcsóbban találhatjuk meg a jól ismert magyar márkákat, mint a megszokott boltokban. A számos példával, így például tésztafélékkel, szalámival, snackekkel már illusztrált, sokakat felháborító jelenséget most egy fiktív termék sorsán keresztül tárjuk fel, amelyből kiderül, hogy egyértelműen a hazai gazdasági és szabályozási környezet az oka annak, hogy a többet kereső uniós polgárok is olcsóbban veszik az árut, mint a magyarok.
A kubai kormány először fordult segítségért az ENSZ Élelmezési Programjához (WFP), mivel az élelmiszerhiány súlyosbodik a kommunista vezetésű szigeten. A WFP megerősítette, hogy hivatalos kérelmet kapott Kubától a hét év alatti gyerekek számára szánt tejpor biztosítására vonatkozóan. Ez a lépés Kuba gazdasági válságának komolyságát jelzi - számolt be a BBC.
Habár szezonális hatások miatt a téli időszak általánosságban olcsóbb, mint a tavaszi-nyári, idén 50 ezer forint felett maradt a 4 csillagos szállodák ára. A hoteleknek tovább kell emelni az árakat, de már visszafogottabb mértékben, mint tavaly, miután a vízdíj sokat emelkedett, illetve a dolgozók bérét is növelik. A szállodaszövetség ebben az évben 6-7%-os áremeléssel számol.
Ma már nem ritka, ha 5-7 ezer forintot kérnek az éttermek egy-egy főételért. Az infláció azonban alábbhagyott, így az árak emelkedése már visszafogott lehet. A vendégek sem tudták kifizetni a száguldó árakat: ha étterembe mennek, akkor a korábbi két-három fogás helyett sokan csak egyet kérnek.
Európában kisebb esést láthatunk.
Az energiaszektorban is vannak jó lehetőségek.
Német befektetők érdekképviseleti vezetőivel egyeztetett a miniszter.
Tévhit, hogy az átlagnál jobban melegszenek és sötétek?
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.