A lakáshiteleknél is nagyobb mértékben, évi 10% fölötti ütemben emelkedik a hazai kis- és közép-vállalkozások banki hiteltartozása. Immár három éve vesznek fel több hitelt a cégek, mint amennyit törlesztenek; az EU-forrásoknak úgy tűnik, inkább ösztönző, mint kiszorító hatásuk volt eddig; bizonyos szegmensekben pedig már-már öldöklő versenyt folytatnak a bankok a kkv-k kegyeiért. A kamatkörnyezet emelkedésének árnyékában azonban vannak aggodalomra okot adó jelek is.

2017. március 31-ével, vagyis immár több mint egy évvel ezelőtt befejeződött a Magyar Nemzeti Bank 2013-ban elindított Növekedési Hitelprogramja (NHP), amely alacsony (legfeljebb 2,5%-os) kamatfelárú, fix kamatozású, hosszú átlagos futamidejű, nagyrészt beruházási célú forinthitelekkel árasztotta el a hazai kis- és középvállalkozásokat több mint 2800 milliárd forint értékben. A program fennállásának csaknem négy éve alatt fordulatot hozott a hitelezésben, kivezetése azonban csaknem másfél év távlatából visszatekintve sem rendítette meg a bankok hitelkihelyezését a kkv-szegmensben.

Megrohanták a magyar cégek a bankokat - sírás lesz belőle?


Továbbra is dübörög a kkv-hitelezés, évi több mint 10%-os mértékben nő a hitelállomány, kissé felülmúlva a teljes (nagyvállalatokkal együtt számított) vállalati hitelállomány növekedését is. Idén március végére elérte a 4228 milliárd forintot a hazai kis- és középvállalkozások teljes banki hitelállománya, ami a teljes vállalati hitelállomány 62%-át jelenti. A legnagyobb mértékben a legkisebb cégek, a mikrovállalkozások hitelállománya emelkedett egy év alatt. A hitelezési feltételek a bankok elmondása szerint minden kategóriában enyhültek. Ágazati megoszlásban banki beszélgetéseinkben rendszerint a mezőgazdaság, az autóipari beszállítók, a kereskedelem és az élelmiszeripar jön szóba a bankok kedvenceiként, de visszatért a hitelezés az építőiparba is az ingatlanpiac fellendülésének köszönhetően. Az NHP helyébe lépő Piaci Hitelprogramban (PHP) tett kkv-hitelezési vállalását tavaly mind a 16 részt vevő bank teljesítette, mégpedig összességében 250%-os mértékben.

Megrohanták a magyar cégek a bankokat - sírás lesz belőle?


A kérdést, hogy ösztönző vagy kiszorító hatással vannak-e az EU-források a hitelezésre, a számok látszólag eldöntötték (de nem ennyire egyszerű a válasz, lásd alább): az EU-pénzek fokozódó beáramlását a kkv-hitelezés dinamikus bővülése kísérte. Igazán azonban csak a következő 1-2 évben bontakozik ki ezek hatása, a támogatásokhoz kapcsolódó addicionális hiteligény megjelenésére az MNB egyik felmérése szerint csak jövőre számítanak a hitelintézetek. Sőt, ha az MFB Pontokon keresztül elérhető, EU-forrásból finanszírozott hitel- és kombinált hitel termékeket is hozzácsapnánk a hitelezési statisztikákhoz, még nagyobb kkv-hitelállománybővülést látnánk. Mindezek ellenére a várakozások szerint a következő évek némi visszaesést hoznak majd a bővülés ütemében.

Megrohanták a magyar cégek a bankokat - sírás lesz belőle?


A hitelkihelyezések összegénél és a hitelállomány nagyságánál talán még érdekesebb kérdés a hiteltartozások összetétele, hiszen ezek közelebbi rálátást adnak a kkv-hitelezésben fennálló kockázatokra. Először is nézzük azt a szempontot, amivel nincs különösebb gond: míg 2008 előtt a kkv-hitelezésre is nagyon jellemző volt a devizahitelezés, azon belül is a frankhitelek nagy aránya, mára elmondható, hogy a devizahitellel rendelkező cégek nagy része természetes fedezettel, exportbevétellel rendelkezik hitelének devizanemében. Az NHP hatására megnőtt, és az elmúlt negyedévekben is csak mérsékelten csökkent (most kb. 69%) a forinthitelek aránya a teljes kkv-hitelállományon belül.

Megrohanták a magyar cégek a bankokat - sírás lesz belőle?


Izgalmasabb a kép a futamidő, és különösen a kamatperiódus szempontjából, a devizakockázatot ugyanis a kkv-körében a lakossághoz hasonlóan a kamatkockázat váltotta fel.

