Az elmúlt időszak erősödését követően nagyon fontos szint közelébe érkezett a forint az euróval szemben, amely hosszabb távon meghatározhatja a hazai fizetőeszköz mozgását. A 2008-as történelmi forintcsúcsot a 2017 augusztusi lokális forintcsúccsal összekötő emelkedő trendvonal (ami az utóbbi évek gyengülési irányát meghatározta) ugyanis most kerülhet először tesztelésre. A Magyar Nemzeti Bank küszöbön lévő monetáris szigorításával elméletileg elhárult a forint erősödésének egyik legfontosabb akadálya, azonban könnyen lehet, hogy túlszaladtak a szigorítást övező piaci várakozások, emiatt pedig nem tud majd tartósan a jelenleginél erősebb szinten ragadni a forint. Nagyon sok múlik azon, hogy a hazai inflációs folyamatok mennyire állítják kényszerpályára a jegybankot.
Alfa Trader - több mint devizakereskedés. Kérje demószámláját még ma!

Gyakorlatilag kijelenthető, hogy az elmúlt néhány évben a Magyar Nemzeti Bank laza monetáris politikája, illetve emellett való rendíthetetlen elkötelezettsége volt az egyik legfontosabb forintgyengülés irányába ható erő. A jegybank a végletekig igyekezett fenntartani az extrém laza monetáris kondíciókat egy olyan világban, ahol a legtöbb jegybank már szigorítási szakaszba, vagy legalábbis annak kapujába érkezett. Mivel a gazdasági fundamentumainak többsége (dinamikus növekedés, költségvetési fegyelem, csökkenő államadósság, többletes folyó fizetési mérleg) alapesetben a hazai fizetőeszköz erősödése irányába hatott, így okkal nevezhetjük az MNB laza monetáris politikáját a forinterősödés útjában álló fő akadálynak. A történetben azonban idén januárban fontos fordulat következett be, amikor Nagy Márton MNB-alelnök erőteljes utalást tett ara, hogy küszöbön a monetáris szigorítás kezdete. Legutóbb 2011 decemberében szigorított a jegybank, így valóban óriási fordulatról van szó (még ha egyébként várható is volt, hogy ez hamarosan bekövetkezik).

2019.01.17 10:55 Óriási fordulat készül az MNB-nél - Jöhet a 320 alatti forint?
Nagy Márton nyilatkozatát követően azonnal kilőtt a forint árfolyama, és sorra törte át a fontos szinteket az euróval szemben. Olyan szinteket, amelyek korábban megállították a hazai fizetőeszköz további erősödését. Utólag az is kiderült, hogy ebben a külföldi spekulatív tőkének is nagy szerepe volt, ugyanis rég nem látott összegben fogadtak a külföldi spekulánsok a forint felértékelődésére.

Időközben megjelent a sokak által figyelt halálkereszt is az euró-forint felett, ami önmagában a hazai deviza további menetelését vetítette előre. Tudott is még kicsit tovább menni a forint, január végére azonban elfogyott a lendület, és a 315-ös (kilenc hónapos csúcs) szint megállította az erősödését. Ebben szerepe lehetett annak is, hogy a rövid idő alatt bekövetkezett intenzív erősödés következtében a napos grafikonon túlvetté vált a hazai deviza, ami növeli a rövid távú korrekció esélyét.

Ezt követően február első hetében kicsit gyengélkedett a forint, február közepétől azonban újra elindult lefelé az euró-forint kurzus. Mostanra eljutottunk oda, hogy a 315-ös szintet is átvitte az árfolyam, ami új egyéves csúcsot jelentett a forint szempontjából.

A hazai devizát segítette az utóbbi napokban, hogy az Európai Központi Bank múlt heti döntésén új lazító intézkedést jelentettek be a döntéshozók, emellett pedig későbbre tolódott az első kamatemelés EKB által előrevetített időpontja is.

Miközben az eurózónás jegybank az övezeti gazdasági problémákkal küszködik, emiatt pedig gyakorlatilag napról napra későbbre tolódik az első kamatemelés lehetséges időpontja, addig Magyarországon folyamatosan erősödik az inflációs nyomás, februárban például már túllépte azt a kritikus szintet az adószűrt maginfláció értéke, amelyhez Nagy Márton korábban a monetáris szigorítás kezdetét kötötte.

Évtizedes áttörés határán a forint - Most dőlhet el a sorsa


Ez alapján nagyon valószínűnek tűnik, hogy már a márciusi MNB kamatdöntő ülésen bejelentésre kerül a szigorítás kezdete.

A fenti folyamatokat árazták be az elmúlt hetekben a piaci szereplők, vagyis, hogy a magyar monetáris politika relatív pozíciója szigorúbbá vált. Ez okozta a forint jelentős felértékelődését. Most azonban kritikus szint közelébe érkeztünk. Ha ránézünk az alábbi, hosszú távú (havi gyertyákat mutató) euró-forint ábrára, látszik, hogy

a jelenlegi szint környékén húzódik az a hosszú távú emelkedő trendvonal, amelyet a forint 2008-as történelmi csúcsa, illetve a 2017 augusztusi lokális csúcs határoz meg.


