Múlt héten újabb kormányzati tervek láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogyan lehetne (ismét) megreformálni a befektetési alapok piacát. Az indoklás szerint mindez az átláthatóságot és a befektetők érdekét képviseli, de ha jobban a változások mögé nézünk, láthatjuk, hogy a befektetési alapok állampapír-tartásának további növelése a cél.
A magas ellátási színvonal, a komplex műtéti beavatkozások, valamint a versenyképes ár miatt is váltak vonzóvá Törökország legnagyobb kórházláncai, nemcsak a belföldi lakosság számára, hanem a nyugati pácienseknek is - tudtuk meg Meri Istirotitól, a Duna Medical Center üzemeltetését tavaly novemberben átvett Liv Hospital Group operatív koordinátorától. A Portfolio-nak adott exkluzív interjújában a magánegészségügyi csúcsvezető beszélt a török magánegészségügyi szektor fejlődéséről, a Liv Duna Medical fejlesztési terveiről és arról is, mi lepte meg leginkább a magyar piacon. Elárulta többek között azt is, hogy terveik szerint új, magas kockázatú ellátásokat is elérhetővé tesznek a magánkórházukban, mivel szakmai befektetőként képesek hosszú távon gondolkodni. Szerinte Kelet-Európában az egészségügy privatizációja még nem zárult le, a magánegészségügy térnyerése csak most kezdődik.
Nagyot robbant a hír pénteken, miszerint ingyenes nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ) nyit a Magyar Államkincstár, amely, mint ismert, 20%-os befizetésarányos adójóváírás igénybevételére jogosít fel évente legfeljebb 100 ezer forint összegben. Két szempontból lehet a lépésnek hozzáadott értéke a befektetők számára: 1. más szolgáltatókkal ellentétben a kincstár díjmentes NYESZ-t kínál, 2. a legalább tízéves időtávban gondolkodó állampapír-befektetők jelentősen, akár 3 százalékponttal emelhetik meg ezzel várható éves hozamukat. A Portfolio számításai szerint húsz év alatt akár 3 millió forinttal többet kereshet az, aki az új NYESZ-en takarékoskodik, mint ha azon kívül vásárol állampapírt a kincstárnál.
Nagy átlagban közel 20%-kal alacsonyabb törlesztőrészlettel érhetők most el a 20 éves lakáshitelek, mint az egy évvel ezelőtti csúcson. Nemcsak az új lakáshitelfelvevők járhatnak jól ezzel a tavalyiakhoz képest, hanem a korábban felvett drága hitelüket kiváltók is. A referenciakamatok alakulása egyelőre nem indokolja, hogy elhalasszuk a hiteldöntést, persze a kamatsapkák korában lehetetlen a jövőbeni hitelkamatokról biztosat mondani. Megnéztük, mit ajánlanak most a bankok a hitelfelvevőknek, és 6% alatti kamatot is találtunk már speciális feltétel nélkül. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Napokon belül új Prémium Magyar Állampapír érkezik, de csökkentett kamattal: az eddigi 9,9% helyett már csak 7,9%-os fix hozamot kínál az első kamatperiódusra. Az már most kijelenthető: annak, aki az infláció elleni küzdelem sikerében hisz, a FixMÁP, annak pedig, aki az infláció elleni harc kudarcát várja, a PMÁP lehet a jobb választás a következő 3 évre. Kiszámoltuk azt is, mennyit hoznak ezen az időtávon más állampapírok, de ebben a versenyben egyértelmű a győztes.
Január elején egy hosszabb elemzésben írtam a magyar költségvetési folyamatokat, melyre Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szintén hosszú, részletes cikkben reagált. Pulitzer Józsefet idézve: „a hír szent, a vélemény szabad”. Ennek megfelelően természetes, hogy Surányi György véleményét – elismerve az író egyetemi tanár széles ismereteit – tiszteletben tartom. Mégis, néhány megállapítását meglátásom szerint árnyalni kell. Viszontválaszom nem teljes körű.
