Mi lehetett az állam célja a webshop-rendelettel?
Az állam úgy tekint a Magyar Postára, mint egy kritikus infrastruktúrára és - mint tulajdonos - azt várja el, hogy a csomagokat a körülményektől függetlenül az ország minden pontjára juttassa el, szállítsa ki minden magyar embernek. A Posta nem válogathat, akár egy háborús vagy informatikai krízishelyzetben is szolgáltatást kell nyújtania, szemben a Magyarországon működő logisztikai cégekkel. A március 28-tól, vagyis mától életbe lépő szabály ezt szentesíti: a Magyar Postának nincs kilépési pontja, nincs olyan indok, amivel megtagadhatná a szállítást. Ezt hívják közszolgáltatásnak.
Bevonták a céget a jogszabály előkészítésébe?
Egyeztettünk az állammal. Én azt kértem a minisztériumtól, hogy hagyjanak időt a felkészülésre, nem csak a webshoponak, hanem nekünk is. 90 nap volt ez az idő.
A Posta ezt piaci alapon vagy az egyetemes szolgáltatás keretében végzi?
Az államot elsősorban nem az érdekli, hogy mi ezt hogyan oldjuk meg,
ő a lakossági érdeket tartotta szem előtt. A szabály persze alapvetően az üzleti alapú, csomaglogisztikai szolgáltatásunkra vonatkozik, de vannak olyan csomagok is, amelyeket az egyetemes szolgáltatás keretében szállítunk.
Milyen változásokkal találkoznak majd az ügyfelek?
A webshopból rendelő vásárlók számára ez azt jelenti, hogy eldönthetik, melyik szolgáltatót választják, vagyis ez egy lehetőség, másokat nem korlátoz. Fontos tudni, hogy a csomaglogisztikai szolgáltatók számára Budapest a habostorta, de nem szabad elfelejteni, hogy a lakosság nagy része vidéken él.
Más országban van hasonló megoldás?
Pontosan ilyen jogszabályról én nem tudok, de az megfigyelhető, hogy minden országban a figyelem középpontjában van az állami szolgáltató.
Milyen többletterhet jelent mindez a webshopok számára?
Alapvetően a kereskedőknek a Posta által biztosított szállítási csatornákat és azok árait kell feltüntetniük, ezen kívül más, kötelező feladatuk nincs, ugyanakkor több lehetőség is a rendelkezésükre áll. Megtehetik például azt, hogy regisztrálnak a Posta felületén, ez segít nekünk abban, hogy szerződéskötés nélkül is kezelni tudjuk az általuk, egy postahivatalban feladott csomagot és kedvezőbb árat tudunk számukra biztosítani. Nagyobb csomagszám esetén mindenképpen érdemes szerződést kötni a vállalattal, ezzel további előnyöket is tudunk biztosítani, például kimegyünk a telephelyre felvenni a csomagot, vagy hogy utólag is lehetséges fizetni.
Ha valaki csak egy csomagot szeretne elvitetni a postával, akkor sem kell eseti szerződést kötnie?
Nem, ebben az esetben is két lehetősége van: regisztrál, vagy nem regisztrál. Mindkét esetben be kell sétálnia a 3 000 postapontunk valamelyikére, és ott tudja feladni a csomagot. Ugyanakkor – ahogy az imént említettem – a regisztrált ügyfeleknél ez gördülékenyebb és olcsóbb.
Ha valaki marketplace-en – tehát egy nagyobb online kereskedő felületén - ad el egy terméket, akkor kinek kell szerződnie a Postával?
Akkor a marketplace-felület üzemeltetőjének kell szerződnie velünk – ha szeretne – és az árat is nekik kell feltüntetniük.
Van egy érdekes mondat a Posta Általános Szerződési Feltételei között, ebben azt lehet olvasni, hogy a cég nem feltétlenül megy ki a csomagokért a webshopok telephelyeire. Ezt hogy kell értelmezni?
Csak akkor megyünk ki telephelyre a csomagért, ha az adott webshop egyedi szerződést köt.
Ismerjük a Posta által alkalmazott árakat és vélhetően a legtöbb csomagot bruttó 1990 forintért fogják kiszállítani házhoz. Ez a házhozszállítás díjszabása 10 kilogramm súlyig. Ez az ár, mennyire tekinthető kedvezőnek?
Ezen az áron tudjuk a ránk bízott feladatot megfelelő színvonalon teljesíteni, ami a piacon átlagosnak tekinthető.
Az árképzés tanulságait mi is a későbbiekben fogjuk levonni.
Mindezt ugyanakkor nem lehet a szolgáltatástól magától függetlenül vizsgálni, ezért egyedi szerződésekben kedvezőbb árat alkalmazhatunk. Ráadásul azok a kisebb webshopok, amelyek az alacsony volumen miatt nem tudnak nagy kedvezményt kiharcolni más szállítócégektől, rendszerint jól járnak a díjszabással.
