Egyre több tőkealapkezelő fektet komoly energiát abba, hogy felkarolja a tehetséges, fiatal feltalálókat. Mára már külön intézményrendszer alakult ki az egyetemeken és kutatóintézeteken belül a tehetséges fiatalok anyagi és technológiai támogatására. A Portfolio és a HVCA közös befektetési konferenciáján szó volt arról is, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak a magántőkalapkezelők is a régióban és Magyarországon a tőkekihelyezésben.

A konferencia utolsó szekciójának egyik panelbeszélgetésén a magántőkealapok jelenlegi helyzetéről és jövőjéről volt szó a régióban:
  • Robert Manz, az Enterprise Investors szenior tanácsadója beszélt arról, hogy pár éve még senki nem tudta a régióban, mi az, hogy magántőke. A 2004-es EU-csatlakozást követően azonban egyre több magántőkealap jelent meg a kelet-közép-európai régióban és egyre fontosabb tőkeszerzési lehetőséggé vált az itteni cégek számára.
  • Tánczos Péter, az Euroventures ügyvezető partnere szerint több fontosabb állomás is volt itthon és a régióban a magántőkealapok megjelenése számára, az egyik ilyen valóban 2004 volt, majd jött 2008, ami kissé felkavarta a piacot. Szerinte egy régiós cég is tud globális céggé nőni, de ehhez az kell, hogy legyen egy olyan terület, amiben szakértővé tud válni egy alap, egy olyan terület, amiben ő a legjobb befektető.
  • Molnár András, a PortfoLion Ventures vezérigazgatója szerint a piac ma már sokkal érettebb, sokkal több tranzakció zajlik le. Magyarországon és régió más országaiban is igaz az, hogy a klasszikus családi befektetői kör hiányzik, míg nyugaton például ennek nagy hagyománya van. Így aztán nem meglepő, hogy a magántőkalapoknak jelentős szerepe van és lesz a régióban.
  • Szalai Tamás, a CEE Equity Partners befektetési igazgatója kitért arra, hogy a régióban a befektetési bankok meglehetősen aktívak, ami és egyben meglepő dolog is. Egyre nagyobbak az alapok kezelt vagyon tekintetében és egyre szofisztikáltabb módszerekkel fektetnek be, tehát egyértelműen látszik a fejlődés.

Külön iparág épül a fiatal egyetemistákra - Milliárdokat érhetnek az ötleteik


A szekció utolsó panelbeszélgetésében az egyetemek és kutatóintézmények innovációinak tőkehelyzetéről és forrásbevonási lehetőségeiről volt szó:
  • Ackermann Mária, a Hiventures befektetési igazgató-helyettese arról beszélt, hogy fontos a kutatóintézetekkel és egyetemekkel való közös munka és gondolkodás, mivel általuk nagyon sok ígéretes startuphoz és feltalálóhoz el lehet jutni. Szerinte fontos, hogy a fiatalokkal meg kell tudni értetni, mire van szüksége a piacnak, nem elég a jó ötlet, annak piacképesnek is kell lennie.
  • Richard Bijlard, a Bijlard Technologies B.V. tulajdonosa kitért arra, hogy náluk, Hollandiában már működik az a modell, hogy az egyetemista startupperek egy időre felfüggeszthetik a tanulmányaikat annak érdekében, hogy felépítsék a cégüket, mindebben pedig az egyetemek is partnerek.
  • Irene Fialka, INiTS Universitäres Gründerservice Wien GmbH vezérigazgatója beszélt arról, hogy maguk is több inkubátort működtetnek startupoknak, az egyik ilyen újdonság az egészségügyben tevékenykedő startupok számára létrehozott inkubátor. Szerinte sokszor az a baj az egyetemekről jövő technológiákkal, hogy nincsenek olyan szinten, amire a piacnak szüksége van, de ezen lehet segíteni.
  • Ronen Kreizman, a Yeda R&D - Technology Transfer from The Weizmann Institute of Science üzletfejlesztési igazgatója szerint nagyon fontos, hogy a kutatós/feltaláló és a technológiai alap között, amelytől a pénzt kapja a fejlesztéseihez, nagyon jó legyen a kapcsolat, legyen meg a bizalom.
  • Kölkedi Krisztián, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal startup ökoszisztémáért felelős elnöki tanácsadója elmondta, hogy azon dolgoznak, hogy az oktatás megfelelő talaj legyen arra, hogy kinevelhesse a jövő startup nemzedékét. Szerinte sok fiatal nem tudja, mi is az, hogy innováció, éppen ezért kell erre őket már az iskolában megtanítani és rávezetni.