Mivel egyelőre csak két pont alkotja ezt a szóban forgó trendvonalat, ezért óvatosan kell bánni annak relevanciájával, hiszen tesztelésére eddig nem került sor. Az mindenesetre jól látszik, hogy a 2008-as drasztikus forintgyengülést követően egyre kisebb kilengésekkel folytatódott a hazai deviza leértékelődése, míg nem évekre beállt egy nagyjából 15 forintos sávba (300-315). Ebből a sávból a tavalyi (tavasz-nyári) feltörekvő piaci tőkekivonás repítette ki a forintot új történelmi mélypontra, 330 fölé. Azóta egyértelműen erősödő trend bontakozott ki, ennek az igazi tesztje jöhet most, ami a következő hónapokban alapvetően meghatározhatja a forint mozgásának irányát: lepattan a jelenlegi szintről, és folytatódik a hosszú távú gyengülés, vagy tartósan visszakerülünk abba a sávba, ahol éveken keresztül oldalazott a hazai fizetőeszköz. (És célba vesszük a 310-et.)

A forint áttörését segítheti a már feljebb taglalt monetáris politikai fordulat, hiszen ha az MNB az inflációs nyomás miatt folyamatos szigorításra kényszerül, miközben az EKB az eurózónás gazdaság lassulásával és a gyenge inflációs nyomással küszködik, az erősítené a hazai devizát.

Ezzel szemben viszont több akadály is áll a forint útjában.

  • Nagyon hosszú távú gyengülő trendet kellene áttörnie (azt viszont egyelőre nem tudjuk, mennyire erős ez a trend, hiszen korábban nem került tesztelésre).
  • Rövid távon (a napos grafikonon) újra a túlvett tartományhoz közelít az RSI momentumindikátor értéke, ami növeli egy rövid távú korrekció esélyét. Legalábbis a múltbéli tapasztalatok ezt mutatják.

    Klikk a képre!Klikk a képre!
  • Végezetül pedig nem tudjuk, hogy a jelenlegi árfolyamba milyen ütemű MNB szigorítással kapcsolatos várakozás épült be. Minél erősebb az ilyen irányú piaci várakozás, annál nagyobb eséllyel "okozhat csalódást" a jegybank a befektetőknek azzal, hogy lassabban szigorít. Márpedig valószínűnek tűnik, hogy lassú szigorítási folyamatról lesz szó, hacsak az infláció be nem kavar a képbe, és emiatt gyorsabb normalizációra kényszerül a jegybank.


Arról nem is beszélve, hogy az MNB legutóbbi két kamatdöntő ülését követően kiadott közleményében hangsúlyozta: a romló világgazdasági környezet miatt a vezető jegybankok megközelítése óvatosabbá vált, ezáltal a laza monetáris kondíciók a korábban vártnál tovább maradhatnak fent, a globális konjunktúra tartós romlása pedig lefelé mutató kockázatot jelenthet a külső inflációs környezetre. Ez utóbbi egyértelmű utalás a jegybank részéről, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a külső folyamatokat, a globális lassulás ugyanis a hazai inflációs folyamatokat is hűtheti.

Egyelőre ennek nem látjuk nyomát, azonban ha tovább tart a világgazdasági lassulás, vagy adott esetben még rosszabbra fordul a külső környezet, ez pedig elkezd a hazai inflációba is begyűrűzni, akkor az az MNB-nek is teret adhatna a szigorítás visszafogására, ami gyengítené a forintot.


Jelenleg nem ez a helyzet áll fenn, azonban a jegybank láthatóan nyitva hagyott egy kommunikációs kiskaput, és jó okunk van feltételezni, hogy lehetőség esetén élne is ezzel a lehetőséggel, hogy visszafogja a szigorítás ütemét, ami így újra leértékelődési nyomás alá helyezné a forintot.

Összefoglalva: az elmúlt időszak erősödését követően nagyon fontos szint közelébe került a forint az euróval szemben, amely hosszabb távon meghatározhatja a hazai fizetőeszköz mozgását. A Magyar Nemzeti Bank küszöbön lévő monetáris szigorításával elméletileg elhárult a forint erősödésének egyik legfontosabb akadálya, azonban könnyen lehet, hogy túlszaladtak a szigorítást övező piaci várakozások, emiatt pedig nem tud majd tartósan a jelenleginél erősebb szinten ragadni a forint. Az MNB minden bizonnyal ki fog használni minden adódó alkalmat, hogy a lehető legalacsonyabban tartsa a kamatokat, ami kordában tarthatja a hazai deviza túlzott felértékelődését.



(Címlapkép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)