Ami a futamidőt illeti, az NHP kivezetésével látványosan visszaesett az 5 éven túli futamidejű kkv-hitelek összege az új kihelyezésben. Míg 2017 első negyedévében még 126 milliárdnyi, 2018 első negyedévében már csak 64 milliárd forintnyi ilyen hitelt vettek fel a kkv-k. Az 1-5 éves futamidejű kkv-hitelek kihelyezése is némileg visszaesett, miközben az 1 éven belüli forgóeszközhitelek kihelyezése emelkedett. Úgy tűnik, az NHP kivezetése után kevesebb beruházási célú hitelt vesznek igénybe a kkv-k, a részletes számok alapján mégis lehet némi kiszorító hatásuk a beruházások finanszírozása területén az EU-forrásoknak is. A beruházási hitelállomány növekedése feltehetően magasabb lenne EU-pénzek nélkül. Durva becslésünk szerint a kkv-k számára potenciálisan elérhető EU-s keret 40%-át előlegként vagy tényleges kifejezésként már megkapták a hazai cégek, ami nagyjából 1500 milliárd forintot jelenthet.

Megrohanták a magyar cégek a bankokat - sírás lesz belőle?


Ami pedig a hitelek kamatperiódusát illeti, itt akadnak igazán az említett aggodalomra okod adó jelek. Az NHP kivezetését követően látványosan visszaesett a fix kamatozású hitelek aránya az új kihelyezésekben. 2017 első és második negyedéve között közel harmadára, 124-ről 43 milliárd forintra esett a fix kamatozású kkv-hitelek összege is. Míg 2016 elejétől 2017 márciusának végéig még 43% volt a fix kamatozású hitelek aránya, 2017 tavasza óta mindössze 21%. Nem egyszerűen arról van szó, hogy megnőtt a forgóeszközhitelek aránya, ahol nem jelent különösebb gondot a változó kamatozás. A beruházási hitelek körében is mindössze 20-30% a fix kamatozású hitelek aránya, ami nemzetközi összevetésben is alacsonynak mondható, és a lakossághoz hasonlóan törlesztési kockázatot jelent a kamatkörnyezet megemelkedése esetén.

Megrohanták a magyar cégek a bankokat - sírás lesz belőle?


Annál nagyobb a kamatkockázatból eredő potenciális adósságszolgálat-növekmény a cégeknél, minél alacsonyabb az új hitelek átlagos kamatszintje, és minél kifeszítettebb a hitelcél várható megtérüléséhez képest a hiteltörlesztésre tett vállalás. A kkv-szegmensre külön nincsenek, a teljes vállalati hitelezésre, és azon belül az 1 millió euró alatti, illetve fölötti forint-, illetve euróhitelekre viszont vannak kamatadataink. A referenciakamatok csökkenésének és a banki kockázatvállalás növekedésének köszönhetően az 1 millió euró alatti összegű forinthitelek átlagos kamatszintje 2017 végére 3,0%-ra csökkent. A referenciakamatok némi emelkedése ellenére májusban is nagyjából ezen a szinten tartózkodott, a bankok valószínűleg még egy kicsit lazítottak tavasszal az ár jellegű feltételeken. Erre azonban egyre kevesebb lehetőségük van.

Megrohanták a magyar cégek a bankokat - sírás lesz belőle?


A kkv-, illetve a teljes hazai vállalati hitelállomány (csaknem) kétszámjegyű éves bővülése ellenére a magyar vállalati hitelpiac nem tűnik telítettnek. A vállalati hitelpenetráció az eurózóna 35% feletti vállalati hitel / GDP arányának a felét sem éri el. A válság előtt még nálunk volt a legmagasabb, 30% körüli a vállalati hitelpenetráció, ma azonban 17% körüli aránnyal sereghajtók vagyunk a visegrádi országok között is. Az MNB-nek a Portfolio áprilisi Hitelezés 2018 konferenciáján bemutatott elképzelése arról, hogy a vállalati hitelállomány 2030-ig évi 10-15%-os mértékben bővüljön, az elmúlt 2 év tapasztalata fényében nem irreális elképzelés, a mostani növekedési ütem fennmaradásához azonban valószínűleg túlzott kockázatvállalásra lenne szükség a bankszektor részéről a kkv-hitelezésben, különösen az EU-források szűkösségével jellemezhető 2020 utáni években.

Megrohanták a magyar cégek a bankokat - sírás lesz belőle?


A lakossághoz hasonlóan tehát a kkv-hitelezésben is egyre sötétebb felhőt jelent a kamatkockázat - ahogy erre egy Portfolio-n megjelent cikkükben az MNB munkatársai is figyelmeztettek. A háztartásokhoz képest azonban több kockázatmérséklő tényező is akad, ami miatt a teljes bankszektor kkv-hitelezéssel kapcsolatos kockázati költségei várakozásaink szerint a következő években is alacsonyan maradhatnak. Egyrészt a nagyobb kkv-k között egyre nagyobb a hajlandóság a kamatkockázatokat fedező treasury szolgáltatások (kamatswapok) igénybe vételére, másrészt a hitelgarancia lehetősége is egyre kiterjedtebb Magyarországon. Ma már átfutási idő nélkül igénybe vehető portfóliógarancia is elérhető Magyarországon, a hitelgarancia intézménye nemzetközi összevetésben is jól teljesít, jelentősen csökkentve a kockázati versenyre alapuló kkv-hitelezésből fakadó banki kockázatokat.