A Magyar Posta webshopoknak kínált árai:
Csomagautomatába, Posta Pontra vagy postára kézbesítve: bruttó 990 Ft/db. Háznál történő kézbesítés esetén: 0-10 kg-ig bruttó 1990 Ft/db Háznál történő kézbesítés esetén: 10-20 kg-ig bruttó 2990 Ft/db Háznál történő kézbesítés esetén: 20-40 kg-ig bruttó 5990 Ft/db
Felmerül a kérdés, hogy nem direkt választottak-e olyan árszintet, amivel megelőzik, hogy a postát válasszák a vásárlók.
Ilyen szándékunk nem volt.
Hogy a webshopok ezt a 2 ezer forintot áthárítják-e a vásárlókra, vagy éppen ennél kevesebbet, adott esetben többet kérnek a szállításért az rajtuk múlik. Láttunk már példát mindkettőre. Van-e- arról tudomása, hogy ezt hatósági árrá változna, tehát ettől nem lehet eltérni?
Nem látok ilyen szándékot, nem is javasolnám, de a Magyar Postának minden körülmény között, így hatósági áron is szolgáltatnia kellene.
Akkor mégis mi a garancia arra, hogy a webshopok nem tesznek rá erre a 2 ezer forintra egy irreálisan magas összeget éppen azért, hogy senkinek eszébe se jusson a Postát választania?
Azt megtehetik, hogy az indokolt költségeiket feltüntethetik az oldalon. Erre vonatkozóan vannak versenyjogi és fogyasztóvédelmi szabályok, amely alapján más szolgáltatókkal egyező módon szükséges ezt megtenni. Az a fontos, hogy az tisztán látszódjon: a Magyar Posta mennyiért szállít.
Hogyan viszonyulnak a webshopok a szabályhoz?
Sok kérdés felmerült a kereskedők részéről, de – köszönhetően a szakmai szervezetek által kezdeményezett diskurzusnak is – most már az érintett szereplők tudják, hogy milyen feladataik vannak ezzel kapcsolatban.Többezer regisztráción és számos szerződéskötésen vagyunk már túl. De ha bárkiben további kérdések merülnek fel, akkor a posta.hu weboldalunkon, az ügyfélszolgálatunkon és az üzletkötőinken keresztül keressenek bátran bennünket.
Mit gondol azokról a véleményekről, amelyek szerint az MPL helyzetbe hozása a cél?
Az állam szándéka egyértelmű volt, mégpedig az, hogy lakóhelyétől függetlenül mindenki hozzáférhessen a csomaglogisztikai szolgáltatáshoz. Utólag persze meg lehet vizsgálni, hogy ennek mi lesz a hatása az MPL üzletmenetére, de azt fontosnak tartom, hogy a Magyar Postának ebben csak az a szerepe, hogy a kiadott feladatot végrehajtsa.
Volt a Postánál olyan időszak, hogy nem tudták teljesíteni a novemberi és a karácsonyi időszak kiszállításait. Mi a garancia arra, hogy az új jogszabály nyomán jelentkező többletvolument ki tudják szállítani a csúcsidőszakban?
A tény az, hogy az utolsó fennakadás jóval a jelenlegi menedzsment érkezése előtt, majd’ egy évtizede volt.
Szerintem nagyon komoly szakmai hibákat követtek el akkor, az ezekből levont tanulságokat azóta is alkalmazzuk.
Napi szinten vizsgáljuk, hogy mikor van szükség további kapacitás bevonására, hogy időben tudjuk teljesíteni a szállításokat. A kiemelt időszakokra, például a karácsonyra történő felkészülés részeként tavaly 4 hónapon keresztül zajlott a másnapi kézbesítési kampányunk, amelynek során vállaltuk, hogy a csomagot feladást követő egy munkanapon belül kézbesítjük. Ha ez nem teljesült, akkor a szállítási díjat visszafizettük. Ez a teszt egyértelműen megmutatta, hogy képesek vagyunk a drasztikusan megnövekvő csomagmennyiségek kezelésére. Ez aztán igazolódott is karácsonykor, amikor olykor 200-250 000 csomagot is kezeltünk naponta. Mindehhez természetesen kellettek a korábbi évek és sok tavalyi fejlesztés is:17 logisztikai depónkba telepítettünk automatizált szállítópályákat, amelyek óránként mintegy 3000 csomag feldolgozására képesek, útjára indítottuk SMART by MPL szolgáltatásunkat, amely kifejezetten a kis és normál dobozos webshopok számára nyújt komplex logisztikai, fulfillment megoldást. A kézbesítés hatékonyságának növelésére tavaly újabb 45 elektromos kisteherautót és mintegy 300 e-bike-ot vásároltunk, ez utóbbival már 1700-ra nőtt a kézbesítők által használt elektromos rásegítésű kerékpárok száma.
