Ahogy arról szerdán beszámoltunk, közzétette a biztosítók 10 éves jövőjére vonatkozó határozott vízióját a Magyar Nemzeti Bank. Hasonlít ez a bankszektorral kapcsolatos jövőképhez, amelyet négy évvel ezelőtt vázolt fel a jegybank. A friss tanulmány nagy erénye, hogy nemcsak a biztosítók jövőjéről, de a közelmúltjáról és a jelenéről is sok mindent megtudhatunk belőle. Bemutatjuk a legfontosabb érdekességeket.

Az MNB két vezetője is előadást tart Biztosítás 2018 konferenciánkon, semmiképp se maradjon le!


"A biztosítási szektor 10 éves jövőképe 7 pontban öngondoskodási kitekintéssel" címmel jelent meg az MNB "akár vitaindítónak" szánt kiadványa, amelynek első ábrája jól összefoglalja, hová várja a jegybank a biztosítási szektort 7 szempont alapján 2016-ból kiindulva 2026-ig. A jövőkép egy része kívánalomként megfogalmazott ideális cél, másik része várakozás, harmadik része viszont MNB-s elvárás, amiért a jegybank hajlandó lépéseket is tenni. Egyik sem tűnik nekünk irreális elképzelésnek, legfeljebb nagy kihívást jelentőnek a biztosítók és a közvetítők számára.

Megmondta a tutit az MNB: soha nem látott ábrák a biztosításainkról


A jelentés első fő témája a magyar öngondoskodási termékek historikus és nemzetközi helyzete, ami alatt a tanulmány a széles körben elterjedt rendszeres megtakarításokat, vagyis a rendszeres díjas életbiztosításokat és az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot érti. A kétezres évek elején az öngondoskodási szerződések darabszáma a gazdaságilag aktív népesség lélekszámának 80-90%-ára rúgott, a legfrissebb, 2016-os adatok alapján azonban csak 54%. A szám torz, hiszen nem szűri ki az egyszerre több megtakarítással rendelkezőket, mindenesetre 2026-ra 80% lenne az ideális arány, ami a mostani 2,5 millióval szemben 3,5 millió öngondoskodó személyt jelentene.

Megmondta a tutit az MNB: soha nem látott ábrák a biztosításainkról


Bár a háztartások GDP-arányos megtakarításaiban felülmúljuk a másik három visegrádi ország átlagos szintjét, az öngondoskodási termékek esetében elmaradunk tőlük. Utóbbi mindössze a GDP 9,7%-át teszi ki nálunk. Az eszközök összetétele alapján Litvánia, Észtország, Finnország, Bulgária és Olaszország áll közel hozzánk.

Megmondta a tutit az MNB: soha nem látott ábrák a biztosításainkról


2026-ig háromféle forgatókönyvet vázol fel a tanulmány, a legkonzervatívabb csak az inflációs növekménnyel, a középső a reálgazdasági növekedést lekövető, évi közel 6%-os növekedéssel, a legdinamikusabb pedig nemzetközi felzárkózással is számol az öngondoskodási állomány (életbiztosítási és pénztári tartalékok) esetében. Mindegyikkel meghaladnánk az MNB által meghatározott 10%-os GDP-arányos célértéket.

Megmondta a tutit az MNB: soha nem látott ábrák a biztosításainkról


A teljes biztosítási piac méretének a penetráció a hagyományos mérőszáma, amely a biztosítási díjbevételek és a GDP arányát fejezi ki. Ebben Magyarország nemcsak EU 7%-os átlagától, de többi visegrádi ország 2,9%-os értékétől is elmarad: a 2015-ös adatok szerint nálunk mindössze 2,5%.

Megmondta a tutit az MNB: soha nem látott ábrák a biztosításainkról


Az MNB szerint 10 év alatt el kellene érnünk a 3,0% fölötti szintet, amit egyébként 2007-ben már bőven elhagytunk (3,6%), csak éppen azóta jól visszaestünk. A visegrádi országokban hozzánk képest a nem-élet üzletág, az EU-ban viszont az élet üzletág fejlettebb a miénknél. Rövid távon a nem-élet üzletág, hosszabb távon az élet üzletág felzárkózása lehet tehát erőteljesebb.

