Előzetes politikai megállapodást ért el az Európai Parlament és az Európai Tanács a bankunió véglegesítését célzó 2016. novemberi bizottsági javaslatról. A meglévő tőkemegfelelési és egyéb szabályokat felerősítő új követelményekkel fogják ellenállóbbá tenni a bankokat. Úgy döntöttek, hogy az ESM válságkezelő alap nagyobb felelősségi kört kap, így például hitelezheti a bankszanálásokat is, ugyanakkor a közös eurózónás költségvetésről és az egységes betétbiztosítási rendszerről egyelőre nincs megállapodás.

Megint szigorodik a bankok szabályozása


Az Európai Bizottság közleménye szerint
  • fontos mérföldkőhöz érkezett az uniós bankszektor kockázatainak mérséklését és a bankok ellenállóképességének növelését célzó folyamat,
  • a meglévő banki szabályokra épít a megállapodás, nemzetközi sztenderdeket ültet át az uniós jogba, célul tűzi ki a válság utáni szabályozási folyamat befejezését, kezeli a fennálló pénzügyi stabilitási kihívásokat és növeli a bankok finanszírozási képességét is,
  • ennek érdekében módosítani fogják a 2013-ban elfogadott tőkekövetelményi (CRR és CRD) és 2014-es bankszanálási (BRRD és SRMR) szabályozást,
  • a szabályok véglegesítéséről szóló végső megállapodást az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) és az Európai Parlament készíti el.

Konkrétumok


A Reuters beszámolt néhány konkrétumról is:
  • az új szabályok meghatározzák a bankok veszteségelnyelő képességének növelését célzó puffer mértékét és új tőkekövetelményeket vezetnek be a pénzügyi stabilitás erősítésére,
  • a szövegek 90%-áról megegyezés született, kisebb, technikai részletek szorulnak pontosításra,
  • az EU bankjainak legalább 3%-os tőkeáttételi aránnyal (leverage ratio) kell rendelkezniük, és meg kell felelniük a rövid távú forrásaikra vonatkozó finanszírozási rátának (funding ratio),
  • a legnagyobb ("too-big-to-fail) bankoknak az EU—ban is meg kell felelniük a globális szabályozásnak, ezért elégséges pénzügyi pufferrel (total loss absorbing capacity vagy TLAC) kell rendelkezniük,
  • a nagybankok számára bevezetik a veszteségelnyelő képességet fokozó, a saját források és figyelembe vehető kötelezettségek mértékére vonatkozó úgynevezett Minimum Requirement for own funds and Eligible Liabilities (MREL) követelményt is, aminek a mértéke a bankok teljes kötelezettségállományának és saját forrásának a 8%-ára rúg, de az EU felügyeleti szervei megemelhetik,
  • a bankoknak puffert kell képezniük a kockázatosabb, alárendelt kötvényeire is, diszkrecionális jelleggel pedig a felügyleti szervek magasabb junior kötvény állomány felépítésére kötelezhetik a bajban lévő bankokat,
  • a kisbefektetők védelme érdekében korlátoznák, hogy ez utóbbiakba mekkora összeget fektethetnek a retail ügyfelek.

Engedményeket is kapnak a bankok


A szigorító lépésekért "cserébe" néhány engedményt is kapnak az európai bankok a Reuters szerint:
  • a 40 milliárd eurós EU-s eszközállományt elérő külföldi versenytársaiknak úgynevezett IPU-kon (intermediate parent undertakings) keresztül egyetlen holdingcégbe kell összevonniuk EU-s tevékenységeiket, ami növelheti költségeiket,
  • 2024-ig meghosszabbítják a bankok biztosítói érdekeltségeire vonatkozó kedvezőbb tőkekövetelmény-szabályozást,
  • a nem teljesítő hiteleik legalább 20%-át 2016. november 23-a után, a szabályozás életbe lépését követő 3 éven belül értékesítő bankokra kedvezőbb tőkekövetelményi feltételek vonatkoznak majd, kioltva az eszközök átértékeléséből fakadó átértékelési veszteségek hatását (ugyanakkor az EKB alelnöke, Luis de Guindos figyelmeztetett, hogy ez inkompatibilis lehet a globális szabályokkal),
  • a reform lehetővé teszi a felügyeletek számára, hogy a leépítés alatt álló bankoknál maximum 2 üzleti napra befagyasszák a betéteket.

Bankszanálási hitel igen, egységes betétbiztosítás még nem


A bankokra közvetlenül vonatkozó szabályokon túl más reformfolyamatok is tovább zajlanak az EU-ban: a pénzügyminiszterek megállapodtak arról, hogy új felelősségi köröket adnak az ESM mentőalapnak. Ennek értelmében a mechanizmusból válság esetén 2024-től hitelt lehet majd nyújtani a bankok szanálásáért felelős alapnak (SRF) is - írja a Reuters.

A miniszterek azt is lehetővé tennék az ESM-nek, hogy olyan állami költségvetéseket hitelezzen (a költségvetési szabályok megsértése nélkül), amelyeket gazdasági sokk sújt annak ellenére, hogy kormányuk alapvetően egészséges gazdaságpolitikai lépéseket tesz az egyensúly helyreállítása érdekében.

Ugyanakkor az eurózóna Macron francia elnök által javasolt akár több száz milliárd eurós költségvetéséről és az egységes betétbiztosítási rendszerről (EDIS) nem született megállapodás. Míg az eurózónás költségvetésre vonatkozó francia-német közös javaslatra egy december 14-ei találkozón visszatérhetnek, utóbbi témában igencsak nagy bizalmatlanság uralkodik az EU egyes országai között. A gyors betétbiztosítási megállapodás helyett inkább létrehoznak egy magas szintű bizottságot, amely 2019 júniusában tehet következő lépésként jelentést.

Az ESM a jövőben az egyes országok költségvetésének szerkezetátalakítási folyamatában is segédkezhet, akár közvetítő szerepet vállalva a magánbefektetők és a kormányok között.