A lakáshitelezés éppen lefeleződött, a teljes lakossági hitelpiac a kétharmadára esett 2023-ban az egy évvel korábbihoz képest – mutatják az MNB csütörtökön megjelent statisztikái. Utoljára 2016-ban vettünk fel ennél kevesebb lakáshitelt, és 2018-ban ennél kevesebb bármilyen hitelt – nominálisan. A vállalati hitelpiacot az olcsóbb devizahitelek és az állami hitelprogramok mentették meg a szinte teljes leállástól. Az év vége szerencsére már mindkét oldalon élénkülést hozott, és jó remény van arra, hogy az erőltetett menetben csökkenő forintkamatoknak köszönhetően fellendül a hitelkereslet, így 2024 már a hitelpiaci kilábalás éve lesz. A bankszektor friss éves hitelpiaci és betéti adataiból szemezgettünk. Hitelezés 2024 konferenciánk május 14-én lesz, már érdemes regisztrálni a rendezvényre.
Régóta nem látott támadásba lendültek az utóbbi napokban a forint ellen a befektetők – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szokásos ábrakészletéből. Egyértelműen ez indokolta azt, hogy a jegybank a várakozásokkal és a korábbi kommunikációjával ellentétben mégsem gyorsított a kamatvágások tempóján. Kérdés, meddig tarthat ki a magyar deviza most kapott lendülete, hiszen az MNB-n kívül álló tényezők tartogathatnak még izgalmakat.
Meglepően magas a nyitottság a kriptoeszközökbe való befektetés iránt Magyarországon, derül ki a Portfolio és a Dorsum közös kriptopiaci felméréséből. A Portfolio olvasóinak körében végzett felmérés közel 1500 válaszadójának 74 százaléka már rendelkezik kriptoeszközökkel, ráadásul a többiek jelentős része sem zárkózik el a későbbi befektetéstől. A befektetők többsége fiatal, diplomás férfi, akik vállalhatónak látják a befektetéssel járó magas kockázatokat.
A valódi (előretekintő) reálkamat 2022 második féléve óta pozitív, 2023-ban extrém mértéket ért el és 2024 elején még mindig indokolatlanul magas. A kamatemelési ciklus elindítása az MNB részéről természetesen elkerülhetetlen volt az inflációs kilátások romlása miatt, azonban a 2022 októberében végrehajtott 500 bázispontos szigorítást már nem az inflációs környezet további romlása, hanem az árfolyam védelme indokolta, ami azonban jelentős gazdasági károkat okozott. Részben ez magyarázza a belső kereslet tavalyi összeomlását, a költségvetés extra kamatkiadásait illetve azt, hogy 2023-ban befagyott a teljes magyar hitelpiac.
2023-ban több mint 1500 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg. A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda jogászai összefoglalták, hogy az ingatlanjog, energiajog és versenyjog területén melyek azok a legfontosabb jogszabályváltozások és trendek, amelyekre érdemes figyelniük a gazdasági élet szereplőinek.
Mára nyilvánvalóvá vált: a magyar állam költségvetése ördögi spirálba került. Részben külső sokkok, de főként az elhibázott, túlköltekező fiskális politika és a későbbi - szerkezetében rossz, túlzottan az adóemelésre fókuszáló - költségvetési kiigazítás miatt kényszerpályára került a gazdaságpolitika. A sorozatos költségvetési módosítások rosszabb makrogazdasági pályát hoznak, a rosszabb gazdasági teljesítmény tovább rontja a költségvetés egyensúlyát, ami újra és újra döntés elé állítja a kormányt. Ez történik gyakorlatilag a 2024-es költségvetéssel a szemünk láttára. Bemutatjuk, mi vezetett ahhoz, hogy a korábban "kőbe vésett" 2,9%-os idei hiánycélt a kormány elengedni tervezi és azt is, hogy mi lehet ennek a következménye.
Az Európai Unió megfenyegeti Magyarországot, amennyiben a magyar kormány az uniós vezetők legközelebbi ülésén megvétózza az Ukrajnának szánt segélycsomagot - írja vasárnap késő este megjelent cikkében a Financial Times egy birtokába jutott tanácsi jelentésre hivatkozva. Lényegében az szerepel a dokumentumban, hogy az EU szabotálni fogja Magyarország gazdaságát, ha Budapest nem szavaz a többségnek megfelelően. Ezt a hazánknak járó uniós források visszatartásával érné el, ami az anyag szerint elbizonytalanítaná a magyar gazdaság iránt érdeklődő pénzügyi befektetőket és nemzetközi vállalatokat, és egy ilyen büntetés a magyar állampapírhozamok további emelkedését és a forint gyengülését okozná. Az ügy gyors értelmezése cikkünk végén már olvasható!
