Magyarországon 10-ből 7 építőipari cégvezető gondolja úgy, hogy a növekedés 2015-ben, ha lassabb ütemben is, de folytatódik. A magasépítésben érdekelt vállalatok igazgatói az optimistábbak: ők átlagosan 4,5 százalékos bővülést várnak a következő évben, míg a mélyépítésben ugyanez az érték csak 2,6 százalék - derül ki a CEEC Research építőipari piackutató elemzéséből.
Augusztusban visszaesést szenvedett el az építőipar: a KSH közlése szerint szezonálisan és munkanappal kiigazítva a termelés volumene 0,2%-kal alacsonyabb volt a júliusinál. A havi alapú visszaesés nem fest túl kedvező képet és ez a harmadik negyedéves GDP-növekedésre is kihathat.
Júliusban bővülni tudott az építőipari termelés, de a júniusi nagy visszaesést nem tudta korrigálni. A rendelési mutatók is azt sejtetik, hogy a közeljövőben az ágazat már nem tud annyira hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, mint a megelőző negyedévekben.
A vártnál intenzívebben, 3,9%-kal nőtt az idei első negyedévben a magyar gazdaság a KSH ma reggel közzétett első becslése alapján, ami 8 éve a leggyorsabb éves ütemnek számít és egyúttal az Eurostat adatai szerint az egész EU-ban is a legdinamikusabb növekedést a magyar gazdaság produkálta az említett időszak alatt. Negyedéves alapon 0,8%-os volt a bővülés üteme és feltehetően az ipar, illetve az építőipar húzta leginkább a gazdaságot.
Az első negyedévi 3,5% után 3,9%-kal, 8 éve nem látott ütemmel bővült a második negyedévben éves alapon a magyar gazdaság - közölte az előzetes, munkanaphatással korrigált adatot a KSH. Utóbbi gyorsabb, mint a Portfolio tegnap közzétett elemzői konszenzusa (3,6%), illetve egy egyszerű előrejelző modell által jelzett dinamika (szintén 3,6%). Negyedéves alapon a magyar gazdaság az első negyedévi 1,1% után 0,8%-kal bővült.
Csütörtök reggel teszi közzé az idei második negyedévi GDP-ről szóló előzetes becslését a KSH és mind a Portfolio szűk piaci konszenzusa, mind egy egyszerű becslő modell 4%-ot alulról közelítő (3,6%) adatot jelez az első negyedévi 3,5%-os meglepő dinamika után. Ha tényleg 4% közeli lenne a második negyedévi GDP-adat, akkor az 8 éves csúcsnak számítana, persze rögtön érdemes hozzátenni, hogy könnyen lehet: a mostani kiugró tempó inkább csak átmeneti jelenség.
Ami a lényeg, hogy júniusban az építőipar termelése kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt 9,8%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Mindkét építményfőcsoport termelése növekedett: az épületeké 2,4, az egyéb építményeké 18,0%-kal. Az építőipar termelői árai 2014. II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,3%-kal emelkedtek, áll a KSH legfrissebb jelentésében.
Májusban az építőipar termelése kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt 28,7%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál - tette közzé ma a KSH. Mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett: az épületeké 17,0, az egyéb építményeké 40,4%-kal. Amennyiben a havi adatot nézzük, akkor szezonálisan és munkanappal kiigazítva a termelés volumene 2,2%-kal magasabb volt az áprilisinál. A kiugró májusi termelési adatok alapján az év első öt hónapjában a termelés 27,8%-kal bővült 2013 azonos időszakához mérten.
Áprilisban 1,3%-kal kisebb volt az építőipari termelés volumene, mint a megelőző hónapban - jelentette a KSH. A visszaesés a megelőző hónapok emelkedése után nagyon kis mértékű, ráadásul a rendelési mutatók is az építőipari teljesítmény növekedését vetítik előre. Az ágazatot továbbra is az állami megrendelések hajtják.
Még a rendkívül magas februári bázisról is tovább tudta növelni teljesítményét az építőipar márciusban: a havi növekedés 1,7%-os volt. Az éves bővülés 34,2%-os volt. A választási ciklikusság visszatért az ágazatba, a mostaninál magasabb éves indexet csak a 2006-os választás előtt láthattunk.
A KSH hétfőn azt közölte, hogy elmozdult a mélypontról a lakásépítés, az idén az első három hónapban 1692 új lakás épült, 51%-kal több, mint egy évvel korábban, a kiadott lakásépítési engedélyek száma pedig 1654 volt, ami 20%-os növekedés a 2013. január-márciusihoz képest. Az MTI, az új adatok fényében, a szakmai szervezetek véleményét kérdezte a hazai lakásépítések jövőjéről.