Megmondta a tutit az MNB: soha nem látott ábrák a biztosításainkról


Az MNB érthető elvárása, hogy a magyar biztosítási piac kellően versengő legyen, ennek egyik mérősszámaként az 5 legnagyobb piaci szereplő piaci részesedése a 2007-es 66%-ról és a 2016-os 60%-ról 2026-ra 55%-ra csökkenhetne. A verseny mértékét jelző Herfindahl-Hirschman-index (HHI) is tovább csökkenhet. Utóbbi egyébként azt jelzi, hogy jelenleg a kgfb-piac a legversengőbb a nem-élet ágban, a lakásbiztosítások viszont egyelőre kevésbé.

Megmondta a tutit az MNB: soha nem látott ábrák a biztosításainkról


Az életbiztosítási üzletág versenyzőbb, ugyanakkor a verseny a "push market" jelleg miatt inkább a közvetítőkért folyt. Ebben hoz az MNB várakozásai szerint változást az Etikus életbiztosítási koncepció, amely felértékeli a méretgazdaságossági kérdéseket. A közvetítői csatornákban egyébként Magyarországon az élet ágban az ügynökök aránya, az élet ágban pedig az alkuszok aránya magas nemzetközi összevetésben.

Megmondta a tutit az MNB: soha nem látott ábrák a biztosításainkról


A 2016-os adatok alapján az elektronikus csatornák térnyerése rendre az utasbiztosítások, a kgfb és a lakossági vagyonbiztosítás esetében a legnagyobb, ezzel szemben az életbiztosításokban ez egyáltalán nem jellemző.

Megmondta a tutit az MNB: soha nem látott ábrák a biztosításainkról


Megfigyelhető, hogy minél kisebb összegű és minél rövidebb élettartamú egy biztosítás, annál könnyebb az értékesítését a biztosítók számára olcsóbb és hatékonyabb elektronikus csatornákra terelni. Az MNB szeretné az általa innovatívnak hívott csatornák (bankbiztosítás, direkt értékesítés, online közvetítés) arányát a tavalyelőtti 37%-ról 50% fölé növelni.

Megmondta a tutit az MNB: soha nem látott ábrák a biztosításainkról


Az innovatív értékesítés az intézmények mérethatékonyságán is sokat javíthat. Az életbiztosítások ügyfelek által fizetendő költségeit átlagos TKM-ük alapján a 2015 végi 4,29%-ról és a 2016 végi 4,23%-ról sikerült 3,58%-ra leszorítani, ami támogatja az MNB által egészségesnek tekintett versenyt a szolgáltatási minőség előtérbe helyezésével.

Megmondta a tutit az MNB: soha nem látott ábrák a biztosításainkról


Az életbiztosítási üzletág a biztosítóknál is hagyományosan alacsonyabb költséghányaddal működik a nem-életbiztosításoknál, hiszen utóbbit egyebek mellett a kárrendezési költségek is terhelik (hogy a tanulmány által kissé háttérbe szorított, az intézmények által fizetendő biztosítási adóról ne is beszéljünk). A biztosítók díjarányos költséghányada szempontjából az MNB 20-30%-ot tart ideálisnak, a hatékonyabb biztosítók most is ennek alsó szélénél találhatók. A fenti különbség miatt az élet ágban 20%, a nem-élet ágban 30% körüli költséghányad számít ideálisnak. A károkat is magában foglaló úgynevezett kombinált hányad alapján nem állunk rosszul nemzetközi összehasonlításban, ideális szintje az MNB szerint 85-90%, ami még nem biztosít tisztességtelen megtérülést, de a tevékenység fenntarthatóságát is biztosítja.

Megmondta a tutit az MNB: soha nem látott ábrák a biztosításainkról


A teljes biztosítási szektor megtérülése nagyot esett a válság első éveiben, mára azonban ismét elérte a 20% körüli szintet. Az MNB szerint a tőkearányos megtérülés ideális esetében ennél alacsonyabb szinten, 10-15% között alakul a hazai bankszektorban, ami a fenti folyamatok figyelembevételével reálisnak tekinthető.

Megmondta a tutit az MNB: soha nem látott ábrák a biztosításainkról


Bár a tőkearányos megtérülésben megelőzzük már az EU-s átlagot, a díjbevételes megtérülés elmarad a nemzetközileg jellemző szinttől. A biztosítók tőkefeltöltöttségére viszont nem lehet panasz, 2016-ban a Szolvencia II alapján 215%-on állt, és az MNB megelégszik azzal, ha tartósan 150% felett marad.

Megmondta a tutit az MNB: soha nem látott ábrák a biztosításainkról


Az MNB két vezetője is előadást tart Biztosítás 2018 konferenciánkon, semmiképp se maradjon le!