11 éves mélypontra, 24,1%-ra esett a magyarországi áramfelhasználás importaránya 2023-ban – derült ki a Portfolio elemzéséből. Az importarány annak ellenére tudott csökkenni, hogy tizenöthavi folyamatos csökkenés után tavaly már trendszerűen újraindult a hazai áramfogyasztás növekedése. Eközben az áramtermelési mintázatban egyre jobban látszik a hatalmasra növekedett magyarországi naperőművi kapacitások hatása: a nyári hónapokban végig az elmúlt évtized legalacsonyabb importarányát produkálta az ország. Nagy kérdés, hogy az éves importarány meddig és milyen ütemben tud csökkeni, elérjük-e 2030-ra a megcélzott 20%-os arányt, hiszen közben óriási változások várhatók a magyarországi energiatermelésben, illetve a felhasználásban is. Látványos, ritkán látható ábrák segítségével mutatjuk be a tendenciákat.
Az infláció tetőzésével, majd csökkenésével párhuzamosan beindult a kötvénypiaci hozamok csökkenése is tavaly, mindez pedig évek óta nem látott magas hozamokat jelentett a magyarok egyik kedvenc befektetésévé avanzsáló hazai kötvényalapoknál. A tavalyi jó széria azonban úgy tűnik, idén nem folytatódik, a kötvénypiac túlzottan optimista a hozamkörnyezettel kapcsolatban a hazai alapkezelők szerint, a tavalyi hozamlefordulást idén egy ellenkező irányú fordulat követheti, ami rossz hír lehet a kötvényalapok szempontjából. Megkérdeztük a hazai kötvényportfólió-menedzsereket, milyen stratégiákat vesznek fel a rövid, illetve hosszú kötvényalapoknál, hogyan és melyik befektetésialap-kategóriával lehet pénzt keresni 2024-ben.
Pár napon belül kapható lesz az a lakossági állampapír, amely 20,6%-os kamattal ketyeghet idén. Az előző évi inflációra az elődjeihez hasonlóan várhatóan 3 százalékpont kamatprémiumot fizet, így messze ez lesz idén a legjobb kamatot biztosító állampapír a piacon. Csakhogy van egy csavar a történetben.
A forint és az OTP árfolyama is negatívan reagált arra a hírre, hogy a Portfolio-n megjelent minisztériumi felvetés szerint leváltaná a kormány a BUBOR-t, és a jelenleg éppen jóval alacsonyabb DKJ-hozamot tenné meg a változó kamatozású hitelek referenciakamatának. Értesülésünk szerint akár a meglévő hitelekre is kiterjesztenék az intézkedést. Ha így dönt a kormány, akkor az a ma még kamatstopban lévő lakáshitelek törlesztőrészletére is jelentős hatással lesz. Megnéztük, milyennel és mekkorával.
A magánszemélyek külföldről származó tőkejövedelmével kapcsolatban újabb támogató eljárásokat indít a NAV. Azok, akik 2019 során külföldi pénzintézetnél vezettek számlát, ott befektetésekből szereztek jövedelmet, számíthatnak a NAV megkeresésére.
Mára már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az egészségügy egyre több területén, ha gyors és magas színvonalú ellátást szeretne kapni, akkor a magánellátás felé kell fordulni. Honnan és hogyan lehet ennek a finanszírozását előteremteni? Ezeket a lehetőségeket járjuk körbe az alábbi cikkben.
Két héttel az első közlés után hivatalosan is megerősítést nyert: a költségvetés tavalyi pénzforgalmi egyenlege 4593 milliárd forintos hiányt mutatott, ami az eredeti cél közel duplája. A Pénzügyminisztérium részletes adataiból az is kiolvasható - amellett, hogy a nominális adósság 50 ezer milliárd forint fölé került -, hogy a cégek és a lakosság által fizetett adók összege 2022-höz képest 2260 milliárd forinttal nőtt. Kíméletlen inflációs- és adóprés csapott le a magyarokra, ám a költségvetés stabilizálásához ez sem volt elegendő.