Idén az első negyedévben lényegesen több lakásépítési és használatba vételi engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Úgy tűnik, hogy a történelmi mélypontra süllyedő lakásépítés helyzete stabilizálódott, és megindulhat a növekedés.
Az idén 242 ezer négyzetméternyi ingatlan építését kezdik el vagy fejezik be Budapesten az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) tagvállalatai: ebből 210 ezer négyzetméter irodaház. Az első átadáson már túl is vagyunk, hiszen elkészült a Nyugati téri Eiffel Palace. Az évben elinduló legnagyobb beruházás a 4-es metró végállomásánál épülő, 70 ezer négyzetméteres Budapest One irodaközpont lesz, de bővül a Váci úti irodafolyosó és a Corvin-negyed is.
A cégek egymás közötti és politikusokkal való kapcsolatait, illetve a beruházásokra megítélt pénzek elköltésének hatékonyságát mellőzve összegyűjtöttük, hogy mely építőipari cégek voltak a közbeszerzések legnagyobb nyertesei 2013-ban. Ezen kívül megnéztük, mióta tevékenykednek a legjelentősebb cégek, mivel foglalkoznak és milyen nagyobb beruházásokban működtek közre az elmúlt évtizedben, illetve 2013-ban.
Februárban az építőipar termelése 28,3%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett: az épületeké 21,3, az egyéb építményeké 39,2%-kal. A gyors bővüléshez több tényező is hozzájárult: egyrészt a kis súlyú téli hónapok teljesítményét nagyban befolyásolja az időjárás, ez pedig az idén extrém kedvező volt. Másrészt sokat segít a továbbra is alacsony bázis, harmadrészt pedig az EU-támogatások rendkívüli felpörgése. Meghatározó tényező lehet a gazdaságban újra megjelenő választási ciklikusság - ez alapján a következő két havi jelentés még akár erősebb konjunktúráról is beszámolhat. A KSH ugyan nem említi, de gyanítható, hogy a mostani számban egy-két nagy értékű egyedi beruházás aktiválása is szerepet játszik.
Januárban az ipari termelés volumene 0,8 százalékkal haladta meg a decemberi szintet. A bővülést továbbra is az állami megrendelések (és az ehhez forrást biztosító uniós támogatások) biztosítják.
Decemberben 1,3 százalékkal kisebb volt az építőipari termelés volumene, mint egy hónappal korábban. A szezonálisan igazított szám kissé kellemetlen meglepetésnek mondható, hiszen a lendületben lévő ágazatot az enyhe időjárás is segíthette. Aggódni azért nem kell, az uniós projektek elegendő megrendelést biztosítanak a további bővüléshez.
Novemberben az előző hónaphoz képest 3 százalékkal bővült az építőipari termelés volumene. A mélypontról egy éve felfelé kapaszkodó ágazatnak az uniós források segítenek. Amióta az EU-támogatások felhasználásával megcsúszó állam gyorsított tempóban pörgeti ki a pénzeket, az ágazat szárnyra kapott. A kilátások is jók: az uniós projektek a rendelési számokat is látványosan felfelé hajtják.
A magyar építőipar 2006-tól 2013 elejéig elveszítette piacának 45 százalékát, s bár az idén az alacsony bázishoz képest akár 10 százalékos is lehet a növekedés, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint a szakma még nem lehet bizonyos abban, hogyan folytatódik a bővülés.
Októberben 0,8 százalékkal kisebb volt az építőipari termelés volumene, mint egy hónappal korábban. A teljesítmény még így is 10,7%-kal meghaladja az egy évvel korábbi szintet, ráadásul a rendelési állományok is arra utalnak, hogy a növekedés folytatódni fog. Az építőiparba visszatért a választási ciklikusság.
Még a héten megszületik a döntés a spot Ethereum ETF-ekről, a piac pesszimista. Nehéz nem politikai munkát látni... 
Megjelent az MNB Lakáspiaci jelentésének legfrissebb, 2024. májusi kiadványa. A dokumentumban a jegybank többek között...
A múlt héten az előrejelzésnek megfelelően megérkezett a várt esés, mely nagyságrendben már elérte a a múlt héten...
Megjelent idehaza Carl Menger A közgazdaságtan alapelvei című 1871-es klasszikus műve. Tolle, lege!
Az Európai Unió Bírósága arról döntött (C-746/22), hogy nem felel meg az Európai Unió joggyakorlatának az a magyar... 
Nemrég írtam a Solventumról, levált az MMM-ről és áprilisban a tőzsdére ment. Minden MMM részvényes a 4 részvénye...
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