A posta a fix pontos szállításban azért erős, mert ha nincs is annyi csomagautomatája, mint a nagyobb hazai szereplőknek, a postahivatalok és a postapartnerek is ebbe a körbe tartoznak. Terveznek-e több automatát telepíteni a közeljövőben? Ha pedig valóban az a cél, hogy a Posta minden ügyfelet elérjen, akkor telepítenek-e automatát olyan régióba, ahol az piaci alapon nem éri meg?
A csomagautomata biznisz azok terméke, akiknek más fix pontjai nincsenek. A Posta nem ilyen, hiszen mi 3000 fix ponttal rendelkezünk, napi szinten vagyunk kapcsolatan az ügyfelekkel mintegy 2200 postán, mintegy 350 mobilpostán, 500 partnerpostán keresztül.
Ehhez jön még 550 csomagautomata, amelyek számát idén további 25 százalékkal növeljük.
A független üzleti számítások szerint 5 ezer főnél kisebb településre nem feltétlenül éri meg csomagautomatát telepíteni. Egyébként mi hasonló számításokkal találkoztunk akkor is, amikor azt néztük, hogy hol érdemes postahivatalt fenntartani. A postapartner program azonban éppen arról szól, hogy - bár minket sem a hazai, sem pedig az uniós szabályok nem köteleznek arra, hogy postahivatalt tartsunk fenn a kisebb településeken - mégis a postai szolgáltatást minél szélesebb körben, és költséghatékonyan tegyük elérhetővé, mert ez az állam érdeke. A kérdésben felvetett kistelepüléseken a mi esetünkben ezért a megoldást a postapartneri programunk jelenti.
Mekkora a Posta részesedése a teljes fix pontos szállításban?
Ha a csomagautomatát, a postahivatalokat és a postapontokat egy platformként kezeljük, akkor piacvezetők vagyunk.
Komoly adatszivárgás történt mintegy másfél hete a Postánál, amelynek honlapján tömegesen regisztráltak a webáruházakat üzemeltető egyéni vállalkozók. Tudják már, hogy mi történt pontosan?
Alacsony kockázatú incidens történt, 1300 ügyfél láthatta egymás kapcsolattartói adatait. A hibát azonnal elhárítottuk, jelentettük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, és most is folyik a vizsgálat. Egyébként a láthatóvá vált adatok többsége nyilvánosan is elérhető az interneten és a cégnyilvántartásban.
Mikor várható a ma életbe lépő szabályoknak az értékelése? Lehet, hogy visszavonják a jogszabályt, ha nem váltja be a hozzáfűzött reményeket?
A jogszabály a magyar fogyasztók érdekeit védi, nem indokolt a szabályozás visszavonása.A konzekvenciákat ősszel le tudjuk vonni.
Milyen támogatást és milyen feladatot kap a Magyar Posta az államtól?
A Magyar Posta a közszolgáltatási szerződés keretében 15 millió euró (közel 6 milliárd forint) kompenzációt kap az államtól a „piacilag nem igazolható” tevékenységek méltánytalan többletterheinek kompenzálására. Ez az összeg marginális a 240 milliárd forintos árbevételünkhöz képest. A digitalizációnak köszönhetően az olyan feladatok volumene, mint a csekkbefizetés, vagy akár a nyugdíjak készpénzben való kézbesítése, egyre csökken. Ha a levélforgalmat és a csekkbefizetések forgalmát nézzük, ez évente mintegy 10 százalékkal csökken. Attól azonban nem tudunk eltekinteni, hogy tavaly is 1828 milliárd forint értékben vittünk ki nyugdíjat készpénzben. A társadalom egy jelentős rétege a készpénzt részesíti előnyben és ha csak egy darab levél is kering az országban, nekem a hálózatot akkor is fenn kell tartanom.
Járhatónak tartaná-e, hogy az olyan szolgáltatásokat, mint a levélküldés, a csekkbefizetés, vagy a nyugdíjak készpénzben való folyósítása valamilyen extra díj sújtsa?
Vannak ilyen megoldások külföldön, de mi támogatjuk a kormány azon szándékát, hogy a készpénzhasználat továbbra is biztosítva legyen.
A Magyar Posta is partnere a Temunak. Mi a véleménye arról, hogy a kínai cég hatalmas volumene képes szinte teljesen lekötni a magyar logisztikai kapacitásokat és ez akkora előny a partnereknek, hogy a Temu nagyon kedvező árakat tud a vállalat kiharcolni magának?
A Posta szempontjából ez egy címsűrűségi kérdés. Minél nagyobb volument hoz a Temu, annál nagyobb a címsűrűség és annál jobbak az árak. Adott esetben ebből a Posta is tud profitálni, azonban mi arra törekszünk, hogy a magyar kis-és középvállalkozások részére is kedvezőbb árat biztosítsunk.
Hogy áll a Posta Biztosító eladása?
Ebben a kérdésben nem tudok nyilatkozni, ez a tulajdonos magyar állam kompetenciája
Címlapkép forrása: Magyar Posta Zrt.
