Korábbról már nagyon ismerős, hosszú lejáratú és fix kamatozású hitelekkel kedveskedik január elejétől a Magyar Nemzeti Bank a kis- és középvállalkozásoknak. Mivel mostanság évi 14%-kal nő a kkv-k hiteltartozása a bankok aktivitásának köszönhetően, ezúttal a hitelezés további fellendítésére nincs szükség, így a hitelek biztonságosabbá tétele lesz a program célja. Ingatlanvásárlásra vagy személygépkocsi vételére csak kivételes esetben lehet majd használni az NHP fix nevű konstrukciót, amelynek most összefoglaljuk a fő tudnivalóit.

Érthető nosztalgiával gondoltak vissza az elmúlt másfél évben a cégek és a bankok is a Magyar Nemzeti Bank 2013 júniusától 2017 márciusáig futó Növekedési Hitelprogramjára. Lehet vitatkozni arról, mennyivel járult hozzá a program a hitelezési fordulathoz és a gazdasági növekedéshez, arról már kevésbé, hogy a hosszú távon fix, ráadásul alacsony kamatozást ma is magyar cégek tízezrei használják növekedési terveik megvalósítására az akkoriban felvett hitelnek köszönhetően. A kihelyezett közel 2800 milliárd forintból több mint 1600 milliárdot új beruházás megvalósítására használtak fel a vállalkozások.

Nagy dobásra készülnek Matolcsyék: szuperolcsó hitellel kavarják fel az állóvizet


Nem kellett sokat várni arra, hogy az aktivitásáról híres jegybanki vezetés reagáljon a jól hallható piaci igényekre, és ismét egy olyan konstrukciót vezessen be, amely egyszerre két igényt is kielégít: 1. a hosszú távon fix kamatozású, vagyis biztonságosan tervezhető pénzárammal járó hitelek felé terelje a kkv-k forrásbevonását, 2. mindezt egy legfeljebb 2,5%-os kamatozású, vagyis piaci körülmények között csak a legjobb minősítéssel rendelkező cégeknek elérhető hitel formájában tegye hozzáférhetővé szélesebb ügyfélréteg számára.

Nagy dobásra készülnek Matolcsyék: szuperolcsó hitellel kavarják fel az állóvizet


Ahogy a fenti ábrán látható, az elmúlt években már nem csökkent tovább, sőt, kissé nőtt is a vállalatok által fizetendő átlagos forinthitelkamat. Erre a kis- és középvállalkozások jelentős része úgy reagált, hogy hosszú távon megtérülő beruházáshoz is egyre inkább a változó, alacsonyabb kamatozású hitelt választotta. 2017 és 2018 közepe között az 1 millió euró alatti vállalkozói hitelek 84%-át 1 évnél nem hosszabb kamatperiódus mellett vették fel a magyar cégek, amivel a gyengébben "teljesítő" EU-s országok közé keveredtünk.

Nagy dobásra készülnek Matolcsyék: szuperolcsó hitellel kavarják fel az állóvizet


A szeptemberben bejelentett NHP fix most nem a hitelezés beindítását, hanem egészségesebb szerkezetűvé tételét célozza meg. 2015 óta nő a kis- és középvállalkozások hitelállománya Magyarországon, ma pedig már vérre menő harc zajlik a kegyeikért. Inkább a versenytársakkal szemben kritikusan, mint önkritikusan fogalmazó banki forrásaink szerint a kkv-hitelezésben tapasztalható kockázatvállalás sok szegmensben egészségtelen és fenntarthatatlan szintre emelkedett a szektorban, és e kockázatok némi enyhítését jelentheti, ha a hitelállomány egyre növekvő része 2019 elejétől fix, alacsony kamatozás mellett kezd el felépülni az NHP fixnek köszönhetően.

Nagy dobásra készülnek Matolcsyék: szuperolcsó hitellel kavarják fel az állóvizet


Az NHP fix egyrészt a futamidő, másrészt a kamatperiódus meghosszabbításában is segíteni fogja a kkv-hitelezést. Mindkét szempontból romlott a helyzet az elmúlt másfél évben, de különösen az utóbbi adhat okot aggodalomra: az MNB adatai szerint 2016 első háromnegyed évében még 34%, idén már csak 16% volt az új kkv-hitelek körében az éven túli kamatfixálású hitelfelszerződések összeg szerinti aránya.

Nagy dobásra készülnek Matolcsyék: szuperolcsó hitellel kavarják fel az állóvizet


Nagy dobásra készülnek Matolcsyék: szuperolcsó hitellel kavarják fel az állóvizet


Az NHP fix a legtöbb elemében ismerős a hitelintézetek és a kis- és középvállalkozások számára is. Minden eddigi NHP-szakasznál nagyobb, 1000 milliárd forintos hitelösszeg mehet új beruházási célra, amit korábbi nyilatkozatok szerint két év alatt teríthet szét a jegybank a kkv-szektorban. Az elmúlt két évben közel 5600 milliárd forint kkv-hitelt folyósítottak a hitelintézetek, ennek közel 18%-át teszi ki az 1000 milliárdos hitelösszeg (az 5600 milliárdos adatban a gyorsan "megforduló" forgóeszköz-hitelek is benne vannak).

Nagy dobásra készülnek Matolcsyék: szuperolcsó hitellel kavarják fel az állóvizet


Az NHP fix kizárólag új beruházásra lesz felhasználható, ingatlant, illetve személygépkocsit pedig csak szállásadási, illetve személyszállítási tevékenység céljából lehet vásárolni/építeni belőle. Ahogy a korábbi NHP-szakaszokban is láthattuk, az MNB fix 0%-os refinanszírozási kamattal nyújt hitelt a résztvevő hitelintézeteknek, amelyek aztán legfeljebb 2,5%-os marzzsal (kamat + egyéb hitelköltség) nyújtják ezt tovább a kkv-knak. A rendelkezésre tartási időszak alatt a cégek több részletben is igénybe vehetik a hitelt, a törlesztésre vonatkozó szabály szerint pedig a tőkeösszeg 50%-át (5 évnél hosszabb hitel esetén), illetve 33%-át (5 éves vagy annál rövidebb futamidő esetén) kell a futamidő első kétharmadában visszafizetni. A felvehető összeg 3 milliótól 1 milliárd forintig, a futamidő 3 évtől 10 évig terjedhet (a hitel akár 20 évig is felvehető, de a második 10 évben már nem az NHP-s kamatozás lesz a mérvadó). További részleteket az MNB napokban közzétett terméktájékoztatója tartalmaz.

Nagy dobásra készülnek Matolcsyék: szuperolcsó hitellel kavarják fel az állóvizet


A bankok számára fontos, hogy a program likviditási szempontból semleges, mert az NHP fix keretében folyósított hitelvolumenből fakadó többletlikviditás alapkamaton sterilizálásra kerül a jegybank által alkalmazott preferenciális betéti eszközzel. A bankok az első 700 milliárd forintos összeghez a kkv-szerződések adatszolgáltatás keretében történő beküldésének sorrendjében juthatnak hozzá (vagyis lényegében "aki kapja, marja" jelleggel), a fennmaradó legfeljebb 300 milliárd forintos összegre pedig allokált hitelkeretet határoz meg az MNB az első 600 milliárd forint kihasználása után. Az első 100 milliárd forint felhasználása után a jegybank minden naptári hónap első keddi munkanapján fogja közzétenni, hol tart a keretösszeg kihasználtsága.

Címlapi fotó: MTI/Soós Lajos